🌸
Móra Ferenc Imája
Virágok lélegzésével, kalászok könnyével,
madarak reggeli énekével,
fölszálló füst ezüstfátyolával is
fölemelem Hozzád lelkem szavát,
én Uram, istenem,
Akinek keze betölt mindeneket
az Ő áldásával.
Akit köszönt a búzavirágok lélegzése,
a föld párája, a pitypalattyok vetése.
Akit illet itt minden dicséret és dicsőség.
Akinek láthatatlan keze
igazgatta a búzaszálat attól kezdve,
hogy kizöldült a mag
a föld meleg szívén.
Aki vigyázott rá,
hogy kősziklára ne hulljon a mag,
hogy az ég madarai ki ne szedjék,
hogy a mezők vad füvei
el ne egyék-igyák előle a nap világát
és az egek harmatát.
Egész esztendőn keresztül
szüntelen magasztal Téged az emberi szív
Kelettől Nyugatig,
naptámadattól napáldoztáig,
mert mikor egyik szögletében aratnak,
a másikban vetnek a földnek,
s egyszerre készítesz magadnak dicséretet
az ekevas nyikorgásából
és a kasza pengéséből,
a magvető verejtékéből,
akitől fogant a föld méhe,
és az anya örömkönnyéből,
amely ráperdült az új kenyérre,
és az anya örömkönnyéből,
mikor az első karajt szegi
belőle gyermekének.
szüntelenül magasztaljanak Téged
a föld szépségei és erői
az emberek szívével együtt
a Te örök dicsőségedre!
🌸
Virágok lélegzésével, kalászok könnyével,
madarak reggeli énekével,
fölszálló füst ezüstfátyolával is
fölemelem Hozzád lelkem szavát,
én Uram, istenem,
Akinek keze betölt mindeneket
az Ő áldásával.
Akit köszönt a búzavirágok lélegzése,
a föld párája, a pitypalattyok vetése.
Akit illet itt minden dicséret és dicsőség.
Akinek láthatatlan keze
igazgatta a búzaszálat attól kezdve,
hogy kizöldült a mag
a föld meleg szívén.
Aki vigyázott rá,
hogy kősziklára ne hulljon a mag,
hogy az ég madarai ki ne szedjék,
hogy a mezők vad füvei
el ne egyék-igyák előle a nap világát
és az egek harmatát.
Egész esztendőn keresztül
szüntelen magasztal Téged az emberi szív
Kelettől Nyugatig,
naptámadattól napáldoztáig,
mert mikor egyik szögletében aratnak,
a másikban vetnek a földnek,
s egyszerre készítesz magadnak dicséretet
az ekevas nyikorgásából
és a kasza pengéséből,
a magvető verejtékéből,
akitől fogant a föld méhe,
és az anya örömkönnyéből,
amely ráperdült az új kenyérre,
és az anya örömkönnyéből,
mikor az első karajt szegi
belőle gyermekének.
szüntelenül magasztaljanak Téged
a föld szépségei és erői
az emberek szívével együtt
a Te örök dicsőségedre!
🌸
🌸
Móra Ferenc Múzeum - Szeged
🌸
Móra Ferenc Múzeum - Szeged
🌸
🌸
MÓRA FERENC (1879-1934)
A Cinege Cipője
Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak.
Szeretne elmenni,
ő is útra kelni.
De cipőt az árva
sehol se tud venni.
Kapkod fűhöz-fához,
szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó
Varjú Varga Pálhoz.
Azt mondja a varga,
nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát
nagyuraknak varrja.
Darunak, gólyának,
a bölömbikának,
kár, kár, kár, nem ilyen
akárki fiának!
Daru is, gólya is,
a bölömbika is,
útra kelt azóta
a búbos banka is.
Csak a cingének
szomorú az ének:
nincsen cipőcskéje
máig se szegénynek.
Keresi-kutatja,
repül gallyrul gallyra:
"Kis cipőt, kis cipőt!" -
egyre csak azt hajtja.
