Földünk Kerek
Kívánhatod, drágakő legyen az ég,
gyémánt, a végtelen messzeség,
smaragd, a könnyek és a sóhajok,
föld kerek, akkor is, ha nem akarod...
Rubin legyen, a legtöbb hajnalok,
zefír legyen, későn jött csillagok,
sapphire legyen, minden akaratod,
föld kerek, akkor is, ha nem akarod...
2017 Június 26. Pierre, South Dakota
Kívánhatod, drágakő legyen az ég,
gyémánt, a végtelen messzeség,
smaragd, a könnyek és a sóhajok,
föld kerek, akkor is, ha nem akarod...
Rubin legyen, a legtöbb hajnalok,
zefír legyen, későn jött csillagok,
sapphire legyen, minden akaratod,
föld kerek, akkor is, ha nem akarod...
2017 Június 26. Pierre, South Dakota
A lapos Föld elmélete még a modern korban sem hunyt ki,
hanem egyre jobban terjed.
hanem egyre jobban terjed.
A középkorban tényleg mindenki azt hitte, hogy a Föld lapos, és Kolumbusznak kellett meggyőznie e teória tarthatatlanságáról kora neves gondolkodóit és uralkodóit?
Az összeesküvések, titkok és hamisítók szerelmese, Umberto Eco ezúttal titokzatos helyekről szóló képeskönyvvel jelentkezett.
A legendás földek és helyek története című munkájában az olasz szerző többek között a Biblia földjeiről, a Kelet legendás helyeiről, a földi paradicsomról, Atlantisz, Agartha és Utópia világairól beszámoló mesés történeteket gyűjtött össze.
Az egyes fejezetek felosztása kettős: a szerző előbb rövid és közérthető formában bemutatja a misztikus helyekről szóló történeteket, azok keletkezésének körülményeit, különböző változatait, majd rövid szöveggyűjteményben részleteket közöl az idézett eredeti forrásokból.
E bejegyzésben a lapos Föld legendájáról szóló fejezetből kaphattok ízelítőt.
A középkorban tényleg mindenki azt hitte, hogy a Föld lapos?
Nem ritkán komoly történeti munkákban is előfordul az a tévhit, miszerint a korai kereszténység eltávolodott a többek között a Föld gömbölyűségét is elismerő görög csillagászattól, és visszatért a lapos világ elméletéhez – írja Eco.
Ennek köszönhetően a mai napig sokan úgy tudják, Kolumbusz Kristóf végeláthatatlan vitát folytatott kora tudósaival a Föld alakjáról.
Pedig a vita tárgya valójában nem az volt, hogy lapos-e vagy gömbölyű a Föld, hanem csupán az, pontosak-e a felfedező által használt számítások.
Ahogy arra az olasz szerző rámutat: a közhiedelemmel ellentétben a középkor tudósai igenis tisztában voltak a Föld gömbölyű alakjával.
A 7. századi Sevillai Szent Izidor például 80 ezer stadiumban adta meg az Egyenlítő hosszát – ami nem is tér el sokban a ma ismerttől.
Miért terjedt el mégis a tévhit?
Eco szerint a mítoszt egyrészt táplálták azok a 19. századi laikus gondolkodók, akik – miután felhúzták magukat a különböző felekezetek antievolucionalista álláspontján – megpróbálták a teljes keresztény hagyomány részének tulajdonítani a lapos Föld elméletét, azt sugallva ezzel, hogy aki tévedett a Föld alakjának megítélésében, az tévedhet a fajok eredetében is.
Másrészt utalhattak e gondolkodásra a korabeli térképábrázolások is. De mint arra Eco figyelmeztet: az ismert világ térképre lapítása nem feltétlenül jelenti a lapos Földben való hitet, ezt többek között napjaink térképei is bizonyítják.
De a középkor térképei sem a Föld formáját kívánták megrajzolni, hanem csupán azokat a városokat és népeket felsorolni, akikkel útközben találkozhatott az ember. Vagyis a szimbolikus ábrázolást a készítők többre tartották a tapasztalatinál – írja Eco.
Harmadrészt azt is figyelembe kell vennünk a középkori térképek képi világának értelmezésénél, hogy azok nem tudományos céllal készültek, hanem sokszor a közönség meseigényének kielégítésére – így kerülhettek rájuk például titokzatos szörnyek is.
Az összeesküvések, titkok és hamisítók szerelmese, Umberto Eco ezúttal titokzatos helyekről szóló képeskönyvvel jelentkezett.
A legendás földek és helyek története című munkájában az olasz szerző többek között a Biblia földjeiről, a Kelet legendás helyeiről, a földi paradicsomról, Atlantisz, Agartha és Utópia világairól beszámoló mesés történeteket gyűjtött össze.
Az egyes fejezetek felosztása kettős: a szerző előbb rövid és közérthető formában bemutatja a misztikus helyekről szóló történeteket, azok keletkezésének körülményeit, különböző változatait, majd rövid szöveggyűjteményben részleteket közöl az idézett eredeti forrásokból.
