❖
"És sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szentjeit megrontja,
és véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt ..."
Dániel 7:25
❖
"És sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szentjeit megrontja,
és véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt ..."
Dániel 7:25
❖
❖
A Nap és a Hold naptár.
❖
https://hu.wikipedia.org/wiki/Holdnaptár
❖
https://en.wikipedia.org/wiki/Lunisolar_calendar
❖
A Nap és a Hold naptárban
a napok minden hónapban változnak.
❖
Ma a Pápai naptárt használjuk
a Gergely naptárt,
amely a világon a legszélesebb körben használt.
❖
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gergely-naptár
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_calendars
https://naptarak.com/a-gergely-naptar-tortenete/
❖
A Világon mintegy 40 naptár van használatban.
A világszerte használt fő naptárak a gregorián,
a zsidó, az iszlám, a hindu, a kínai, a julián és a perzsa naptár.
❖
https://hu.wikipedia.org/wiki/Holdnaptár
❖
https://en.wikipedia.org/wiki/Lunisolar_calendar
❖
A Nap és a Hold naptárban
a napok minden hónapban változnak.
❖
Ma a Pápai naptárt használjuk
a Gergely naptárt,
amely a világon a legszélesebb körben használt.
❖
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gergely-naptár
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_calendars
https://naptarak.com/a-gergely-naptar-tortenete/
❖
A Világon mintegy 40 naptár van használatban.
A világszerte használt fő naptárak a gregorián,
a zsidó, az iszlám, a hindu, a kínai, a julián és a perzsa naptár.
❖
❖
A Hold Naptár
❖
A Hold Naptár
❖
https://hu.wikipedia.org/wiki/Holdnaptár
A holdhónap (vagy szinodikus hónap) egy teljes holdciklus,
ami átlagosan 29,53 napig tart. Az égbolton észlelhető legfeltűnőbb ciklikus jelenség (a Nap látszólagos mozgásán kívül), már az őskorban is ismert volt. A 30 000 évesre datált Abri Blanchard csont holdnaptárra utaló véseteket tartalmaz.
A holdciklusok több naptárban központi szerepet játszanak, ezek közé tartozik a zsidó naptár és a muszlim naptár.
A legtöbb holdnaptárban az új holdhónap az újhold első feltűnésekor kezdődik.
Ez egy jól meghatározható esemény, azonban ezzel kapcsolatban problémák is adódnak. Előfordul, hogy az égbolt éppen felhős és ezért az esemény nem látható.
Az arab csillagászok már az ókorban szembesültek ezzel, és megoldásként eljárást
dolgoztak ki, amivel az esemény ideje előre meghatározható volt.
A jelenleg is széles körben alkalmazott algoritmus szerint az egymás után következő holdhónapok hossza meghatározott rendszerben 29 és 30 nap között váltakozik, azonban ennek menetén időről-időre kiigazítást kell végezni.
További problémát jelent a holdnaptárat összhangba hozni az évszakok által meghatározott évvel. Néhány holdnaptár, például az iszlám naptár ezt nem is veszi figyelembe, hanem attól „függetlenül” jár. Egy iszlám évben 12 hónap és 354 nap van, így az év kezdete folyamatosan vándorol visszafelé. 1994-ben az iszlám újév június 11-re esett, 2004-ben február 22-re.
Azokat a naptárakat, amik a Hold fázisain alapulnak, de az év hosszát a Nap járásához igazítják, luniszoláris naptáraknak nevezik. Ezekben a naptárakban egy hónapot beiktatnak vagy elvesznek az évből.
Az év hosszának, illetve kitüntetett napjának meghatározására bizonyos csillagok vagy csillagképek kelését figyelték meg (helikális, vagyis a napfelkeltét közvetlenül megelőző, illetve akronikus, azaz a napnyugtát közvetlenül követő időszakban).
Az ókori egyiptomiak például a Szíriusz csillag helikális kelését figyelték, ami egybeesett a Nílus áradásának kezdetével. Ha ez nem így történt, beiktattak egy plusz hónapot az új év kezdete előtt.
A hawaiiak és más polinéziaiak a Plejádok csillagkép helikális (néha akronikus) kelését használták hasonló célra.
Az ókori Görögországban a csillagok feltűnését vagy eltűnését az évszakokkal összekapcsoló gyakorlat az i.e. 8. századtól van dokumentálva a Hésziodosz által a parasztoknak készített almanachban.
Ez a gyakorlat valószínűleg megelőzte a holdnaptár kialakulását.
Egy másfajta módszert dolgoztak ki Görögországban az i.e. 5. században.
Ez a több évszázada ismert babilóni módszeren alapult, ami egyesítette a precíz megfigyeléseket az összetett aritmetikai számításokkal. Az eljárás lényege az a gyakorlatban igazolt megfigyelés, hogy 7 plusz hónap beiktatása 19 év alatt pontosan összhangba hozza a holdnaptárat az évszakok változásából adódó évvel.
Az eltérés mindössze 0,2 nap, ami körülbelül 1 nap eltérést okoz 100 év alatt. Az elképzelést Görögországban Metón görög csillagász kezdte népszerűsíteni i.e. 432-ben, de azt csak i.e. 406-ban fogadták el hivatalosan. Alkalmazásának köre nem ismert. Az eljárás, illetve az időszak Metón-ciklus néven ismert.
A holdhónap (vagy szinodikus hónap) egy teljes holdciklus,
ami átlagosan 29,53 napig tart. Az égbolton észlelhető legfeltűnőbb ciklikus jelenség (a Nap látszólagos mozgásán kívül), már az őskorban is ismert volt. A 30 000 évesre datált Abri Blanchard csont holdnaptárra utaló véseteket tartalmaz.
A holdciklusok több naptárban központi szerepet játszanak, ezek közé tartozik a zsidó naptár és a muszlim naptár.
A legtöbb holdnaptárban az új holdhónap az újhold első feltűnésekor kezdődik.
