A Legszebb Szó
Születünk, s meghalunk ez az élet sora,
Ám a világunk legszebb szava mindig ez lesz: édesanya.
Örökké így volt nem lesz másként soha,
Életünk legszebb szava az, hogy édesanya.
Ő az egyetlen ki mindig vár haza,
Sohasem haragszik, ő az édesanya.
Időnként megdorgál, ám szeretni nem szűnik soha,
Míg csak él, mindig reszket érted, ő az édesanya.
Akármilyen jól, vagy rosszul megy életed sora,
Hozzá mindig oda bújhatsz, ő az édesanya.
Szólíthatod bárhogy, anyu vagy anya,
Mégis így, a legszebb: édesanya.
Van úgy, hogy az élet hozzá is mostoha,
Akkor te öleld át, mert neked ő az édesanya.
Ha majd megöregszik, tudd, hogy úgy vár haza,
Mint tán soha senki, mert ő édesanya.
Köszönd meg, hogy élhetsz, s ne bántsd meg őt soha,
Csókold, szeresd mindig, mert ő az édesanya.
Míg ember él a földön, ne haljon ki szava,
Mert a világon a legszebb szó mindig ez lesz: édesanya.
Születünk, s meghalunk ez az élet sora,
Ám a világunk legszebb szava mindig ez lesz: édesanya.
Örökké így volt nem lesz másként soha,
Életünk legszebb szava az, hogy édesanya.
Ő az egyetlen ki mindig vár haza,
Sohasem haragszik, ő az édesanya.
Időnként megdorgál, ám szeretni nem szűnik soha,
Míg csak él, mindig reszket érted, ő az édesanya.
Akármilyen jól, vagy rosszul megy életed sora,
Hozzá mindig oda bújhatsz, ő az édesanya.
Szólíthatod bárhogy, anyu vagy anya,
Mégis így, a legszebb: édesanya.
Van úgy, hogy az élet hozzá is mostoha,
Akkor te öleld át, mert neked ő az édesanya.
Ha majd megöregszik, tudd, hogy úgy vár haza,
Mint tán soha senki, mert ő édesanya.
Köszönd meg, hogy élhetsz, s ne bántsd meg őt soha,
Csókold, szeresd mindig, mert ő az édesanya.
Míg ember él a földön, ne haljon ki szava,
Mert a világon a legszebb szó mindig ez lesz: édesanya.
Kedves Édesanyám!
Köszöntelek anyák napján.
Köszönök mindent, amit értem tettél, öleltél,
szerettél és felneveltél.
Kicsi szívem csak érted lángol,
hisz mindent megadtál, amire a szívem vágyott.
Éjjel nappal dolgozol, fáradozol értem,
ilyen egy jó anya, angyal vagy nékem.
A világon te jelented nekem a fényt,
ha te nem lennél, sötét lenne a lét.
Köszönök minden hozzám intett szép szót,
Ne feledd, a lányod örökké szeretni fog!
Köszöntelek anyák napján.
Köszönök mindent, amit értem tettél, öleltél,
szerettél és felneveltél.
Kicsi szívem csak érted lángol,
hisz mindent megadtál, amire a szívem vágyott.
Éjjel nappal dolgozol, fáradozol értem,
ilyen egy jó anya, angyal vagy nékem.
A világon te jelented nekem a fényt,
ha te nem lennél, sötét lenne a lét.
Köszönök minden hozzám intett szép szót,
Ne feledd, a lányod örökké szeretni fog!
Anyák Napi Versek
Hossz
Kedvenc
K. Kitti
Anyák napjára
Köszönöm, hogy vagy nekem,
Hogy értem odaadnád mindened.
Köszönöm, hogy mindig itt vagy mellettem,
Hogy veled nem kell a boldogságot keresnem.
Tovább...
Anya
Kronekker Petra Dézi
Anyámnak
Mikor én
Éj közepén
Jöttem e világra,
Tetszett ez,
Imádva
Néztem fel
Anyámra,
Sírtam fel...
Tovább...
Tóth Enikő Enci
Orgona ága
Anyalíra részlet
Orgona ága, lila ruhában
emlékezzél az édesanyákra!
Májusi reggel anyáknak napján,
indul a gyermek, dal csendül ajkán,
mosoly az arcán, virág kezében,
s könnycsepp ragyog az anya szemében!
Tovább...
Papp Bettina
Édesanyámnak
Lágy, tavaszi szellő szívem szüntelen szítja.
Édesanyámra gondolok, és rímekkel teleírja
A kopott könyvet, mely felolvassa önmagát,
És életemet dalolja el hosszú esztendőkön át.
Tovább...
Váray Károly
Bimbó voltam, virág lettem
Bimbó voltam, virág lettem
Édesanyám éke lettem
Most is kérdem, mi voltam én
Kérem szépen, mesélj, mesélj
Tovább...
Bódi Kitti
Nagymamámnak
Tudod, hogy szeretlek,
Még ha nem is mindig
Vagyok veled.
Tovább...
Meskori
Édesanyámnak
Édes, jó Anyám, figyelj rám, kérlek,
hálával tartozom, amíg csak élek.
Tovább...
Lecsek Ilona (Ilpaki)
Létünk a Föld!
Édesanyámnak!
Virágkelyhek vidám csacsogása szól,
selymes szirmok között illatfelhő száll.
Mesél fellibbenő, régi álmokról,
percek toporognak, az idő megáll.
Tovább...
Neubauer József
Az én Anyám!
Az én anyám egy olyan nő,
kit nem tört meg a sors, sem az idő,
kinek tekintete s a lelke tiszta,
egy angyal e gonosz világban!
Tovább...
Simon Józsefné
Köszönöm...
Hogy életet adtál,
S emberré neveltél,
Óvtál minden rossztól,
Oly nagyon szerettél,
Megköszönöm.
Tovább...
Zimán Hajnalka
Anyák napjára...
Egy régi illat a szekrénybe zárva,
Emléked eső áztatta temető.
Ha kinyitom ajtaját, fénye-árnya
Rám vetül, s a szívem oly sebezhető.
Tovább...
Bódi Kitti
Anyának
Tudod, hogy szeretlek.
De szavakba önteni nem lehet.
Tovább...
Jousse Elisabeth
Vallomás Anyák Napján
Bár kivívtam magamnak olyan rég a jogot,
Anyák Napján engem is ünnepeljenek,
Sőt, tovább is adtam a stafétabotot,
Huszon-éve annak, hogy lányomból anya lett.
Tovább...