🌸
MÓRA FERENC (1879-1934)
A Cinege Cipője
Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak.
Szeretne elmenni,
ő is útra kelni.
De cipőt az árva
sehol se tud venni.
Kapkod fűhöz-fához,
szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó
Varjú Varga Pálhoz.
Azt mondja a varga,
nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát
nagyuraknak varrja.
Darunak, gólyának,
a bölömbikának,
kár, kár, kár, nem ilyen
akárki fiának!
Daru is, gólya is,
a bölömbika is,
útra kelt azóta
a búbos banka is.
Csak a cingének
szomorú az ének:
nincsen cipőcskéje
máig se szegénynek.
Keresi-kutatja,
repül gallyrul gallyra:
"Kis cipőt, kis cipőt!" -
egyre csak azt hajtja.
🌸
🌸
Móra Ferenc
Vándormadarak
Jönnek már a fecskék, mink meg elmegyünk
Más tanyán tengetni zselléréletünk,
Idegen portánál még idegenebb
Tájon árendálván lakozóhelyet.
Könnyű nektek, Isten kőmívesei,
Köszöntőtök vígan elcsicsergeni,
Hisz ahogy hagytátok, régi fészketek
Az eresz aljában úgy vár bennetek.
Árny borul rá s napfény kacsingat bele,
Legyezi lágyan a lugas levele,
A vén szarufának ótalma alatt
Nevelhettek benne sok fecskefiat.
Biz könnyű tinéktek, friss fecskecsalád:
Egy fészek nevel fel apát, unokát!
De mennyit kell addig bolyongni nekem,
Mig szárnyra bocsátom az én kicsinyem!
Hányszor űz még addig engem tétova
A dús dölyfe és a magunk nyomora!
Nem ti, két hazájú friss fecskehadak,
Mi vagyunk hazátlan vándormadarak!
Itt már úgy szerettünk. Napfény, béke, csend,
Lakott szelid jókedv vélünk idebent,
Már-már kezdtük itthon érezni magunk -
S ehol ni, már újra menőbe vagyunk.
Ebben a sarokban babát ringatott
Panka. Sütött, főzött, varrt, mosott amott.
Az ágy szögletén volt a tisztaszoba;
Ingyen nem ereszté anyját se oda.
Én magam is... Ej, de jobb nem mondanom -
Türelmetlen ostor pattog a bakon.
Hamar azt a ládát! Mert pénz az idő:
No Bogár előre, no Csilla, gyihő!
De jó a jó Isten, ahhoz, aki jó:
Bennünket, tudom, hogy mindenhol megó.
S ha ő a miénk, mit kérnénk egyebet -
De dalos barátim, mi lesz veletek?
Szeret-e majd, mint mi, úgy az idegen?
Örül-e majd szíve csicsergésteken,
Amivel a házbért lefizetitek,
Vagy leveri durván öreg fészketek?
Ha földönfutókká lennétek talán,
Uj tanyára leltek uj tanyánk falán:
Koldus a koldusnak mindig ad helyet,
Testvérképp köszöntjük füstös népetek!
1905.
Forrás: www.eternus.hu - Klasszikus versek
Móra Ferenc
Vándormadarak
Jönnek már a fecskék, mink meg elmegyünk
Más tanyán tengetni zselléréletünk,
Idegen portánál még idegenebb
Tájon árendálván lakozóhelyet.
Könnyű nektek, Isten kőmívesei,
Köszöntőtök vígan elcsicsergeni,
Hisz ahogy hagytátok, régi fészketek
Az eresz aljában úgy vár bennetek.
Árny borul rá s napfény kacsingat bele,
Legyezi lágyan a lugas levele,
A vén szarufának ótalma alatt
Nevelhettek benne sok fecskefiat.
Biz könnyű tinéktek, friss fecskecsalád:
Egy fészek nevel fel apát, unokát!
De mennyit kell addig bolyongni nekem,
Mig szárnyra bocsátom az én kicsinyem!
Hányszor űz még addig engem tétova
A dús dölyfe és a magunk nyomora!