Ez egy jól meghatározható esemény, azonban ezzel kapcsolatban problémák is adódnak. Előfordul, hogy az égbolt éppen felhős és ezért az esemény nem látható.
Az arab csillagászok már az ókorban szembesültek ezzel, és megoldásként eljárást
dolgoztak ki, amivel az esemény ideje előre meghatározható volt.
A jelenleg is széles körben alkalmazott algoritmus szerint az egymás után következő holdhónapok hossza meghatározott rendszerben 29 és 30 nap között váltakozik, azonban ennek menetén időről-időre kiigazítást kell végezni.
További problémát jelent a holdnaptárat összhangba hozni az évszakok által meghatározott évvel. Néhány holdnaptár, például az iszlám naptár ezt nem is veszi figyelembe, hanem attól „függetlenül” jár. Egy iszlám évben 12 hónap és 354 nap van, így az év kezdete folyamatosan vándorol visszafelé. 1994-ben az iszlám újév június 11-re esett, 2004-ben február 22-re.
Azokat a naptárakat, amik a Hold fázisain alapulnak, de az év hosszát a Nap járásához igazítják, luniszoláris naptáraknak nevezik. Ezekben a naptárakban egy hónapot beiktatnak vagy elvesznek az évből.
Az év hosszának, illetve kitüntetett napjának meghatározására bizonyos csillagok vagy csillagképek kelését figyelték meg (helikális, vagyis a napfelkeltét közvetlenül megelőző, illetve akronikus, azaz a napnyugtát közvetlenül követő időszakban).
Az ókori egyiptomiak például a Szíriusz csillag helikális kelését figyelték, ami egybeesett a Nílus áradásának kezdetével. Ha ez nem így történt, beiktattak egy plusz hónapot az új év kezdete előtt.
A hawaiiak és más polinéziaiak a Plejádok csillagkép helikális (néha akronikus) kelését használták hasonló célra.
Az ókori Görögországban a csillagok feltűnését vagy eltűnését az évszakokkal összekapcsoló gyakorlat az i.e. 8. századtól van dokumentálva a Hésziodosz által a parasztoknak készített almanachban.
Ez a gyakorlat valószínűleg megelőzte a holdnaptár kialakulását.
Egy másfajta módszert dolgoztak ki Görögországban az i.e. 5. században.
Ez a több évszázada ismert babilóni módszeren alapult, ami egyesítette a precíz megfigyeléseket az összetett aritmetikai számításokkal. Az eljárás lényege az a gyakorlatban igazolt megfigyelés, hogy 7 plusz hónap beiktatása 19 év alatt pontosan összhangba hozza a holdnaptárat az évszakok változásából adódó évvel.
Az eltérés mindössze 0,2 nap, ami körülbelül 1 nap eltérést okoz 100 év alatt. Az elképzelést Görögországban Metón görög csillagász kezdte népszerűsíteni i.e. 432-ben, de azt csak i.e. 406-ban fogadták el hivatalosan. Alkalmazásának köre nem ismert. Az eljárás, illetve az időszak Metón-ciklus néven ismert.
❖
Minden ismert civilizáció naptára a hold- vagy a nap- járásához igazodik.
A holdnaptárak (lunáris) kizárólag a Hold-hoz és a holdfázisokhoz,
a szoláris (nap) naptárak a nap mozgásához igazítják.
A luniszoláris naptárakat mindezek alapján a két rendszer kombinációja határozza meg.
Az első holdnaptárakat olyan társadalmak fejlesztették ki, akik olyan területen éltek, hogy nem érzékelhették az évszakváltásokat (például a sivatagokban).
A szoláris naptárakat ezzel szemben elsősorban ott használták, ahol az évszakok váltakozását jobban megfigyelhették.
Az egyik legrégebbi holdnaptár a zsidó naptár.
A holdnaptárak (lunáris) kizárólag a Hold-hoz és a holdfázisokhoz,
a szoláris (nap) naptárak a nap mozgásához igazítják.
A luniszoláris naptárakat mindezek alapján a két rendszer kombinációja határozza meg.
Az első holdnaptárakat olyan társadalmak fejlesztették ki, akik olyan területen éltek, hogy nem érzékelhették az évszakváltásokat (például a sivatagokban).
A szoláris naptárakat ezzel szemben elsősorban ott használták, ahol az évszakok váltakozását jobban megfigyelhették.
Az egyik legrégebbi holdnaptár a zsidó naptár.
❖
A Zsidó Naptár
❖
A Zsidó Naptár
❖
❖
Mózes szerint az új hónap kezdetét
az újhold vékony sarlójának vizuális megfigyelésével határozták meg.
❖
Aki ezt a sarlót elsőként látta, annak azt személyesen kellett jelentenie Jeruzsálemben,
ahol a zsidó tanács gondoskodott arról, hogy ezt az információt beépítsék a naptárukba.
A bejelentést olyan óriási jelentőségűnek tartották,
hogy a hírvivők szombaton is utazhattak, ami egyébként tilos volt a zsidók számára.
A Zsidó Tanács különleges naptárbizottsága ezután hivatalosan is kihirdette
a „Rosh Chodesh„-t, azaz hogy az új hónap megkezdődött.
❖
E bejelentés után jelzőtüzet gyújtottak az Olajfák hegyén is,
hogy mindenki tudomást szerezzen az újholdról, azaz az új hónap kezdetéről.
Ez a naptárrendszer néha tizenkét,
míg máskor tizenhárom hónapos évet eredményezett.
❖
az újhold vékony sarlójának vizuális megfigyelésével határozták meg.
❖
Aki ezt a sarlót elsőként látta, annak azt személyesen kellett jelentenie Jeruzsálemben,
ahol a zsidó tanács gondoskodott arról, hogy ezt az információt beépítsék a naptárukba.
A bejelentést olyan óriási jelentőségűnek tartották,
hogy a hírvivők szombaton is utazhattak, ami egyébként tilos volt a zsidók számára.
A Zsidó Tanács különleges naptárbizottsága ezután hivatalosan is kihirdette
a „Rosh Chodesh„-t, azaz hogy az új hónap megkezdődött.