Farkas Anna
Édesanyámnak köszönöm
Sára köszöntése
Anyák napján szomorúság
költözött fájó szívembe,
szeretetre vágyó karom
csak a levegőt ölelte.
Tovább...
Misák Martin
Nekünk
Anyák Napjára
Ápoló fegyelem, mi dicsérő bizalom.
Kísérő kegyelem, mi gyászoló szidalom.
Eltolva kitart, ki lázadva szorító.
Támadja vihart, ki titkolva vonyító.
Tovább...
Következő
1 2 3 4 ... 77
Hossz
Kedvenc
K. Kitti
Anyák napjára
Köszönöm, hogy vagy nekem,
Hogy értem odaadnád mindened.
Köszönöm, hogy mindig itt vagy mellettem,
Hogy veled nem kell a boldogságot keresnem.
Tovább...
Anya
Kronekker Petra Dézi
Anyámnak
Mikor én
Éj közepén
Jöttem e világra,
Tetszett ez,
Imádva
Néztem fel
Anyámra,
Sírtam fel...
Tovább...
Tóth Enikő Enci
Orgona ága
Anyalíra részlet
Orgona ága, lila ruhában
emlékezzél az édesanyákra!
Májusi reggel anyáknak napján,
indul a gyermek, dal csendül ajkán,
mosoly az arcán, virág kezében,
s könnycsepp ragyog az anya szemében!
Tovább...
Papp Bettina
Édesanyámnak
Lágy, tavaszi szellő szívem szüntelen szítja.
Édesanyámra gondolok, és rímekkel teleírja
A kopott könyvet, mely felolvassa önmagát,
És életemet dalolja el hosszú esztendőkön át.
Tovább...
Váray Károly
Bimbó voltam, virág lettem
Bimbó voltam, virág lettem
Édesanyám éke lettem
Most is kérdem, mi voltam én
Kérem szépen, mesélj, mesélj
Tovább...
Bódi Kitti
Nagymamámnak
Tudod, hogy szeretlek,
Még ha nem is mindig
Vagyok veled.
Tovább...
Meskori
Édesanyámnak
Édes, jó Anyám, figyelj rám, kérlek,
hálával tartozom, amíg csak élek.
Tovább...
Lecsek Ilona (Ilpaki)
Létünk a Föld!
Édesanyámnak!
Virágkelyhek vidám csacsogása szól,
selymes szirmok között illatfelhő száll.
Mesél fellibbenő, régi álmokról,
percek toporognak, az idő megáll.
Tovább...
Neubauer József
Az én Anyám!
Az én anyám egy olyan nő,
kit nem tört meg a sors, sem az idő,
kinek tekintete s a lelke tiszta,
egy angyal e gonosz világban!
Tovább...
Simon Józsefné
Köszönöm...
Hogy életet adtál,
S emberré neveltél,
Óvtál minden rossztól,
Oly nagyon szerettél,
Megköszönöm.
Tovább...
Zimán Hajnalka
Anyák napjára...
Egy régi illat a szekrénybe zárva,
Emléked eső áztatta temető.
Ha kinyitom ajtaját, fénye-árnya
Rám vetül, s a szívem oly sebezhető.
Tovább...
Bódi Kitti
Anyának
Tudod, hogy szeretlek.
De szavakba önteni nem lehet.
Tovább...
Jousse Elisabeth
Vallomás Anyák Napján
Bár kivívtam magamnak olyan rég a jogot,
Anyák Napján engem is ünnepeljenek,
Sőt, tovább is adtam a stafétabotot,
Huszon-éve annak, hogy lányomból anya lett.
Tovább...
Farkas Anna
Édesanyámnak köszönöm
Sára köszöntése
Anyák napján szomorúság
költözött fájó szívembe,
szeretetre vágyó karom
csak a levegőt ölelte.
Tovább...
Misák Martin
Nekünk
Anyák Napjára
Ápoló fegyelem, mi dicsérő bizalom.
Kísérő kegyelem, mi gyászoló szidalom.
Eltolva kitart, ki lázadva szorító.
Támadja vihart, ki titkolva vonyító.
Tovább...
Következő
1 2 3 4 ... 77
Anyák napjára
Anyámnak
Anya
Orgona ága
Édesanyámnak
Bimbó voltam, virág lettem
Nagymamámnak
Édesanyámnak
Létünk a Föld!
Az én Anyám!
Köszönöm...
Anyák napjára...
Anyának
Vallomás Anyák Napján
Édesanyámnak köszönöm
Nekünk
Anyámnak
Anya
Orgona ága
Édesanyámnak
Bimbó voltam, virág lettem
Nagymamámnak
Édesanyámnak
Létünk a Föld!
Az én Anyám!
Köszönöm...
Anyák napjára...
Anyának
Vallomás Anyák Napján
Édesanyámnak köszönöm
Nekünk
Petőfi Sándor: Egy estém otthon
Mellettem voltál, mikor kicsi voltam
Köszöntelek anyák napján
Büszkén gondolok rád drága édesanyám
Nincsen a gyermeknek Olyan erős vára
Köszönöm, Istenem az édesanyámat
Az életben a legtöbb szépség
Úgy repültem, mint a madár!
Felvirradt a hajnal
Virágoskert az én szívem
Büszkén gondolok rád drága édesanyám
Anyák napja hajnalán
Anyák napja jött el ma
Köszöntelek anyák napján
Mellettem voltál, mikor kicsi voltam
Köszöntelek anyák napján
Büszkén gondolok rád drága édesanyám
Nincsen a gyermeknek Olyan erős vára
Köszönöm, Istenem az édesanyámat
Az életben a legtöbb szépség
Úgy repültem, mint a madár!
Felvirradt a hajnal
Virágoskert az én szívem
Büszkén gondolok rád drága édesanyám
Anyák napja hajnalán
Anyák napja jött el ma
Köszöntelek anyák napján
Anyukámnak!
Reggel óta tanakodtam,
mit mondhatnék Tenéked!
Olyan szépet gondoltam ki,
hogy elmondani nem lehet.
Nem találtam rá szavakat,
még verset sem találtam,
minden, amit elmondhatnék,
itt van egy szál virágban.
Reggel óta tanakodtam,
mit mondhatnék Tenéked!
Olyan szépet gondoltam ki,
hogy elmondani nem lehet.
Nem találtam rá szavakat,
még verset sem találtam,
minden, amit elmondhatnék,
itt van egy szál virágban.
Szabó Balázs:
Édesanyám!
