A Múlt Tanulságai
Mi a múlt? Mire való?
A múlt teleírt papírlap, a jelen most íródik, de a jövő még csupa üres oldal.
Vagyis a múlt mindaz, ami már megtörtént velünk, rengeteg minden. Olyan, mint egy könyv.
Tele vannak írva a lapjai, el lehet őket olvasni, lehet benne kutatni és elő lehet venni újra,
meg újra és ami a legfontosabb, lehet belőle tanulni.
De ez az ajándék csak azoké, akik hajlandók arra, hogy mindezzel foglalkozzanak, vagyis rászánják az időt.
A jelen egyértelműen ennek a sok irománynak a folytatása és a jövő is az.
Mindezek szorosan összetartoznak tehát.
Nagyon rosszul van az, hogy a múltat mindig a hátunk mögött látjuk és nem a talpunk alatt.
El kell mondani az embereknek, hogy a múlt most is itt van közöttünk.
A mi utunk a jövő felé vezet, de ez a jövő bizonytalan, ha elveszítjük a múltat
és a jelen meg értelmetlen.
Vagyis a múlt mindig jelen van, mert bennünk él, emlékeinkben és következményeiben is.
Így értelmetlen nem figyelni rá, még rosszabb megtagadni, elhallgatni.
Folyamatosan figyelni kell rá, tanulnunk kell belőle, hogy értelmesen élhessünk a jelenben
és biztos jövőnk legyen.
Ha nem így teszünk, újból és újból ugyanazokat a hibákat követjük el.
- Restás László Gondolatai -
Mi a múlt? Mire való?
A múlt teleírt papírlap, a jelen most íródik, de a jövő még csupa üres oldal.
Vagyis a múlt mindaz, ami már megtörtént velünk, rengeteg minden. Olyan, mint egy könyv.
Tele vannak írva a lapjai, el lehet őket olvasni, lehet benne kutatni és elő lehet venni újra,
meg újra és ami a legfontosabb, lehet belőle tanulni.
De ez az ajándék csak azoké, akik hajlandók arra, hogy mindezzel foglalkozzanak, vagyis rászánják az időt.
A jelen egyértelműen ennek a sok irománynak a folytatása és a jövő is az.
Mindezek szorosan összetartoznak tehát.
Nagyon rosszul van az, hogy a múltat mindig a hátunk mögött látjuk és nem a talpunk alatt.
El kell mondani az embereknek, hogy a múlt most is itt van közöttünk.
A mi utunk a jövő felé vezet, de ez a jövő bizonytalan, ha elveszítjük a múltat
és a jelen meg értelmetlen.
Vagyis a múlt mindig jelen van, mert bennünk él, emlékeinkben és következményeiben is.
Így értelmetlen nem figyelni rá, még rosszabb megtagadni, elhallgatni.
Folyamatosan figyelni kell rá, tanulnunk kell belőle, hogy értelmesen élhessünk a jelenben
és biztos jövőnk legyen.
Ha nem így teszünk, újból és újból ugyanazokat a hibákat követjük el.
- Restás László Gondolatai -
Hegedűs Gábor
Gondolatok a Múltról
Az idő!
Mit takar ez a fogalom?
Az idő!
Jelentését agyamban boncolgatom!
Nem tudom!
Görbülete visszavisz-e, valaha
Oda, ahonnan indultam tova?
Elhagyva a szülői házat, utamra,
Tanulva, hibázva, néha hazudva
A sorsnak, magamnak, hisz rövid az élet!
Nem mindegy, kivel, hogyan élek.
Szeretve, vagy naponta megvívva
A harcot a létért! Közben összetiporva
Minden szépet, minden illatos virágot,
Vagy élni szépen, csendben a létvilágot!
Szerintem mindenből volt elég nekem!
De így lehet csak kerek a lét velem.
Csinálnám másképp? Bizony, nem tudom!
Mi lenne más, mi lenne akkor óhajom?
Repülni magasan, fenn a légben szállva?
Vagy csendben meghúzódni a földön járva?
Megélni csodákat, az igazért kiállni?
Vagy a törtetők elől csendben félreállni?
Akarni mindent, de kerülni a harcot,
Dönteni, hogy én a sorsfolyóval tartok?
Mint letört gally, feküdve a hullámokon?
Céltalan élet? Ezt nem választhatom!
Szerintem maradjon minden így, ahogy van!
Az emlékek megszépülnek a távlatokban!
Megtagadni a múltam nem lenne tisztes dolog,
De tanulok belőle, ha okos vagyok!