❖
E bejelentés után jelzőtüzet gyújtottak az Olajfák hegyén is,
hogy mindenki tudomást szerezzen az újholdról, azaz az új hónap kezdetéről.
Ez a naptárrendszer néha tizenkét,
míg máskor tizenhárom hónapos évet eredményezett.
❖
Ezt úgy döntötték el, hogy még mielőtt az aratás elkezdődött volna, meg kellett figyelniük, hogy a termés aranyszínű-e vagy sem. Ha nem, akkor egy tizenharmadik hónapot adtak az évhez.
Ez a fajta naptár, amely a Hold vizuális megfigyelését, valamint a termés állapotának megfigyelését igényli, naptárszámítási szempontból meglehetősen pontatlan, amely hosszú távon nem illeszkedik túl jól a mindennapi életbe.
Ez a fajta naptár, amely a Hold vizuális megfigyelését, valamint a termés állapotának megfigyelését igényli, naptárszámítási szempontból meglehetősen pontatlan, amely hosszú távon nem illeszkedik túl jól a mindennapi életbe.
❖
Az Ókori Görög Naptár
❖
Az Ókori Görög Naptár
❖
❖
Az ókori görög naptár
Az ókori görögök mindezen problémákat szerették volna kiküszöbölni, azonban anélkül, hogy gyökeresen megváltoztatták volna hagyományaikat. Hiedelmeik középpontjában az ünnepek és rítusok álltak, amelyeket azon istenek tiszteletére tartottak, akiket meg akartak békíteni.
E szertartásokhoz gyakran szükség volt rituális áldozatokra, amelyeket minden évben ugyanabban az időpontban, a Hold meghatározott fázisaiban kellett végrehajtani. Úgy vélték, hogy ha pontosabban időzítik ezeket az eseményeket, akkor az istenek jobban örülnek az áldozatoknak.
Azonban ha csak a holdnaptárt használták volna, akkor ugyanazokat az ünnepeket a következő évben tizenegy nappal korábban ünnepelték volna, és ez a különbség az idő múlásával és minden egymást követő évben egyre csak nőtt volna.
Néhány év elteltével az ünnepet végül az év egy teljesen más időszakában ünnepelhették volna.
Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a legtöbb görög településnek saját naptára volt.
Ezek több szempontból is különböztek egymástól, de a legkritikusabban abban, hogy mindegyikük szökőhónapokat iktatott be, vagy különböző kezdőnapokat jelölt ki az év elejére.
A görögök végül egy olyan kombinált holdnaptár létrehozását találták megoldásnak, amelyben a napokat és a hónapokat a Hold, míg az évszakokat a Nap határozta meg.
Az ókori görögök mindezen problémákat szerették volna kiküszöbölni, azonban anélkül, hogy gyökeresen megváltoztatták volna hagyományaikat. Hiedelmeik középpontjában az ünnepek és rítusok álltak, amelyeket azon istenek tiszteletére tartottak, akiket meg akartak békíteni.
E szertartásokhoz gyakran szükség volt rituális áldozatokra, amelyeket minden évben ugyanabban az időpontban, a Hold meghatározott fázisaiban kellett végrehajtani. Úgy vélték, hogy ha pontosabban időzítik ezeket az eseményeket, akkor az istenek jobban örülnek az áldozatoknak.
Azonban ha csak a holdnaptárt használták volna, akkor ugyanazokat az ünnepeket a következő évben tizenegy nappal korábban ünnepelték volna, és ez a különbség az idő múlásával és minden egymást követő évben egyre csak nőtt volna.
Néhány év elteltével az ünnepet végül az év egy teljesen más időszakában ünnepelhették volna.
Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a legtöbb görög településnek saját naptára volt.
Ezek több szempontból is különböztek egymástól, de a legkritikusabban abban, hogy mindegyikük szökőhónapokat iktatott be, vagy különböző kezdőnapokat jelölt ki az év elejére.
A görögök végül egy olyan kombinált holdnaptár létrehozását találták megoldásnak, amelyben a napokat és a hónapokat a Hold, míg az évszakokat a Nap határozta meg.
❖
A Luniszolár Naptár
❖
A Luniszolár Naptár
❖
❖
Megszületett a luniszoláris naptár gondolata!
A dolog lényege az volt, hogy közös nevezőt kellett találni a (nap)évek és a teliholdak (holdciklusok) száma között, majd a maradékot a lehető legközelebb kellett vinni nullához.
A törvényhozó Szolón (i. e. 630 – i. e. 560) volt az első, aki erre kísérletet tett.
Az ő naptárának alapja egy kétéves ciklus volt. Ennél sokkal pontosabb holdnaptár volt a Kleosztratosz (i. e. 520 – i. e. 432) által kidolgozott ciklus. Az ő ciklusa nyolcéves volt, és 99 holdhónapot tartalmazott.
Minden harmadik, ötödik és nyolcadik évben további szökőhónapot iktatott be, ráadásul a nyolcéves ciklus még egybe is esett a négyéves olimpiai ciklussal. Ezt a naptárt hamarosan egy athéniak által létrehozott, megfelelőbbnek bizonyuló tizenkilenc éves ciklus háttérbe szorította.
Az i. e. 5. században egy Meton nevű matematikus egy csillagásszal (Euktemon) együtt dolgozta ki a görög naptár addigi legkomplexebb változatát. A ciklust magáról Metonról nevezték el. Leírta, hogy a ciklus 19 éve szinte pontosan 235 holdhónapot tartalmaz, és ebből a 235 hónapból 110 rövidebb (29 napos) és 125 teljes (30 napos) volt.
Logikája szerint több teljes hónapnak kellett lennie, mert a holdhónapok átlagos hossza valamivel több volt, mint 29,5 nap, és ha mind a 235 hónap 30 napos lett volna, akkor a ciklus teljes hossza 7050 nap lett volna. Ez azonban 110 nappal hosszabb, mint a 19 éves ciklus 6940 napja.