Nem ti, két hazájú friss fecskehadak,
Mi vagyunk hazátlan vándormadarak!
Itt már úgy szerettünk. Napfény, béke, csend,
Lakott szelid jókedv vélünk idebent,
Már-már kezdtük itthon érezni magunk -
S ehol ni, már újra menőbe vagyunk.
Ebben a sarokban babát ringatott
Panka. Sütött, főzött, varrt, mosott amott.
Az ágy szögletén volt a tisztaszoba;
Ingyen nem ereszté anyját se oda.
Én magam is... Ej, de jobb nem mondanom -
Türelmetlen ostor pattog a bakon.
Hamar azt a ládát! Mert pénz az idő:
No Bogár előre, no Csilla, gyihő!
De jó a jó Isten, ahhoz, aki jó:
Bennünket, tudom, hogy mindenhol megó.
S ha ő a miénk, mit kérnénk egyebet -
De dalos barátim, mi lesz veletek?
Szeret-e majd, mint mi, úgy az idegen?
Örül-e majd szíve csicsergésteken,
Amivel a házbért lefizetitek,
Vagy leveri durván öreg fészketek?
Ha földönfutókká lennétek talán,
Uj tanyára leltek uj tanyánk falán:
Koldus a koldusnak mindig ad helyet,
Testvérképp köszöntjük füstös népetek!
1905.
Forrás: www.eternus.hu - Klasszikus versek
🌸
www.eternus.hu › Móra_Ferenc
Móra Ferenc, író, újságíró és muzeológus. Élt: 1879. július 19. (Kiskunfélegyháza) — 1934. február 8. (Szeged)
Móra Ferenc gyermekversei - Eternus • Versekwww.eternus.hu › Gyermekvers
Móra Ferenc, író, újságíró és muzeológus. Élt: 1879. július 19. (Kiskunfélegyháza) — 1934. február 8. (Szeged)
Móra Ferenc versei - Versek.euwww.versek.eu › szerzo › mora_ferenc
Móra Ferenc nagyon szegény paraszti családból származott, nehéz gyermekkora rányomta a bélyegét egész életére. Életcélja volt, hogy tanult ember legyen ...
Móra Ferenc - keresés - egyszervolt.huegyszervolt.hu › search › Móra+Ferenc
Gyermekversek (Móra Ferenc) | Otthoni fejlesztéswww.otthonifejlesztes.hu ›
Móra Ferenc – Wikipédiahu.wikipedia.org › wiki ›
Fontosabb művei: Rab ember fiai; Kincskereső ...
Jellemző műfaj(ok): regény
Született: 1879. július 19. Kiskunfélegyháza
Sírhely: Szeged Belvárosi Temetõ
🌸
www.eternus.hu › Móra_Ferenc
Móra Ferenc, író, újságíró és muzeológus. Élt: 1879. július 19. (Kiskunfélegyháza) — 1934. február 8. (Szeged)
Móra Ferenc gyermekversei - Eternus • Versekwww.eternus.hu › Gyermekvers
Móra Ferenc, író, újságíró és muzeológus. Élt: 1879. július 19. (Kiskunfélegyháza) — 1934. február 8. (Szeged)
Móra Ferenc versei - Versek.euwww.versek.eu › szerzo › mora_ferenc
Móra Ferenc nagyon szegény paraszti családból származott, nehéz gyermekkora rányomta a bélyegét egész életére. Életcélja volt, hogy tanult ember legyen ...
Móra Ferenc - keresés - egyszervolt.huegyszervolt.hu › search › Móra+Ferenc
Gyermekversek (Móra Ferenc) | Otthoni fejlesztéswww.otthonifejlesztes.hu ›
Móra Ferenc – Wikipédiahu.wikipedia.org › wiki ›
Fontosabb művei: Rab ember fiai; Kincskereső ...
Jellemző műfaj(ok): regény
Született: 1879. július 19. Kiskunfélegyháza
Sírhely: Szeged Belvárosi Temetõ
🌸