Szórhatnék reád ma illatos rózsaszirmokat...
s hallgatnánk közben egy szép ünnepi zenét...
és midőn téged a sok színes virág simogat
könnyek között hangos ódákat zengenék.
Vajon milyen hatalmas nagy drágakövet adjak...?
Szó-füzérből glóriát fonjak tán’ föléd...?
Begyűjtsem-é betűit a kimondhatatlannak...?
...Megtehetném... de kinek kell a sok beszéd?
A pompa helyett egyszerűen megölelnélek,
szívemhez szorítanálak kedves anyám,
amíg élek szavak nélkül is szeretlek téged!
Nézz rám! ... Tudod! ... A szememet nézd ne a szám!
🌸
KUN MAGDOLNA:
KIRÁLYNŐNEK LÁTTAM
Anyám egyszerű volt, mégis királynőnek láttam,
mert napkorona ragyogott őszezüst hajában,
és szemében a holdsugara oly ékesen fénylett,
mint csillogó gyémánt, melyre csillagtüze égett.
Anyám az én királynőm volt, a legeslegnagyobb,
hisz koldusként is felnéztek rá mind a gazdagok,
mert szép lelkének ékessége úgy tündöklött benne,
mint a világ legbecsesebb, legdrágábbik kincse.
Anyám sosem kérkedett e nagy-nagy gazdagsággal,
hisz bőséggel osztotta mind a két markával,
mert réges-régen megtanulta, kiket megérint a szeretet,
azok teszik érzővé majd a szív-nélkülieket.
🌸
ARANYOSI ERVIN:
KÉRÉS A SZÜLŐHÖZ
Vigyázz reám! Kicsi vagyok,
egy apró, kis virágszál…
Te kaptad a feladatot,
hogy mindig rám vigyázzál!
Nem azért jöttem én ide,
hogy valóra váltsam álmod!
Nem élhetem az életed,
ha Te nem jól csinálod!
Az életemnek célja van,
s mint apró mag, kikeltem.
A tudás, készség bennem él,
s amint utamra leltem,
megírom én is sorsomat,
vágyam könnyíti léptem,
s ha támogatsz, velem leszel,
tiéd is lesz az érdem.
Mutass példát hát, s lelkesíts,
de óvj meg a világtól!
Ahol kérlek, ott majd segíts,
s olyan is lesz, mi gátol.
Legyél az őrzőangyalom,
de ne légy börtönőröm!
Ha kell, hát engedj szabadon,
segíts a csúcsra törnöm!
Ha kell, szeress és bátoríts,
légy biztos menedékem!
Legyél értékes, drága kincs,
mely megkönnyíti létem!
Legyél tanítóm, mesterem,
ki vezet titkos úton,
segíts az élet lényegét
könnyedén megtanulnom.
Soha ne légy a zsarnokom,
ki gúzsba köti szárnyam!
Legyél vezérlő csillagom,
törj utat félhomályban!
Vigyázz reám! Kicsi vagyok,
a jövőd bennem éled.
Engedd lágyan ömölni rám,
boldog szeretet-fényed…
🌸
Anya
Az anya mindig szeret és szeret.
Nem nézi, még ha belülről fáj is neki,
hogy mit és miért tett gyermeke.
Szíve nagyot dobban örömében,
lelke zokog, hogy gyermekét baj ne érje.
Együtt érez veled, ha fáj valahol,
ha a bú könnycseppje arcodon végig gurul.
Öröme határtalan mikor látja gyermekét
repdesni az öröm szárnyain felfelé.
Keze munkáját s szíve szeretetét adta,
hogy az életben naponta előrébb juthass!
Adj hálát Istennek mindezért:
most te légy ki megfogod öregedő kezét!
Nevess vele, ahogyan ő tette veled,
de ha kell, töröld le arcáról a könnycseppeket!
Ő mindig szeret, ne feledd ezt soha!
Ne gondolj többé a rosszra, csak emlékezz mindig a jóra:
hisz ez maga a csoda!
🌸
Anya csak nő lehet
Ez az ő kiváltsága.
Az ő hivatása.
A legszebb és legnehezebb.
A legnehezebb, hiszen olyan hivatás,
amely sosem ad szabadságot, soha nem enged pihenőt.
Állandó figyelmet, szeretetet, odaadást kér, vár, követel.
Ám mégis szép.
Mert csak ő ismeri a titkot.
Az anyai szív titkát.
Hogy miként válik egy új élet önálló emberré.”
(Csitáry-Hock Tamás)
„Mikor legelső csókot reám leheltél,
Anyám, te édes, mondd,
már akkor is, miért szerettél?
Kis béka-testem, akkor még nedves, véresen.
Üvöltve sírtam, s hozzád tapadtam éhesen.
Még fájt a világ,
zörej hasított, szúrt a fény,
de karjaidban a biztos, tejszagú remény.
Az első arc, első hang, az első lélek.
Átöleltél, te voltál nekem az élet.
🌸
Emlékszel?
Először néked mosolyogtam.
Mennyire örültél minden mosolyomnak!
Táplálékom édes kútja, botló lépteimnek útja,
első szavam volt a neved,
álom-manóm, az éneked.
Ha lázban égtem, beteg voltam,
szemed fényétől gyógyultam,
s hangod nyugodt tengerében,
együtt úsztunk a mesékben.
Ha rosszalkodtam, nagy bajomban,
védekezőn hozzád bújtam,
s nagy bánatom, könnyes szemem,
ott pihent meg az öledben.
Tanítottál, úgy neveltél,
a helyes mederbe tereltél.
Mikor lázadtak a kamasz vágyak,
türelemmel mind kivártad.
Felnőtt lettem, tőled távol,
messze a szülői háztól,
de minden kincset, mit tőled kaptam,
itt őrzöm örökké magamban.
Édesanya, simogass meg!
Legyek újra megint gyermek!
Ölelj át, ha felkereslek,
érezd, hogy most is szeretlek!"
Forrás: www.facebook.com
🌸
BOTOS ILDIKÓ:
SZÍVHANGOK
(részlet)
Anyának lenni nehéz, de édes teher!
Mindig attól félni, vajon hol romlik el.
Igaz, nem az az anya, ki életet ad,
hanem, ki lelkéből szövi álmaidat.
Vigyáz, óvva félt, s hányszor utadra terel,
bár van, hogy ő is zsákutcában vesztegel.
Magzatból kislány, majd érett nő, végül nagymama.
Az élet őrzői, a család tartóoszlopa.
Anyák napja ünnep! Mind a két nemnek ünnepe.