Emiatt a hónapok közül 110-et csak 29 naposra határoztak meg. A 12 holdhónap (354 nap) és a napév (365,25 nap) közötti eltérést egy szökőhónap beiktatásával oldották fel.
A szökőhónapok valószínűleg a metóni ciklus 3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19. éveibe kerültek be. Az üres hónapok egyenletes elosztása érdekében minden 64. napot kihagytak. Így a 64, 128, 192, … számsorozatban 110 napot, egészen 7040-ig, kihagytak a teljes ciklusból.
Ennek köszönhetően a ciklus napjainak száma a szükséges 6940-re csökkent.
Sokkal később ezt a ciklust tovább finomították, és az egyházban a húsvétvasárnap kiszámításához is használták.
I. e. 330 körül egy Kallipposz nevű csillagász tökéletesítette a metóni ciklust, létrehozva egy olyan ciklust, amely egy nap híján négyszer hosszabb volt a metóni ciklusnál, azaz 76 éves volt, a gyakorlatban azonban ezt a rendszert soha nem vezették be.
Hipparkhosz csillagász (i. e. 190 – i. e. 125) egy hasonló, 304 éves ciklust állított fel, amelynek hossza kb. négyszerese volt a Kallipposz ciklusnak. Ezzel a rendszerrel az valós időszámításhoz képest a hiba mindössze egyharmad másodpercre csökkent.
A dolog lényege az volt, hogy közös nevezőt kellett találni a (nap)évek és a teliholdak (holdciklusok) száma között, majd a maradékot a lehető legközelebb kellett vinni nullához.
A törvényhozó Szolón (i. e. 630 – i. e. 560) volt az első, aki erre kísérletet tett.
Az ő naptárának alapja egy kétéves ciklus volt. Ennél sokkal pontosabb holdnaptár volt a Kleosztratosz (i. e. 520 – i. e. 432) által kidolgozott ciklus. Az ő ciklusa nyolcéves volt, és 99 holdhónapot tartalmazott.
Minden harmadik, ötödik és nyolcadik évben további szökőhónapot iktatott be, ráadásul a nyolcéves ciklus még egybe is esett a négyéves olimpiai ciklussal. Ezt a naptárt hamarosan egy athéniak által létrehozott, megfelelőbbnek bizonyuló tizenkilenc éves ciklus háttérbe szorította.
Az i. e. 5. században egy Meton nevű matematikus egy csillagásszal (Euktemon) együtt dolgozta ki a görög naptár addigi legkomplexebb változatát. A ciklust magáról Metonról nevezték el. Leírta, hogy a ciklus 19 éve szinte pontosan 235 holdhónapot tartalmaz, és ebből a 235 hónapból 110 rövidebb (29 napos) és 125 teljes (30 napos) volt.
Logikája szerint több teljes hónapnak kellett lennie, mert a holdhónapok átlagos hossza valamivel több volt, mint 29,5 nap, és ha mind a 235 hónap 30 napos lett volna, akkor a ciklus teljes hossza 7050 nap lett volna. Ez azonban 110 nappal hosszabb, mint a 19 éves ciklus 6940 napja.
Emiatt a hónapok közül 110-et csak 29 naposra határoztak meg. A 12 holdhónap (354 nap) és a napév (365,25 nap) közötti eltérést egy szökőhónap beiktatásával oldották fel.
A szökőhónapok valószínűleg a metóni ciklus 3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19. éveibe kerültek be. Az üres hónapok egyenletes elosztása érdekében minden 64. napot kihagytak. Így a 64, 128, 192, … számsorozatban 110 napot, egészen 7040-ig, kihagytak a teljes ciklusból.
Ennek köszönhetően a ciklus napjainak száma a szükséges 6940-re csökkent.
Sokkal később ezt a ciklust tovább finomították, és az egyházban a húsvétvasárnap kiszámításához is használták.
I. e. 330 körül egy Kallipposz nevű csillagász tökéletesítette a metóni ciklust, létrehozva egy olyan ciklust, amely egy nap híján négyszer hosszabb volt a metóni ciklusnál, azaz 76 éves volt, a gyakorlatban azonban ezt a rendszert soha nem vezették be.
Hipparkhosz csillagász (i. e. 190 – i. e. 125) egy hasonló, 304 éves ciklust állított fel, amelynek hossza kb. négyszerese volt a Kallipposz ciklusnak. Ezzel a rendszerrel az valós időszámításhoz képest a hiba mindössze egyharmad másodpercre csökkent.
❖
❖
A Heti Ciklus
és az Adventi Mozgalom
❖
Az adventi mozgalom a folyamatos heti ciklust tartja,
amelyben a szombat hétnaponta van
és azt állítja,
hogy a jelenlegi heti ciklus megegyezik az eredeti teremtés hetével.
❖
A Heti Ciklus
és az Adventi Mozgalom
❖
Az adventi mozgalom a folyamatos heti ciklust tartja,
amelyben a szombat hétnaponta van
és azt állítja,
hogy a jelenlegi heti ciklus megegyezik az eredeti teremtés hetével.
❖
Sokan azt is állítják, hogy az Igaz Teremtés heti ciklusa elveszett,
és csak a holdfázisokon alapuló naptár betartásával lehet megtalálni.
William Miller, 1844. október 22.
Wiiliam Miller a 2300 NAP / ÉV PRÓFÉCIA ALAPJÁN A LUNI-SOLÁR Naptárt használta,
amelynek szombatjait a Hold járása szabályozza meg.
Ezt a naptárat használták a Milleriták a 2300 napos prófécia végdátumának megállapítására.
Ez a Dániel 8:14-ben található prófécia és a szentély megtisztítása,
amely az adventizmus legegyedibb, legkülönlegesebb tanítása.
calendarofscripture.com/2015/06/12/william-miller-22-october-1844-the-luni-solar-calendar/
és csak a holdfázisokon alapuló naptár betartásával lehet megtalálni.
William Miller, 1844. október 22.
