A Költészet Kulcsa

Kértem csodákat, s kaptam!
Már csak, nyugalmat akartam...
Fekete éjszaka, néztem az eget,
gondolkodtam, mi lehet velem...

Semmi. Csak a világ zavarát,
térdeimen csúszva gondoltam át.
És hálát adtam a kérdő égnek,
velem kegyes volt, azt reméltem!

A Magyar nyelv gyönyörű!
Nincs párja ezen a világon!
Maga a költészet, egy álom,
én sírva, kacagva, csodálom!

2015 Október 10. Pierre, South Dakota