Nyíljon a szív e nap, az életkapu hírnöke!
Fogd meg te is édesanyád kezét, míg teheted!
Ragyogjon s dobogjon újra együtt a szívetek!
🌸
Mondd e köszöntőt:
Rebegek - csacsogok - kérdeznék, ugye szabad?
Lehetnék a lelked törzsén szív alakú lombozat?
Vagy talán kúszó fénynyaláb? Én lennék a remény!
Gyermeked vagyok, nem csak egy múló gondolat,
s te édesanya, a nekem világot fedő csillagos boltozat.
🌸
KAPOSI GYÖRGY
MÁSODIK ÉDESANYÁM
Anyák napja ünnepén köszöntök minden Nőt e földtekén,
ki világra hozta gyermekét, és tanította, nevelte,
e világra teremtette, mely néha nehéz és gyötrelmes,
De az anyai szív sok mindent kibír, néha ugyan sír.
Ez a nap legyen fordított, férjek, apák jól figyeljetek most!
Éva leszármazottainak sohase legyen rossz sora,
ne legyünk mi férfiak az Isten ostora.
Most ugyan borús az ég, de az orgona virágzik.
Most mesélek egy szép mesét, melyet nem felejtek.
Az én Kedves Édesanyámról írtam már verset.
Volt nékem egy Pót Anyám is, kit igencsak tiszteltem.
Ő volt, aki Kedvesemet megszülte és felnevelte.
Befogadott, mert a lányát kedveltem, szerettem.
Azt gondolta, hogy általam a „Vérvonal” tovább élhet.
Bár sokszor nem voltam „mintagyerek”, sőt.
Kicsapongó, léha, egoista, szeretetet nehezen befogadó.
Ő mégis elfogadott, mint egy szeretetet kereső,
már majdnem elvesző lelket, istápolt, bízott bennem.
Közös is volt bennünk a kert, a természet és a főzés.
Többször megbántottam, bár nem a személyét,
hanem az összetartó család szentségét.
Kérlek, nézz le rám, és bocsáss meg nékem!
Én már sínen vagyok, bár magányban élek.
De a lányod most is a barátom, és segítjük egymást.
Boldog kapcsolatban él, hiszen ez a fontos Néked,
hogy a családi tűzhely nem hűlt ki, mert van, aki élesztgeti.
Kérlek, ne aggódj, a végső elszámolásnál találkozunk,
együtt leszünk mi, mindannyian szeretetben és feloldozásban.
🌸
Deák Tóth Ágoston:
Édesanyám
Áldott legyen a keze,
mellyel először emelt fel!
A mosoly, melyet ragyogtatott rám.
Hogy táplált, gondozott
nappal és éjjel,
legyen mindig áldott, az édesanyám!
Áldott legyen a drága csengő hangja,
melyen énekelt, csitított,
mondott száz mesét!
Olyan volt, mint regék
csuda szép harangja,
s nekem adta mindig kéretlen
mindenét.
Óvó tekintete is áldott legyen!
Mely első léptem óvta, elkísérte.
Akarta, hogy nekem jó legyen
– nem lehetek elég hálás érte.
Áldott legyen mindig
minden perce, álma!
A gondja, bánata legyen könnyű, áldott,
mert életem virága tőle szökkent szárba,
s neki adnám érte az egész világot.
Csokorba kötném a holdat, a napot,
minden fellelhető gyönyörű virágot.
Nem kiabálnék, csak suttognám halkan,
édesanyám, legyél áldott, ezerszer áldott!
Kálnay Adél:
Levél Anyához
Anya, én magam sem tudom, mi történt velem,
Hirtelen nagy lett a szám és hosszú a kezem,
Még a hangom is megváltozott,
Pofákat vágok és ugrándozok
Még akkor is, amikor tudom,
Nem volna szabad,
S néha az elfojtott nevetéstől
Rázkódik velem a pad...
Anya én sem tudom, mi lett énvelem,
De már nem tudok megülni csendesen,
Mindenről eszembe jut valami más,
Nehezebben megy a tanulás,
Időnként csak úgy ábrándozom a könyv fölött,
Máskor meg mindenkit fellökök,
Idétlenkedem, mondják, akik látnak,
És én is inkább látom magam valaki másnak
Mint kedves, jó gyereknek,
Aki régen annyira örült minden apróságnak,
Cukornak, perecnek...
Most mindig valami más kell,
Divatos ruhák, pénztárca sok pénzzel,
tudom, jobb lenne lenni jónak, megint kedves
szófogadónak,
Nem értem, miért nem jön ez össze,
Ó, jöjjön már valaki, s újra töltse
Fejembe azt a sok-sok illemszabályt
És tanácsot, amit tőled kaptam,
Mióta csak vagyok neked...
Mert ez mind valahogy most elveszett,
S félek nagyon, hogy mit szólsz ehhez...
Anya én sem tudom, meddig tart ez, mi lesz,
De azt éreznem kell, hogy szeretsz,
Szeretsz, szeretsz, nagyon, nagyon,
Még jobban talán, mint egykoron,
S éreznem kell, hogy türelmed végtelen...
Anya, köszönöm, hogy segítesz nekem!
Néked álmodom anyu a napnak sugarát,
lágy tavaszi szélben az aranyszínű ruhát.
Néked álmodom az égbolt gyöngyeit,
mint fürge tündérek aprócska könnyeit.
Elhozom néked, anyu a hulló csillagot,
zsendülő mezőkről az édes illatot.
Elhozok én onnan méhecskét, virágot,
s megálmodom néked a világot.
🌸
Kedves édesanyák,
kedves vendégek!
Kis társaim nevében állok most elétek.
Olyan sokat tervezgettünk, készültünk e napra,
igyekezett osztályunknak apraja és nagyja.
Hogy is legyen, mint is legyen, mit mutassunk szépet,
hogy örömet szerezzünk Édesanyák, néktek.
Anyukáknak, nagymamáknak szóljon most a köszönet,
szép versekkel, kis dalokkal szerzünk nekik örömet.
Az én mamám a legszebb asszony,
tündéreknél százszorta szebb.
Aranyhajuknál fehér haja csillogóbb és ezüstösebb.
A keze áldott, sose fáradt.
S a válla ércből van talán, hogy minden terhet felvesz,
elbír és nem roskad le a mamám.
Fényes szemüknél fáradt szeme szelídebb,
s lágyabban néz rám.
Senki sem hasonlít hozzá, a legszebb asszony a mamám.