Wiiliam Miller a 2300 NAP / ÉV PRÓFÉCIA ALAPJÁN A LUNI-SOLÁR Naptárt használta,
amelynek szombatjait a Hold járása szabályozza meg.
Ezt a naptárat használták a Milleriták a 2300 napos prófécia végdátumának megállapítására.
Ez a Dániel 8:14-ben található prófécia és a szentély megtisztítása,
amely az adventizmus legegyedibb, legkülönlegesebb tanítása.
calendarofscripture.com/2015/06/12/william-miller-22-october-1844-the-luni-solar-calendar/
❖
❖
A Ma Használt
Gergely Naptár Története
Gergely Naptár Története
❖
A reform végső szövegét tartalmazó bullát
1582. február 24-én írta alá
XIII. Gergely pápa.
❖
A reform végső szövegét tartalmazó bullát
1582. február 24-én írta alá
XIII. Gergely pápa.
❖
Gergely-naptár az általunk és a világ legtöbb országában jelenleg is alkalmazott naptár-rendszer, amely a Julián-naptárból fejlődött ki. A Julián-naptár reformjára a húsvét ünnepének évszázadok alatt egyre csak növekvő eltolódása miatt volt szükség.
A 325-ben tartott nikaiai zsinattól kezdődően (ekkor határozták meg a húsvét kiszámításának módját) egyre nagyobb hiba mutatkozott a kiszámított és a tényleges holdfázisok között, amely a húsvét kiszámításának alapja.
A 14. században VI. Kelemen pápa bízta meg a Sorbonne matematikusait, hogy készítsenek elő egy naptárreformot. A pápa azonban meghalt, utódja, VI. Ince nem tartotta annyira fontosnak a naptár-kérdést, így az legalább két évszázadra feledésbe is merült, az eltolódás pedig egyre csak nőtt.
A 16. század első felére a tévedés már nem volt tovább tartható, ezért az akkori pápa, X. Leó felkérte a kor vezető tudósait (többek között Nikolausz Kopernikusz-t), hogy készítsék elő ismét a naptárreformot, de az akkoriban kezdődő tridenti zsinaton (1545-1563 között) nem tudtak dönteni naptárreformról.
Az áttörést XIII. Gergely pápa hozta meg, aki újabb szakértőket alkalmazott (többek között Christophorus Clavius csillagász-matematikust) a reform kivitelezésére.
A reform végső szövegét tartalmazó bullát 1582. február 24-én írta alá a pápa.
A reform első célja volt, hogy a tavaszi napéjegyenlőség napját visszahozzák március 21-re.
Az új naptárrendszer bevezetésének időpontját úgy választották meg, hogy a lehető legkevesebb egyházi ünnepet érintse, ugyanis a reform eredményeképpen 10 napot törölni kellett a naptárból (október 4. csütörtök után október 15. péntek következett).
Ezután a szökőévek meghatározásának szabályait módosították, amelynekeredményeképpen az addigi Julián-naptár szerinti 365,25 hosszúságú év 365,2425-re módosult, amely már jóval pontosabb volt.
Talán mindenki tudja, hogy azok az évek a szökőévek, amelyek 4-gyel oszthatók, ebben az évben február nem 28, hanem 29 napos. A Julián-naptár esetében ez a szabály valóban így volt. A Gergely-naptárban azonban a pontosítást úgy érték el, hogy a szökőév-számítást korrigálták.
Megmaradt ugyan a szabály, hogy minden 4-gyel osztható év szökőév, azonban van egy kivétel!
Azok a kerek évszázadok, amelyek nem oszthatók 400-zal, nem szökőévek, még ha 4-gyel oszthatóak is!
Így pl. szökőév volt az 1600-as és a 2000-es év, azonban pl. 1800 vagy 1900 már nem és 2100 sem lesz az.
A Gergely-naptár bevezetése több országban is ellenállásba ütközött. Néhány helyen, például Angliában és Dániában, a lakosság nem volt hajlandó elfogadni a naptár reformját, és sokáig továbbra is az eredeti Julián-naptárt használták.
Oroszországban az 1917-es forradalom után a bolsevik hatalom úgy döntött, hogy megpróbálják eltörölni az országban a Gergely-naptár használatát, és helyette egy új, szovjet naptárt vezettek be.
Szovjetunióban több alkalommal billegtek a Gergely- és más forradalmi naptárak között, míg végül 1940-ben vezették be végérvényesen a Gergely-naptárt.
Az Egyesült Államok tagállamai sem voltak egységesek az új naptár bevezetésekor. Az eltérések a későbbiekben megszűntek, és az Egyesült Államokban is már egységesen a Gergely-naptár szerint ünnepelnek.
Bár polgári szempontból a világ nagy része jelenleg Gergely-naptárt használ, a keleti ortodox egyházak jelenleg is a Julián-naptár szerint tartják meg ünnepeiket.
Érdekesség, hogy legutóbb 2016-ban Szaúd-Arábia vezette be a Gergely-naptárt – 90 évvel az előző, 1926-os bevezető ország, Törökország után.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gergely-naptár
https://www.history.com/news/6-things-you-may-not-know-about-the-gregorian-calendar
A 325-ben tartott nikaiai zsinattól kezdődően (ekkor határozták meg a húsvét kiszámításának módját) egyre nagyobb hiba mutatkozott a kiszámított és a tényleges holdfázisok között, amely a húsvét kiszámításának alapja.
A 14. században VI. Kelemen pápa bízta meg a Sorbonne matematikusait, hogy készítsenek elő egy naptárreformot. A pápa azonban meghalt, utódja, VI. Ince nem tartotta annyira fontosnak a naptár-kérdést, így az legalább két évszázadra feledésbe is merült, az eltolódás pedig egyre csak nőtt.
A 16. század első felére a tévedés már nem volt tovább tartható, ezért az akkori pápa, X. Leó felkérte a kor vezető tudósait (többek között Nikolausz Kopernikusz-t), hogy készítsék elő ismét a naptárreformot, de az akkoriban kezdődő tridenti zsinaton (1545-1563 között) nem tudtak dönteni naptárreformról.