Az idő jelentésén már nem gondolkodok,
Hiszen megváltoztatni semmit nem tudok!
Tisztelve a múltat, a jövőért dolgozok!
Gondolatok a Múltról
Az idő!
Mit takar ez a fogalom?
Az idő!
Jelentését agyamban boncolgatom!
Nem tudom!
Görbülete visszavisz-e, valaha
Oda, ahonnan indultam tova?
Elhagyva a szülői házat, utamra,
Tanulva, hibázva, néha hazudva
A sorsnak, magamnak, hisz rövid az élet!
Nem mindegy, kivel, hogyan élek.
Szeretve, vagy naponta megvívva
A harcot a létért! Közben összetiporva
Minden szépet, minden illatos virágot,
Vagy élni szépen, csendben a létvilágot!
Szerintem mindenből volt elég nekem!
De így lehet csak kerek a lét velem.
Csinálnám másképp? Bizony, nem tudom!
Mi lenne más, mi lenne akkor óhajom?
Repülni magasan, fenn a légben szállva?
Vagy csendben meghúzódni a földön járva?
Megélni csodákat, az igazért kiállni?
Vagy a törtetők elől csendben félreállni?
Akarni mindent, de kerülni a harcot,
Dönteni, hogy én a sorsfolyóval tartok?
Mint letört gally, feküdve a hullámokon?
Céltalan élet? Ezt nem választhatom!
Szerintem maradjon minden így, ahogy van!
Az emlékek megszépülnek a távlatokban!
Megtagadni a múltam nem lenne tisztes dolog,
De tanulok belőle, ha okos vagyok!
Az idő jelentésén már nem gondolkodok,
Hiszen megváltoztatni semmit nem tudok!
Tisztelve a múltat, a jövőért dolgozok!
Aranyosi Ervin:
Így Gondolj a Múltra
A múlt ma már történelem,
és nincs hatalmad rajta.
Megváltoztatni képtelen
elméd, – bár azt akarja.
Ha megbántottál valakit,
s lélekben most már bánod,
ne fokozd lelked kínjait,
legjobb ha megbocsátod!
Bocsátsd meg régi tettedet,
Bocsátsd meg önmagadnak,
mert amíg rágódsz meglehet,
energiái hatnak.
Kínoz a lelkiismeret,
mert szavad egykor sértett,
a múltnak árnyát élteted,
pedig az csak kísértet.
Amikor megtörtént veled,
a tetted jónak látszott.
Ezt diktálta a “szellemed”,
– s ma már tudod, hibázott!
A múltad rossz döntéseit,
bocsátsd meg önmagadnak,
mert amíg rágódsz meglehet,
energiái hatnak.
A múlt ma már történelem,
és nincs hatalmad rajta.
Megváltoztatni képtelen
elméd, – bár azt akarja.
Haragszol, gyűlölsz valakit?
Ez csak magadnak árthat!
Amit Ő tett, az csak tanít,
s jelenben már nem bánthat.
Amikor tette, – jól tudod –
pont ennyi tellett tőle.
Legjobb volt, amit adhatott,
ezt tanuld meg belőle.
Bocsáss meg neki kedvesen,
– ne hagyd, hogy újra fájjon!
Engedd el tehermentesen,
utadba már ne álljon.
Bocsáss meg néki jó szívvel,
legyen lelkedben béke,
s bensőd szeretet tölti fel,
és mindez már megérte.
Maradjon meg a szép emlék,
– örömöt hozó percek.
Erőt meríts belőlük még,
legyél nagy, boldog gyermek.
Mosoly ragyogjon arcodon,
kerüljön bú, és bánat.
Derülj a régi harcokon,
és kérlek, élj a mának!
Így Gondolj a Múltra
A múlt ma már történelem,
és nincs hatalmad rajta.
Megváltoztatni képtelen
elméd, – bár azt akarja.
Ha megbántottál valakit,
s lélekben most már bánod,
ne fokozd lelked kínjait,
legjobb ha megbocsátod!
Bocsátsd meg régi tettedet,
Bocsátsd meg önmagadnak,
mert amíg rágódsz meglehet,
energiái hatnak.
Kínoz a lelkiismeret,
mert szavad egykor sértett,
a múltnak árnyát élteted,
pedig az csak kísértet.
Amikor megtörtént veled,
a tetted jónak látszott.
Ezt diktálta a “szellemed”,
– s ma már tudod, hibázott!
A múltad rossz döntéseit,
bocsátsd meg önmagadnak,
mert amíg rágódsz meglehet,
energiái hatnak.
A múlt ma már történelem,
és nincs hatalmad rajta.