Véget ért az ünnepségünk, de még remeg kicsi szívünk.
Megköszönjük mindenkinek, hogy meghallgattak bennünket.
Édesanyák, nagymamikák, fogadjátok szívünk csokrát!
Készültünk e mai napra, nektek szólt a vers és nóta.
Örömöt, jóságot, meleg szeretetet,
egészséget, derűt, gondtalan életet
teljes szívünkből kívánunk most nektek!
Anyák napjára úgy dobog a szívecském.
Hallgassátok csak, csitt!
Hogy én üdvözölhetek ennyi sok nénit!
Édesanyák ők, ne félj, nem idegenek!
Látod-e, hogy szemükben ég a szeretet?
Dehogy, dehogy idegen, senki, senki itt.
A szívemre ölelek minden jó nénit.
Nem félek én, nem bíz én, repülök oda,
hiszen itt is ott is egy-egy kedves anyuka.
Tudjátok-e hogy mi van ma?
Tudjuk bizony! Anyák napja!
Mondjátok meg pajtikák, hogy köszöntsük anyukát?
Reggel óta gondolkozom, hogy mit adjunk nekik,
hogy lássák, gyerekeik, milyen nagyon szeretik?
Hej, volna csak jó sok pénzem! Majd tudnám én a módját.
Mindjárt hoznék a cukrászdából egy ekkora nagy tortát.
Hiszen akkor én is tudnám, hogyha pénzem sok volna.
Elszaladnék ajándékért egy nagy ajándékboltba.
Ki-kijárok a mezőre, virágokat szedek össze.
Kis csokromat hazaviszem anyámnak,
hadd örüljön a viruló virágnak.
🌸
Édesanya
Ez nem is szó, hanem valami csodálatos zene.
Ha kimondom: szájam tán nem is mozog,
mintha valami idebent magától zengene,
mintha kis harang lennék.
Édesanya arcának, ruhájának nincs színe
az egész valami meleg fény, sugárzás.
Kis, seszínű szürke kötényt köt,
s csak úgy áradnak belőle a színek:
gyönyörű pirosak, sárgák.
Ha belép, én is fénnyé bomlom, sugárzom.
Ma már ezredszer talán.
Édesanya – a szeme, a szeme!
Nem is a szem – nekem maga a nap.
A nap, amelynek éltető sugárkái
minden pillanatban rám hullanak.
Sugarak, melyektől piroslok-növök,
mint kinn a kertben, a hónapos retek.
Sugár, mely értem követ fúrna át,
acélt törne, ha bajban lennék,
de lágyan rezdül fölöttem, ha nevetek.
Anya, tanítsd szeretni gyermeked!
Első fogalma legyen a szeretet.
Mikor még bölcsőjét ringatod,
erről szóljon meséd és dalod.
Hogy együtt nőjön ez az érzelem
minden gyerekkel, egy egész életen.
S hogy mint tavasszal a virágos ág,
úgy boruljon virágba a világ,
közel és távol, ahol ember él.
E szót röpítse szárnyain a szél,
szálljon a széles tengerek felett.
Anya, tanítsd szeretni gyermeked!
🌸
Köszönet
Gyengéd irányításod befolyásolt mindenben, amit tettem, amit
teszek, és amit valaha tenni fogok.
Jóságod kitörölhetetlenül rányomta pecsétjét mindenre,
ami voltam, ami vagyok és ami valaha leszek.
Ily módon részese vagy mindennek, amit elértem,
és amivé válok.
Amikor segítek a szomszédomnak,ott van a te segítő kezed is.
Amikor enyhítek barátom fájdalmán, ezért ő neked is tartozik.
Amikor szavakkal vagy példamutatással helyes utat mutatok
egy gyereknek, elsősorban te vagy a tanítója.
Minden, amit teszek, a tőled tanult értékrendet tükrözi
vissza. Minden rossz, amit kijavítok, minden szív, amelyet
felvidítok, teher, amelyen könnyítek, irántad való
tiszteletadás, a maga szerény módján.
Mert te adtál nekem életet, és ami még fontosabb,
leckéket arra, hogyan kell élni.
Te vagy minden jónak a forrása, amit elértem életem során.
Mami, köszönetet mondok mindazért, ami vagy és ami én vagyok.
🌸
Anya, mindent köszönök!
Élő bársony moha vonja körbe lelkemet,
puha selyemmel borítja be szívemet
a szó, mire tiszta szívvel gondolok.
Édesanyám, melegségedre vágyok.
Nap nem múlik el, hogy ne szállna
feléd gondolatom, szívem ne vágyna.
Mikor szívem fáj, hozzád száll a kérő szó,
de mikor boldog, akkor is hozzád ér a jó.
Köszönöm még most is lelked puhaságát,
köszönöm tanító lelked minden tisztaságát!
Köszönöm, hogy elültetted bennem a szépet!
Köszönöm, hogy életeddel mutattál példaképet!
Köszönöm, hogy hittel tanítottál, neveltél, okítottál!
Köszönöm, hogy szerelmeddel szeretetet oltottál!
Köszönöm, hogy olyanná tettél, ami vagyok!
Köszönöm, hogy szívből szeretni tudok!
Te vagy ma is a sugárzó szép napom,
te vagy ma is az égen világító csillagom.
Te vagy, ki a szívemben megszólal,
mikor küzdök az eljövő holnapommal.
Kérlek, vezesd ma is léptemet, életemet!
Kérlek, adj erőt és hitemben végzetemet!
Kérlek, lássam tisztán a holnapot,
s mindehhez adj erőt, boldogságot!
🌸
Anyai Alku
Csontos Gabriella
Mindig mondtad: szeretsz adni,
és nem kívánsz érte kapni.
„Add majd a gyermekednek
az önzetlen szeretetet!”
Ennyit kértél, s néhány jó szót,
őszintén és szépen szólót.
Meleg mosolyt, egy simítást,
s egy őszinte kézszorítást.
Ily cserére Anya képes,
ily nemesen csak ő érez.
Én gyermekként csak azt tudom,
jó lesz, ha ezt megtanulom.
Egy szál virágot, ím hozok,
s, mellé halkan ennyit mondok:
„Én a sorstól csak azt kérem,
maradj még sokáig nékem!”
🌸
Kéry Viola :
Anyák napi gazdagság
Úgy szeretnék venni neked gyémántot és aranyat.
Nem tehetem, ezért mondom versben el e szavakat.
Tudnod kell, hogy úgy gondolom, örülök, hogy élek,
és ha újra születhetnék, neked születnék meg.