Az áttörést XIII. Gergely pápa hozta meg, aki újabb szakértőket alkalmazott (többek között Christophorus Clavius csillagász-matematikust) a reform kivitelezésére.
A reform végső szövegét tartalmazó bullát 1582. február 24-én írta alá a pápa.
A reform első célja volt, hogy a tavaszi napéjegyenlőség napját visszahozzák március 21-re.
Az új naptárrendszer bevezetésének időpontját úgy választották meg, hogy a lehető legkevesebb egyházi ünnepet érintse, ugyanis a reform eredményeképpen 10 napot törölni kellett a naptárból (október 4. csütörtök után október 15. péntek következett).
Ezután a szökőévek meghatározásának szabályait módosították, amelynekeredményeképpen az addigi Julián-naptár szerinti 365,25 hosszúságú év 365,2425-re módosult, amely már jóval pontosabb volt.
Talán mindenki tudja, hogy azok az évek a szökőévek, amelyek 4-gyel oszthatók, ebben az évben február nem 28, hanem 29 napos. A Julián-naptár esetében ez a szabály valóban így volt. A Gergely-naptárban azonban a pontosítást úgy érték el, hogy a szökőév-számítást korrigálták.
Megmaradt ugyan a szabály, hogy minden 4-gyel osztható év szökőév, azonban van egy kivétel!
Azok a kerek évszázadok, amelyek nem oszthatók 400-zal, nem szökőévek, még ha 4-gyel oszthatóak is!
Így pl. szökőév volt az 1600-as és a 2000-es év, azonban pl. 1800 vagy 1900 már nem és 2100 sem lesz az.
A Gergely-naptár bevezetése több országban is ellenállásba ütközött. Néhány helyen, például Angliában és Dániában, a lakosság nem volt hajlandó elfogadni a naptár reformját, és sokáig továbbra is az eredeti Julián-naptárt használták.
Oroszországban az 1917-es forradalom után a bolsevik hatalom úgy döntött, hogy megpróbálják eltörölni az országban a Gergely-naptár használatát, és helyette egy új, szovjet naptárt vezettek be.
Szovjetunióban több alkalommal billegtek a Gergely- és más forradalmi naptárak között, míg végül 1940-ben vezették be végérvényesen a Gergely-naptárt.
Az Egyesült Államok tagállamai sem voltak egységesek az új naptár bevezetésekor. Az eltérések a későbbiekben megszűntek, és az Egyesült Államokban is már egységesen a Gergely-naptár szerint ünnepelnek.
Bár polgári szempontból a világ nagy része jelenleg Gergely-naptárt használ, a keleti ortodox egyházak jelenleg is a Julián-naptár szerint tartják meg ünnepeiket.
Érdekesség, hogy legutóbb 2016-ban Szaúd-Arábia vezette be a Gergely-naptárt – 90 évvel az előző, 1926-os bevezető ország, Törökország után.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gergely-naptár
https://www.history.com/news/6-things-you-may-not-know-about-the-gregorian-calendar
❖
❖
A Gergely-naptár egy imakönyvben (1614)
A Gergely-naptár egy imakönyvben (1614)
❖
A Naptár Története
https://www.csillagaszat.hu/csilltort/egyetemes-
csillagaszattortenet/egyetemes-naptartortenet-es-kronologia/naptarunk-tortenete/
❖
A Naptár Története
https://www.csillagaszat.hu/csilltort/egyetemes-
csillagaszattortenet/egyetemes-naptartortenet-es-kronologia/naptarunk-tortenete/
❖
❖
A Gergely-naptár 400. évfordulójára kiadott 1982-es emlékbélyeg.
❖
A Gergely-naptár 400. évfordulójára kiadott 1982-es emlékbélyeg.
❖
❖
Angol Nyelven
❖
Angol Nyelven
❖
❖
Hiba javítás ... 1582
❖
Hiba javítás ... 1582
❖
A Gergely Naptár
❖
❖
❖
Inter Gravissimas
XIII. Gergely pápa (1572-1585)
1582. február 24-én kelt az Inter Gravissimas kezdetű bullája
❖
Inter Gravissimas
XIII. Gergely pápa (1572-1585)
1582. február 24-én kelt az Inter Gravissimas kezdetű bullája
❖
❖
A Gergely Naptár
rendkívüli információ történeti jelentőségű esemény,
amely az időrend
megteremtését képes felgyorsítani
az információk özönében.
❖
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0005_29_informaciotortenelem_
scorm_06/63_a_tananyag_kifejtse.html
❖
A Gergely Naptár
rendkívüli információ történeti jelentőségű esemény,
amely az időrend
megteremtését képes felgyorsítani
az információk özönében.
❖
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0005_29_informaciotortenelem_
scorm_06/63_a_tananyag_kifejtse.html
❖
A Julius Caesarról elnevezett Juliánus-naptár szerint minden negyedik évet szökőévnek kellett tekinteni, míg a Gergely-féle, vagy másképpen Gregorián naptár ezt a szabályt úgy módosította, hogy az évszázadokat záró, tehát századdal végződő évek közül csak azok legyenek szökőévek, amelyeknek számjegye nemcsak néggyel osztható, mint a többi szökőévé, hanem négyszázzal is.
A Julius Caesar által Kr. e. 45-ben bevezetett naptáron, csökkentette a szökőévek számát.
Gergely - féle naptárreform nemcsak a keresztény időszámítást javította meg, hanem közvetve a kronológia tudományának fejlődésére is nagy hatással volt.
1583-ban Joseph Justus Scaliger (1540-1609) bonyolult csillagászati megfontolások alapján - de tulajdonképpen önkényesen - kijelölt egy „eszmei" időpillanatot, ahonnan kezdve nem számolunk éveket és hónapokat, hanem csak napokat. Ez az időpont Kr. e. 4713. január 1. déli 12 óra greenwichi idő szerint.