Megváltoztatni képtelen
elméd, – bár azt akarja.
Haragszol, gyűlölsz valakit?
Ez csak magadnak árthat!
Amit Ő tett, az csak tanít,
s jelenben már nem bánthat.
Amikor tette, – jól tudod –
pont ennyi tellett tőle.
Legjobb volt, amit adhatott,
ezt tanuld meg belőle.
Bocsáss meg neki kedvesen,
– ne hagyd, hogy újra fájjon!
Engedd el tehermentesen,
utadba már ne álljon.
Bocsáss meg néki jó szívvel,
legyen lelkedben béke,
s bensőd szeretet tölti fel,
és mindez már megérte.
Maradjon meg a szép emlék,
– örömöt hozó percek.
Erőt meríts belőlük még,
legyél nagy, boldog gyermek.
Mosoly ragyogjon arcodon,
kerüljön bú, és bánat.
Derülj a régi harcokon,
és kérlek, élj a mának!
Aranyosi Ervin:
Találj Önmagadra!
Emlékezz ki voltál, mikor megszülettél,
míg azzá nem váltál, kivé mára lettél!
Amíg nem mondták meg, mivé kéne válnod,
mások rögös útját, hogyan kéne járnod!
Kínzó rabláncodat mért vetted magadra?
Békéd szép galambját, miért fogtad hadra?
Hová vezet harcod, s hol van a szabadság,
ha a szárnyaidat rövidebbre szabják.
Azt hiszed, csak így tudsz szeretetre lelni?
Örökké másoknak muszáj megfelelni?
Törvények, szabályok korlátozzák lépted.
Rab vagy, s ketrecedbe zár milliónyi érdek!
Teszed, amit várnak. S mondd: – jobban szeretnek?
Ura vagy-e tényleg zajló életednek?
Vagy csak megtapasztalsz, mit engednek mások?
Boldoggá tesznek e megtapasztalások?
Másoknak kuncsorogsz, s haragszol magadra,
ám senki sem figyel fájó zokszavadra.
Cipeled a terhet, mert ezt tanították,
megszakadsz a szélben, s nem bontasz vitorlát.
Nem tudod, hogy ki vagy, s azt se, honnan jöttél,
hiszed az ördöggel szerződést kötöttél?
Mások gondolata minden egyes szavad,
s hiszed, nem létezik a szabad akarat?
Ismerd meg önmagad, keresd azt, ki voltál,
mikor e világra egykor lejutottál!
Találd meg örömöd, leld meg boldogságod,
változtasd javadra az egész világot!
Nézz csak önmagadba, mert ott van a válasz,
megoldást, tiszta fényt lelkedben találhatsz!
Ha majd életedben komoly döntést hozol,
teremtő lényeddel végre találkozol!
http://versek.aranyosiervin.com/
Találj Önmagadra!
Emlékezz ki voltál, mikor megszülettél,
míg azzá nem váltál, kivé mára lettél!
Amíg nem mondták meg, mivé kéne válnod,
mások rögös útját, hogyan kéne járnod!
Kínzó rabláncodat mért vetted magadra?
Békéd szép galambját, miért fogtad hadra?
Hová vezet harcod, s hol van a szabadság,
ha a szárnyaidat rövidebbre szabják.
Azt hiszed, csak így tudsz szeretetre lelni?
Örökké másoknak muszáj megfelelni?
Törvények, szabályok korlátozzák lépted.
Rab vagy, s ketrecedbe zár milliónyi érdek!
Teszed, amit várnak. S mondd: – jobban szeretnek?
Ura vagy-e tényleg zajló életednek?
Vagy csak megtapasztalsz, mit engednek mások?
Boldoggá tesznek e megtapasztalások?
Másoknak kuncsorogsz, s haragszol magadra,
ám senki sem figyel fájó zokszavadra.
Cipeled a terhet, mert ezt tanították,
megszakadsz a szélben, s nem bontasz vitorlát.
Nem tudod, hogy ki vagy, s azt se, honnan jöttél,
hiszed az ördöggel szerződést kötöttél?
Mások gondolata minden egyes szavad,
s hiszed, nem létezik a szabad akarat?
Ismerd meg önmagad, keresd azt, ki voltál,
mikor e világra egykor lejutottál!
Találd meg örömöd, leld meg boldogságod,
változtasd javadra az egész világot!
Nézz csak önmagadba, mert ott van a válasz,
megoldást, tiszta fényt lelkedben találhatsz!
Ha majd életedben komoly döntést hozol,
teremtő lényeddel végre találkozol!
http://versek.aranyosiervin.com/