Mert a lélek gazdagságát nem pótolja semmi.
Fontosabb, hogy itt vagy, látlak, s velem akarsz lenni.
Fontosabb az, amit érzel, ha a neve szeretet.
Minél többet adsz belőle, annál több lesz teneked.
Úgy szeretnék odaadni, mindent, ami szép.
Remélem, hogy nagy koromban megtehetem még.
Forgatom a naptárunkat, libegnek a tarka lapok.
Március, április, május, piros betűs ünnepnapok.
Május! Hopp, megállok! Piros, ím a naptár lapja.
Nekünk nagyon kedves ünnep, május, anyák napja.
No, gyerekek, nézzünk széjjel, mi van ami szép és drága.
Lepjük meg sok jóval, széppel anyukát anyák napjára.
Két ötöst kaptam a héten. Egyik írás, másik számtan.
Hazavittem anyukámnak, mind a kettőt neki szántam.
Anyák napján megígérem, hogy még sok-sok ötöst szerzek.
Ennél szebben nem zárhatom ezt a kis köszöntő verset.
Szót fogadok, és jó leszek, szeretettel megfogadom.
Ajándékul jó anyámnak ezt adom ezen a napon.
Jaj, mit adjak e szép napon Maminak anyák napjára?
Köszönettel sok-sok puszit édes jó anyám arcára.
Egy, kettő, tíz, száz és ezer. Nem is tudok annyi számot,
amennyi sok, boldog évet édes anyunak kívánok.
🌸
JANCSIK PÁL:
NAGYMAMÁMHOZ
Iskolába ki kísér el, délben is ki visz haza,
ki öltöztet, ki vetkőztet? Bizony ő, a nagymama.
Este elaltat, míg ajkán csillog mesék bűvszava.
Még az álmaim is őrzi a jóságos nagymama.
Szeretetét törődését, megköszönöm neki ma.
Élj sokáig egészségben, édes, drága Nagymama!
🌸
ZLATA KOLARIC - KISUR :
SZERETET
Nagyanya, mondd, mi a szeretet?
Hol bujkál, hogy nem látni sohasem?
Gyermekem, a szeretet nem más, mint a szépséges szép,
amit szívedben érzel, ha édesanya csókja ér.
Szeretet az is, mi gyengülő karjaimba hív,
s ha ölembe ülve elégedetten szólsz: - Nagyanya, éppen jó itt.
Köszönöm nagyanya, hogy mindezt elmondod.
Bár még kicsi vagyok, de megértem,
a szív erősebben dobog, ha benne szeretet lobog.
Osvát Erzsébet:
Édesanya
Hogy muzsikál, dalol ez a szó!
És százféleképpen mondható:
Anyu - kissé kényeskedő, kérő.
Anyucikám – kedvesen becéző.
Anyukám – oly gyengéd, simogató.
Mama – milyen panaszosan hangzó.
Kórus énekli a sok szólamot,
gyermekkórus, s te némán hallgatod
ennyi változatban drága nevedet.
Egyet jelent mind: szeretet.
Tegnap foci közben olyan nagyot estem,
mind a két térdemen meg is sebesültem.
Csak ültem, zokogtam, potyogott a könnyem.
Ám akkor szólt egy hang:- Éppen jókor jöttem!
Anya volt, ki mindig időben érkezik.
Lehet bármi gondom, biztos, hogy ő segít.
Anya süt, anya mos, anya mindenhez ért.
Anyát úgy szeretem, nem adnám semmiért.
🌸
Egy szívem van.
Ha száz szívem volna, mind érted dobogna.
Szelíd arcod mind a százban napfényként ragyogna.
Áldjon meg az Isten jártadban, keltedben!
Hová nézel a virág is ott nyíljék legszebben.
Nincs több, csak egy szívem, csak egyetlen egy van.
Ám, de százzal sem tudnálak szeretni már jobban.
A te neved zengi minden dobogása.
Szálljon reád édesanyám az Isten áldása!
🌸
Mentovics Éva:
Köszönöm, hogy itt vagy nekem!
Bármi bánat érte lelkem,
könny áztatta szemedet.
Örömömben, vígságomban
szemed velem nevetett.
Megtanítasz minden jóra,
repítesz a nagy hintán.
Rajtakapsz egy huncutságon,
szemed vígan kacsint rám.
Ha elestem, felemeltél,
megpusziltad sebemet.
Minden egyes mozdulatod
áthatja a szeretet.
Elmeséljem, mért szeretlek?
Bíz, azt estig mondhatnám.
Köszönöm, hogy itt vagy nekem
édes, drága anyukám!
Mentovics Éva: Elmesélem, hogy szeretlek
Mikor járni tanítottál, lehajoltál hozzám.
Azt súgtad, hogy: - Drága kincsem.
S megcsókoltad orcám.
Ölelgettél, cirógattál, ápoltad a lelkem.
Kedves szóval terelgettél bármi rosszat tettem.
Oly sok éjjel virrasztottál, kívánságom lesve.
Álmot hozó meséd nélkül sose múlt el este.
Beszédre is tanítottál. Szívesen mesélek.
Elmesélem e szép napon, hogy szeretlek téged.
Ahogyan a barna mackók szeretik a mézet,
édes, drága jó anyácskám, úgy szeretlek téged.
Mentovics Éva:
A legdrágább anyukának
Ezernyi kis apró jellel tudattam, hogy létezem.
Számlálgattad a napokat, vajon mikor érkezem?
Később aztán ágyam mellett álmot hozott szép dalod.
Hogyha néha nyűgös voltam, karod lágyan ringatott.
Mint napfény a fellegek közt, szivárvány a rét felett,
úgy hinted szét éltet adó, melengető fényedet.
Akárhányszor születnék is, nem kellene más nekem,
azt kívánnám századszor is, mindig, mindig légy velem!
Kezemben e kis virággal tiszta szívből kiáltom:
- Te vagy nekem a legdrágább Anyuka a világon!
Mindenki mondja
Volt egyem: simogatás,
kettem : borogatás,
hármam: szelídség,
négyem: játék,
ötöm: mese,
hatom: béke,
hetem: csibepuhaság,
nyolcam: almafavirág,
kilencem: bársony,
tízem: nyugodt álom.
Faltysné Ujvári Anna:
Nagymama
A nagymama reszketeg, de fogja a kezedet.
S elvezet a gondon át minden félős unokát.
A nagymama rosszul lát, de visel egy okulát.
Pulcsit köt, és verset szaval. A rézüstben lekvárt kavar.