A rendszer neve: Julián Dátum. Nagy előnye, hogy felöleli a történelmi időt és nem kell benne visszafelé számolni. Az átváltást korábban bonyolult segédtáblázatokkal oldották meg, napjainkban ezt számítógépes programok segítik.
A Szentpétery 58 tanulmányából is tudjuk, hogy „A modern értelemben vett tudományos kronológia megalapítása is a kiváló francia humanista Scaliger és tanítványa, Dionysios Petavius (1583-1652) jezsuita szerzetes nevéhez fűződik.
Scaliger philologiai munkássága közben megírta De emendatione temporum (1583) című művét, az első tudományos chronologiát, melyet később a Thesaurus Temporum követett és egészített ki (1606).
Előbbi munkájában és Elenchus et castigatio anni Gregoriani című iratában (1595) Scaliger megtámadta a Gergely-féle naptárreformot, rámutatva annak hibáira, s ezzel a támadással - a protestantizmus híve lévén - kihívta katholikus részről az ellenmondást.
Így jött létre Dionysios Petaviusnak Scaliger ellen irányuló és őt kiegészítő két műve:
De doctrina temporum (1627) és az Uranologium (1629)." Scaliger és Petavius alapvető munkáinak megjelenése óta a tudományos kronológia az általuk kijelölt nyomokon fejlődött tovább.
A Julius Caesar által Kr. e. 45-ben bevezetett naptáron, csökkentette a szökőévek számát.
Gergely - féle naptárreform nemcsak a keresztény időszámítást javította meg, hanem közvetve a kronológia tudományának fejlődésére is nagy hatással volt.
1583-ban Joseph Justus Scaliger (1540-1609) bonyolult csillagászati megfontolások alapján - de tulajdonképpen önkényesen - kijelölt egy „eszmei" időpillanatot, ahonnan kezdve nem számolunk éveket és hónapokat, hanem csak napokat. Ez az időpont Kr. e. 4713. január 1. déli 12 óra greenwichi idő szerint.
A rendszer neve: Julián Dátum. Nagy előnye, hogy felöleli a történelmi időt és nem kell benne visszafelé számolni. Az átváltást korábban bonyolult segédtáblázatokkal oldották meg, napjainkban ezt számítógépes programok segítik.
A Szentpétery 58 tanulmányából is tudjuk, hogy „A modern értelemben vett tudományos kronológia megalapítása is a kiváló francia humanista Scaliger és tanítványa, Dionysios Petavius (1583-1652) jezsuita szerzetes nevéhez fűződik.
Scaliger philologiai munkássága közben megírta De emendatione temporum (1583) című művét, az első tudományos chronologiát, melyet később a Thesaurus Temporum követett és egészített ki (1606).
Előbbi munkájában és Elenchus et castigatio anni Gregoriani című iratában (1595) Scaliger megtámadta a Gergely-féle naptárreformot, rámutatva annak hibáira, s ezzel a támadással - a protestantizmus híve lévén - kihívta katholikus részről az ellenmondást.
Így jött létre Dionysios Petaviusnak Scaliger ellen irányuló és őt kiegészítő két műve:
De doctrina temporum (1627) és az Uranologium (1629)." Scaliger és Petavius alapvető munkáinak megjelenése óta a tudományos kronológia az általuk kijelölt nyomokon fejlődött tovább.
❖
❖
❖
Versek a Naptárról
❖
Versek a Naptárról
❖
Márai Sándor:
Naptár
Az éjjel
kérdezi napjaimat
derengve adja a feleletet ...
A reggel
tépdesi lapjaimat
mindennap kevesebb leszek
eggyel.
❖
Naptár
Az éjjel
kérdezi napjaimat
derengve adja a feleletet ...
A reggel
tépdesi lapjaimat
mindennap kevesebb leszek
eggyel.
❖
Babits Mihály:
A MEGLÓDULT NAPTÁR
Jaj hogy suhannak, versenyt év az évvel!
S egyre kergébben! Tél az ősz után!
Liheg a tavasz mezei szelével,
mint szaladásban elfulladt leány.
Hányadszor látom visszatérni, mint a
körhintán szálló lányra aki les!
S mind hadaróbban pörgeti a hinta:
rám villan, és már a forgásba vesz.
Ki mondja még hogy lassu az öregkor
s lomhább ütemben él a vénhedő?
Lám, ha kevés van már belőle, akkor
fut legkajánabbúl a gyors idő.
Fut, száll, suhan, fogy, itt a tavasz újra.
Itt a kacér ki röptében kacag
elleng mellettem és piheg kifúlva
ruháján a zöld máslik bomlanak.
Hányszor szállt már el így! De sohse még ily
hevülten, izgatottan, fullatag...
Csak én öregszem: ő most is a régi
s a réginél még gyötrőbb és vadabb.
A MEGLÓDULT NAPTÁR
Jaj hogy suhannak, versenyt év az évvel!
S egyre kergébben! Tél az ősz után!
Liheg a tavasz mezei szelével,
mint szaladásban elfulladt leány.
Hányadszor látom visszatérni, mint a
körhintán szálló lányra aki les!
S mind hadaróbban pörgeti a hinta:
rám villan, és már a forgásba vesz.
Ki mondja még hogy lassu az öregkor
s lomhább ütemben él a vénhedő?
Lám, ha kevés van már belőle, akkor
fut legkajánabbúl a gyors idő.
Fut, száll, suhan, fogy, itt a tavasz újra.
Itt a kacér ki röptében kacag
elleng mellettem és piheg kifúlva
ruháján a zöld máslik bomlanak.
Hányszor szállt már el így! De sohse még ily
hevülten, izgatottan, fullatag...
Csak én öregszem: ő most is a régi
s a réginél még gyötrőbb és vadabb.
❖
❖
2O25
❖
A 2025-ös év mottója:
„A remény zarándokai”.
❖
2O25
❖
A 2025-ös év mottója:
„A remény zarándokai”.
❖
2025, római számokkal: MMXXV
a Gergely-naptár szerdai nappal kezdődő normál éve (nem szökőév),
a 3. évezred és a 21. század 25. éve, a kínai naptárban a (fa minőségű) Kígyó éve
(2025. január 29-től indul a kínai holdújév és 2026. február 16-ig tart).