E bejegyzésben a lapos Föld legendájáról szóló fejezetből kaphattok ízelítőt.
A középkorban tényleg mindenki azt hitte, hogy a Föld lapos?
Nem ritkán komoly történeti munkákban is előfordul az a tévhit, miszerint a korai kereszténység eltávolodott a többek között a Föld gömbölyűségét is elismerő görög csillagászattól, és visszatért a lapos világ elméletéhez – írja Eco.
Ennek köszönhetően a mai napig sokan úgy tudják, Kolumbusz Kristóf végeláthatatlan vitát folytatott kora tudósaival a Föld alakjáról.
Pedig a vita tárgya valójában nem az volt, hogy lapos-e vagy gömbölyű a Föld, hanem csupán az, pontosak-e a felfedező által használt számítások.
Ahogy arra az olasz szerző rámutat: a közhiedelemmel ellentétben a középkor tudósai igenis tisztában voltak a Föld gömbölyű alakjával.
A 7. századi Sevillai Szent Izidor például 80 ezer stadiumban adta meg az Egyenlítő hosszát – ami nem is tér el sokban a ma ismerttől.
Miért terjedt el mégis a tévhit?
Eco szerint a mítoszt egyrészt táplálták azok a 19. századi laikus gondolkodók, akik – miután felhúzták magukat a különböző felekezetek antievolucionalista álláspontján – megpróbálták a teljes keresztény hagyomány részének tulajdonítani a lapos Föld elméletét, azt sugallva ezzel, hogy aki tévedett a Föld alakjának megítélésében, az tévedhet a fajok eredetében is.
Másrészt utalhattak e gondolkodásra a korabeli térképábrázolások is. De mint arra Eco figyelmeztet: az ismert világ térképre lapítása nem feltétlenül jelenti a lapos Földben való hitet, ezt többek között napjaink térképei is bizonyítják.
De a középkor térképei sem a Föld formáját kívánták megrajzolni, hanem csupán azokat a városokat és népeket felsorolni, akikkel útközben találkozhatott az ember. Vagyis a szimbolikus ábrázolást a készítők többre tartották a tapasztalatinál – írja Eco.
Harmadrészt azt is figyelembe kell vennünk a középkori térképek képi világának értelmezésénél, hogy azok nem tudományos céllal készültek, hanem sokszor a közönség meseigényének kielégítésére – így kerülhettek rájuk például titokzatos szörnyek is.
Óriásteknősök egymás hegyén-hátán.
A fejezet szöveggyűjteményében – amely többek között Arisztotelész, Platón, Koszmasz Indikopleusztész és Szent Ágoston írásait is tartalmazza – Eco
Steven Hawking elméleti fizikus Az ősrobbanástól a fekete lyukig című könyvének egy híres anekdotáját is idézi, amely azt mutatja meg, hogy a lapos Föld elmélete még a modern korban sem hunyt ki teljes egészében:
“Egy jeles tudós (egyesek szerint Bertrand Russel) egyszer csillagászati tárgyú előadást tartott. Arról beszélt, hogy a Föld a Nap körül kering, s a Nap pedig igen tág pályát jár be egy hatalmas kiterjedésű csillaghalmaz központja körül, amely éppen a mi naprendszerünk.
Az előadás után egy idős hölgy felállt a terem végében, és azt mondta:
“Mindaz, amit elmondott nekünk, szemenszedett hazugság. A világ valójában egy lapos korong, amelyet egy hatalmas teknősbéka tart.” A tudós fennsőbbséges mosollyal válaszolta:
“És ugyan mi tartja azt a teknősbékát?” “Fiatalember, ön igen-igen intelligensnek hiszi magát. Tudja meg hát, hogy minden teknősbékát egy másik teknősbéka tart.”
A fejezet szöveggyűjteményében – amely többek között Arisztotelész, Platón, Koszmasz Indikopleusztész és Szent Ágoston írásait is tartalmazza – Eco
Steven Hawking elméleti fizikus Az ősrobbanástól a fekete lyukig című könyvének egy híres anekdotáját is idézi, amely azt mutatja meg, hogy a lapos Föld elmélete még a modern korban sem hunyt ki teljes egészében:
“Egy jeles tudós (egyesek szerint Bertrand Russel) egyszer csillagászati tárgyú előadást tartott. Arról beszélt, hogy a Föld a Nap körül kering, s a Nap pedig igen tág pályát jár be egy hatalmas kiterjedésű csillaghalmaz központja körül, amely éppen a mi naprendszerünk.
Az előadás után egy idős hölgy felállt a terem végében, és azt mondta:
“Mindaz, amit elmondott nekünk, szemenszedett hazugság. A világ valójában egy lapos korong, amelyet egy hatalmas teknősbéka tart.” A tudós fennsőbbséges mosollyal válaszolta:
“És ugyan mi tartja azt a teknősbékát?” “Fiatalember, ön igen-igen intelligensnek hiszi magát. Tudja meg hát, hogy minden teknősbékát egy másik teknősbéka tart.”