A nagymama lába fáj, mégis veled szaladgál.
Versenyt fut az idővel. Majd megérted idővel.
A nagymama elringat, simogat és puszilgat.
Hallgasd meg, hogy mit mesél, s az ő álma te legyél!
A nagymama szíve nagy, neki „jobbsincs” gyerek vagy.
Néha-néha öleld át a nagymamát, a nagymamát!
Gáti Kovács István:
Az én nagymamám
Az én kedves nagyikám falun lakik, bizony ám!
Ismeritek is talán: híres Tiszadorogmán.
Bár szűkösen éldegél, házán még sincs zsúpfedél.
Palatető díszeleg, láthatják az emberek.
Etetéskor kacsa, tyúk, ahány van, mind odafut,
s összevesznek a magon a baromfiudvaron.
Apa szerint, engedékeny és egy kicsit feledékeny.
De az anyu legyint rája. Igaz, hogy az ő mamája…
Tóth Anna:
Anyák napi köszöntő
Reggel, mikor ágyamhoz jössz, suttogod a nevemet.
Ujjaiddal cirógatod arcomat és kezemet.
Álmos szemem nyitogatom. Mosolyodra ébredek.
Ez a legszebb ajándékom ameddig csak élhetek.
Május első vasárnapján átadom a virágom.
Szívem szerint mindent adnék, ami szép a világon.
Köszöntelek Édesanyám, hiszen ma van ünneped.
Nekem pedig az az öröm, ha öledben ülhetek.
Bartos Erika:
Anyák napja
Anyák napi műsor lesz az iskolában.
Sorba állunk szépen, ünneplőruhában.
Szavalunk sok verset, most jönnek a dalok.
Felkészülünk mi is, akárcsak a nagyok!
Édesanyát látom, ott ül a sor szélén.
Mosolyogva tapsol műsorunknak végén.
Kicsordul a könnye, elszorul a torka,
tudom, mire gondol, pedig nem is mondja.
Arra gondol, érzem, milyen ügyes voltam,
életébe mennyi boldogságot hoztam.
Nem szólok egy szót sem, átölelem inkább.
Így kívánok némán, boldog anyák napját.
Kőhalmi Erzsébet: Kicsi vagyok…
Kicsi vagyok, nagyot mondok.
Anyukám, most hozzád szólok.
Kezedbe virágot teszek.
Mindig jó gyerek leszek.
Szép ünnepünk van ma, édesanyák napja.
Dallal, vidám verssel köszöntjük őket ma.
Lászlóffy Aladár:
Ibolyás köszöntő
Ma köszönti minden gyerek, akit a legjobban szeret.
Felveszi a szép ruháját, s felköszönti anyukáját.
Ibolyákkal egy csokorba én is kicsi szívem hoztam.
Szépen kérlek, vedd kezedbe, szereteted melengesse!
Örömünnep e mai nap. Drágább, mint a Föld minden aranya.
Mert ma eljött ünnepelni hozzánk a sok édesanya.
Gyermeki szívünkben lángol ma a tavasz minden öröme.
Lelkünket víg dalra hevíti az anyai szeretet öröme.
Legyen boldog minden anya, ki félti, óvja gyermekét!
Köszönetünk s hálánk dala repüljön ma szerteszét!
Kőhalmi Erzsébet:
Még a nap is…
Még a nap is szebben süt, mert anyák napja van ma.
Sok madár is fenn az ágon folyton ezt csipogja.
Kezemben egy virágcsokor, mit is mondjak néked?
Elmondom hát újból, újból, hogy szeretlek téged.
Mesélj, hogy örültél, mikor megszülettem?
Mesélj, hogy aggódtál, mikor beteg lettem?
Azóta megnőttem, ugye, édesanya?
Mégis beleférek ölelő karodba.
Vorák József:
Mit adjak az idén?
Jön az anyák napja, jaj mit is csináljak?
Mivel kedveskedjek az édesanyámnak?
Amíg kicsi voltam, mondtam egy kis verset.
Nagyobb lettem, velem megnőttek a versek.
Tavaly egy szál rózsát vettem Anyukámnak.
Kaptam érte tortát, s puszit, háromszázat.
Mit adjak az idén, most még nagyobb vagyok?
Vers és virág mellé el is mosogatok.
Kőhalmi Erzsébet:
Anyák napjára
Rajzoltam egy kicsi szívre sok színes virágot.
Édesanyám, anyák napján minden jót kívánok!
Szeretném, ha mindig, mindig csak nevetnél.
Szeretném, ha mindig, mindig velem lennél.
Szűcs Ilona:
Este ha lefekszem
Este ha lefekszem, becsukom a szemem,
álmomban anyukám megfogja a kezem.
Reggel, ha ébredek újra látom Őt.
Mint fészkére kismadár hozzám úgy repült.
Álmosan ölelem és Ő simogat.
Rám nevet, öltöztet, kezdődhet a nap.
Vidáman indulok én a suliba.
Szerető szíve el nem hagy soha.
Tudom hogy mindig csak érettem fárad.
Nagyon, nagyon szeretem én az Anyukámat.
Andirkó Rózsa:
Az én anyám
Szorgos, dolgos az én anyám.
Gondoskodó, mindig vidám.
Legjobb anya a világon.
Mellette semmi hiányom.
Megérdemli tiszteletem,
és hogy neki segédkezzem.
Nagyon-nagyon szeretem,
mégis sokszor megsértem.
Tudom, hogy nem vagyok vétlen,
de bocsássa meg e vétkem,
anyák napján én ezt kérem.
Nem haragszik, belül érzem.
Hogy mit jelent ő énnekem?
Mindent a földkerekségen:
jó barátom, menedékem,
felnőtt korra példaképem.
Mindig úgy ragyog ő nékem,
mint csillag a kerek égen.
Tiszta szívből köszöntöm hát,
szálljon rája sok-sok áldás!
Szabó Bogár Erzsébet:
Anyák napjára
Arany betűvel van írva anyák napja nékem.
Nem a könyvben, nem az égen, a szívemben érzem.
Kimondani Édesanyám, boldog tőle lelkem.
Szeretete, mint lágy hullám köti hozzá énem.
Szíve, lelke óriási, élő kincsek tára.
Nem fogy ki a szeretete, mindig jut a mára.
Kis virágom nagyon szerény, gazdag szívvel hoztam.
Szeretetem a szívemből szirmaira szórtam.
Szalai Borbála:
Nem tétlenkedem
Tétlenkedni engem, bezzeg sose látnak!