A 2025-es év kronometriai alapadatai:
Szökőévnem
Római adószám3
Vasárnapi betűE
Napkör18
Aranyszám12
Epakta0
Húsvét vasárnap április 20.
Legutóbb 2014-ban esett minden egyes nap ugyanarra a dátumra az évben,
legközelebb pedig 2031-ben lesz ilyen.
Péntek 13 egy alkalommal lesz: június 13-án.
A különböző naptári rendszerek szerint a 2025-ös év az alábbi éveknek felel meg:
Évszakok kezdete
Tavasz
Cs, Már 20 – 09:02
Nyár
Szo, Jún 21 – 02:42
Ősz
H, Szept 22 – 18:20
Tél
V, Dec 21 – 15:03
Nyári időszámítás március 30. – október 26.
Az ENSZ határozata alapján a 2025-ös év:
a Gergely-naptár szerdai nappal kezdődő normál éve (nem szökőév),
a 3. évezred és a 21. század 25. éve, a kínai naptárban a (fa minőségű) Kígyó éve
(2025. január 29-től indul a kínai holdújév és 2026. február 16-ig tart).
A 2025-es év kronometriai alapadatai:
Szökőévnem
Római adószám3
Vasárnapi betűE
Napkör18
Aranyszám12
Epakta0
Húsvét vasárnap április 20.
Legutóbb 2014-ban esett minden egyes nap ugyanarra a dátumra az évben,
legközelebb pedig 2031-ben lesz ilyen.
Péntek 13 egy alkalommal lesz: június 13-án.
A különböző naptári rendszerek szerint a 2025-ös év az alábbi éveknek felel meg:
- Kopt naptár: 1741 – 1742
- Bizánci naptár: 7533 – 7534
- Zsidó naptár: 5785 – 5786
- Perzsa naptár: 1403 – 1404
- Iszlám naptár: 1446- 1447
Évszakok kezdete
Tavasz
Cs, Már 20 – 09:02
Nyár
Szo, Jún 21 – 02:42
Ősz
H, Szept 22 – 18:20
Tél
V, Dec 21 – 15:03
Nyári időszámítás március 30. – október 26.
Az ENSZ határozata alapján a 2025-ös év:
- A kvantumtudomány és -technológia nemzetközi éve
- A szövetkezetek nemzetközi éve
- A gleccserek védelmének nemzetközi éve
- A béke és a bizalom nemzetközi éve
❖
A 2025-ös év nem csupán egy újabb mérföldkő a naptárban,
hanem matematikai szempontból is figyelemre méltó.
Ez az év ugyanis tökéletes négyzetszám, ami ritka és érdekes jelenség a naptári években.
Mi is az a négyzetszám?
Egy szám akkor négyzetszám, ha előállítható egy egész szám önmagával való szorzataként.
A 2025 esetében:
45 × 45 = 2025
Tehát 2025 = 45², ami azt jelenti, hogy a 2025 valóban négyzetszám.
Előző és következő négyzetszám évek ...
Az előző négyzetszám év: 1936 (44²)
– A következő négyzetszám év: 2116 (46²)
Érdekes megfigyelni, hogy a négyzetszám évek közötti időtartam folyamatosan növekszik.
Az 1936 és 2025 között 89 év telt el, míg 2025 és 2116 között már 91 év fog eltelni.
2025 egyéb matematikai érdekességei
1. Összeg és szorzat: 2025 felírható két négyzetszám szorzataként és három négyzetszám összegeként is:
– 9² × 5² = 2025
– 40² + 20² + 5² = 2025
2. Számjegyek összege:
A 2025 számjegyeinek összege (2+0+2+5) 9, ami szintén négyzetszám (3²).
3. Prímtényezők: 2025 = 3⁴ × 5²
4. Sorozat: 2025 az első 9 pozitív egész szám köbének összege:
1³ + 2³ + 3³ + 4³ + 5³ + 6³ + 7³ + 8³ + 9³ = 2025
A 2025-ös év tehát nem csak a naptárban, de a matematika világában is különleges helyet foglal el. Ez az év remek alkalom lehet arra, hogy elgondolkodjunk a számok szépségén és a matematika mindennapi életünkben betöltött szerepén.
hanem matematikai szempontból is figyelemre méltó.
Ez az év ugyanis tökéletes négyzetszám, ami ritka és érdekes jelenség a naptári években.
Mi is az a négyzetszám?
Egy szám akkor négyzetszám, ha előállítható egy egész szám önmagával való szorzataként.
A 2025 esetében:
45 × 45 = 2025
Tehát 2025 = 45², ami azt jelenti, hogy a 2025 valóban négyzetszám.
Előző és következő négyzetszám évek ...
Az előző négyzetszám év: 1936 (44²)
– A következő négyzetszám év: 2116 (46²)
Érdekes megfigyelni, hogy a négyzetszám évek közötti időtartam folyamatosan növekszik.
Az 1936 és 2025 között 89 év telt el, míg 2025 és 2116 között már 91 év fog eltelni.
2025 egyéb matematikai érdekességei
1. Összeg és szorzat: 2025 felírható két négyzetszám szorzataként és három négyzetszám összegeként is:
– 9² × 5² = 2025
– 40² + 20² + 5² = 2025
2. Számjegyek összege:
A 2025 számjegyeinek összege (2+0+2+5) 9, ami szintén négyzetszám (3²).
3. Prímtényezők: 2025 = 3⁴ × 5²
4. Sorozat: 2025 az első 9 pozitív egész szám köbének összege:
1³ + 2³ + 3³ + 4³ + 5³ + 6³ + 7³ + 8³ + 9³ = 2025
A 2025-ös év tehát nem csak a naptárban, de a matematika világában is különleges helyet foglal el. Ez az év remek alkalom lehet arra, hogy elgondolkodjunk a számok szépségén és a matematika mindennapi életünkben betöltött szerepén.
❖
❖
