Szabó János Emlékére
Szabó János
Emlékek 2000 Március
Szabó János Énekei
Szabó János Temetése
Pekker Zsuzsa Énekei
Szabó János
Emlékek 2000 Március
Szabó János Énekei
Szabó János Temetése
Pekker Zsuzsa Énekei
Szabó János Énekei
Tudom,
az Én Megváltóm Él
Tudom, az én Megváltóm él,
Hajléka készen vár reám,
Már int felém, és gyermekének
Koronát ád a harc után.
Bár a világ gúnyol, nevet,
Honvágy tölti el lelkemet,
És nemsokára hív az Úr:
Jövel haza, én gyermekem!
Kitárt karjával vár az Úr:
Pihenj, nyugodj a keblemen.
Jézus nevében bízom én,
Ő törli el sok bűnömet,
Jézus ajkáról hallom én:
Ó, jöjj haza, vár Mestered.
Bár a világ gúnyol, nevet, :/:
Honvágy tölti el lelkemet,
És nemsokára hív az Úr:
Jövel haza, én gyermekem! :/:
Kitárt karjával vár az Úr:
Pihenj, nyugodj a keblemen.
Előttem, ó, az oly csodás,
Hogy értem szállt a földre le,
Hogy érettem is szenvedett,
Én bűnömért is véreze.
Bár a világ gúnyol, nevet, :/:
Honvágy tölti el lelkemet,
És nemsokára hív az Úr:
Jövel haza, én gyermekem! :/:
Kitárt karjával vár az Úr:
Pihenj, nyugodj a keblemen.
Tudom, hamar jő Mesterem,
Az óra fut, a nap közel,
Előtte állok csakhamar,
Édes Jézus, jövel, jövel!
Bár a világ gúnyol, nevet, :/:
Honvágy tölti el lelkemet,
És nemsokára hív az Úr:
Jövel haza, én gyermekem! :/:
Kitárt karjával vár az Úr:
Pihenj, nyugodj a keblemen.
Sankey Ira D., 1870-1908 a Jób 19,25 alapján
Stebbins C.G. után - F.: Nyáry Pál
az Én Megváltóm Él
Tudom, az én Megváltóm él,
Hajléka készen vár reám,
Már int felém, és gyermekének
Koronát ád a harc után.
Bár a világ gúnyol, nevet,
Honvágy tölti el lelkemet,
És nemsokára hív az Úr:
Jövel haza, én gyermekem!
Kitárt karjával vár az Úr:
Pihenj, nyugodj a keblemen.
Jézus nevében bízom én,
Ő törli el sok bűnömet,
Jézus ajkáról hallom én:
Ó, jöjj haza, vár Mestered.
Bár a világ gúnyol, nevet, :/:
Honvágy tölti el lelkemet,
És nemsokára hív az Úr:
Jövel haza, én gyermekem! :/:
Kitárt karjával vár az Úr:
Pihenj, nyugodj a keblemen.
Előttem, ó, az oly csodás,
Hogy értem szállt a földre le,
Hogy érettem is szenvedett,
Én bűnömért is véreze.
Bár a világ gúnyol, nevet, :/:
Honvágy tölti el lelkemet,
És nemsokára hív az Úr:
Jövel haza, én gyermekem! :/:
Kitárt karjával vár az Úr:
Pihenj, nyugodj a keblemen.
Tudom, hamar jő Mesterem,
Az óra fut, a nap közel,
Előtte állok csakhamar,
Édes Jézus, jövel, jövel!
Bár a világ gúnyol, nevet, :/:
Honvágy tölti el lelkemet,
És nemsokára hív az Úr:
Jövel haza, én gyermekem! :/:
Kitárt karjával vár az Úr:
Pihenj, nyugodj a keblemen.
Sankey Ira D., 1870-1908 a Jób 19,25 alapján
Stebbins C.G. után - F.: Nyáry Pál
Rohan Könyörtelen az Idő
Rohan könyörtelen az idő,
Vele századok s ezredek.
Hervad a szép ifjúság, erő;
A népek, törzsek, nemzetek.
S a múló rövid földi évek
Eltűnnek éjben nyomtalan,
Repül szelek szárnyán az élet,
Mi is vele megyünk gyorsan.
A földi gyönyör mind elmúlik,
A munka, gond, sok küzdelem,
A rang, dicsőség porba hullik,
S nem kell belőle semmi sem.
Ó! ember, mondd, miért születtél?
Mért kell szenvedned itt neked?
Mit tett e földön szomjas elméd?
Porrá lesz mind, mi porból lett.
E földnek csábja s múló érve
Elmúlik s mégy a sír felé,
És nem gondolsz rá évről évre,
Hogy tested az enyészeté.
De van élet a síron túl is!
Örök, boldogság élete.
Ítélet elé fogunk állni,
Ó, erre gondoltál-e te?
Rohan könyörtelen az idő,
Vele századok s ezredek.
Hervad a szép ifjúság, erő;
A népek, törzsek, nemzetek.
S a múló rövid földi évek
Eltűnnek éjben nyomtalan,
Repül szelek szárnyán az élet,
Mi is vele megyünk gyorsan.
A földi gyönyör mind elmúlik,
A munka, gond, sok küzdelem,
A rang, dicsőség porba hullik,
S nem kell belőle semmi sem.
Ó! ember, mondd, miért születtél?
Mért kell szenvedned itt neked?
Mit tett e földön szomjas elméd?
Porrá lesz mind, mi porból lett.
E földnek csábja s múló érve
Elmúlik s mégy a sír felé,
És nem gondolsz rá évről évre,
Hogy tested az enyészeté.
De van élet a síron túl is!
Örök, boldogság élete.
Ítélet elé fogunk állni,
Ó, erre gondoltál-e te?