Segítő tündére vagyok nagymamámnak.
A világon mindent megteszek én érte.
Vigyázok is rája, hogy baj sose érje.
Így rovom le hálám, hogy értem is fáradt,
hogy őtőle kaptam az édesapámat!
Nagymamának
Én, a mamikámat nagyon szeretem.
Ha akarom, a legjobb rétest süti meg nekem.
Elvisz kirándulni, mesét mond este,
kitisztítja a kis cipőm, szép legyen reggelre.
Tanít minden szépre-jóra, illedelmes igaz szóra.
S mindenkinek büszkén mondja: - Ő, az én kis unokám!
Ezt a sok jót meghálálni csak úgy tudom nagymama,
hogy én leszek a világon a leges-legjobb unoka.
Mit jelent, hogy anyák napja?
Mit jelent hogy anyák napja?
Mit rejt ez a fogalom?
Míg kicsi voltam, nem értettem,
most már viszont jól tudom.
Mi voltunk ott ketten, mikor megszülettem.
Anya volt az első, ki átölelt engem.
Mikor járni tanultam, ő fogta a kezem.
A beszéd szavait az ő ajkáról lestem.
A oviba először anya jött el velem,
s hogy ott maradtam játszani, ő sírt helyettem.
Tőle tanultam meg, mi az, hogy szeretni.
Kedvesnek, türelmesnek, megértőnek lenni.
És ha anya egyszer majd öreg lesz és fáradt,
én fogom helyette megvetni az ágyat.
Ágya szélén ülve mesélek is mindig,
hogy szép legyen az álma, amikor elalszik.
Álmában is érezze, hogy nagyon szeretem.
Jóságát, kedvességét soha el nem felejtem!
Surányi János:
Anyámnak
Anyukám, de jó, hogy nem vagyok még nagylány.
Elmondhatom versikémet most az anyák napján.
Kerüljön el Téged minden sötét bánat!
Bármerre menj, édes illat szálljon csak utánad!
El sose maradjon a munkád jutalma!
Vegyen körül a családi tűzhely hű nyugalma!
Szíved csordulásig teljen meg örömmel!
Ezt kívánja kicsi lányod hálás szeretettel.
Elmesélném, m’ért szeretlek?
Bíz, azt estig mondhatnám.
Köszönöm, hogy itt vagy nekem édes, drága jó anyám!
Áldás a szülőkre
Van hely, hol minden kicsi széken nevetve ültem egykoron.
S tipegő léptem, gügyögésem mosolyt rajzolt az arcokon.
Van ház, ahova tartozom, más otthonba sohse térek.
Bármely családhoz, minden házba csak, mint idegen,úgylépek.
Valakiket, a szüleimet, eléggé meg nem áldhatom.
Valakinek, ha százszor élek adósságom le nem róhatom.
JUHÁSZ MAGDA:
ÉDESANYÁM
Édesanyám, édesanyám,
olyan sokszor elmondanám.
El is mondom, meg nem unom,
reggel, este mindig fújom.
Édesanyám, édesanyám,
nincs is ennél szebb szó talán,
nincs is ennél szebben hangzó,
szívünk húrján játszadozó.
Édesanyám, édesanyám,
ízlelgeti neved a szám.
Beleírom az irkámba,
súgom, sötét éjszakába.
Édesanyám, édesanyám,
olyan jó, hogy figyelsz reám,
olyan jó, hogy itt vagy velem,
olyan jó, hogy fogod kezem.
Édesanyám!
Szórhatnék reád ma illatos rózsaszirmokat...
s hallgatnánk közben egy szép ünnepi zenét...
és midőn téged a sok színes virág simogat
könnyek között hangos ódákat zengenék.
Vajon milyen hatalmas nagy drágakövet adjak...?
Szó-füzérből glóriát fonjak tán’ föléd...?
Begyűjtsem-é betűit a kimondhatatlannak...?
...Megtehetném... de kinek kell a sok beszéd?
A pompa helyett egyszerűen megölelnélek,
szívemhez szorítanálak kedves anyám,
amíg élek szavak nélkül is szeretlek téged!
Nézz rám! ... Tudod! ... A szememet nézd ne a szám!
🌸
KUN MAGDOLNA:
KIRÁLYNŐNEK LÁTTAM
Anyám egyszerű volt, mégis királynőnek láttam,
mert napkorona ragyogott őszezüst hajában,
és szemében a holdsugara oly ékesen fénylett,
mint csillogó gyémánt, melyre csillagtüze égett.
Anyám az én királynőm volt, a legeslegnagyobb,
hisz koldusként is felnéztek rá mind a gazdagok,
mert szép lelkének ékessége úgy tündöklött benne,
mint a világ legbecsesebb, legdrágábbik kincse.
Anyám sosem kérkedett e nagy-nagy gazdagsággal,
hisz bőséggel osztotta mind a két markával,
mert réges-régen megtanulta, kiket megérint a szeretet,
azok teszik érzővé majd a szív-nélkülieket.
🌸
ARANYOSI ERVIN:
KÉRÉS A SZÜLŐHÖZ
Vigyázz reám! Kicsi vagyok,
egy apró, kis virágszál…
Te kaptad a feladatot,
hogy mindig rám vigyázzál!
Nem azért jöttem én ide,
hogy valóra váltsam álmod!
Nem élhetem az életed,
ha Te nem jól csinálod!
Az életemnek célja van,
s mint apró mag, kikeltem.
A tudás, készség bennem él,
s amint utamra leltem,
megírom én is sorsomat,
vágyam könnyíti léptem,
s ha támogatsz, velem leszel,
tiéd is lesz az érdem.
Mutass példát hát, s lelkesíts,
de óvj meg a világtól!
Ahol kérlek, ott majd segíts,
s olyan is lesz, mi gátol.
Legyél az őrzőangyalom,
de ne légy börtönőröm!
Ha kell, hát engedj szabadon,
segíts a csúcsra törnöm!
Ha kell, szeress és bátoríts,
légy biztos menedékem!
Legyél értékes, drága kincs,
mely megkönnyíti létem!
Legyél tanítóm, mesterem,
ki vezet titkos úton,
segíts az élet lényegét
könnyedén megtanulnom.
Soha ne légy a zsarnokom,
ki gúzsba köti szárnyam!
Legyél vezérlő csillagom,
törj utat félhomályban!
Vigyázz reám! Kicsi vagyok,
a jövőd bennem éled.
Engedd lágyan ömölni rám,
boldog szeretet-fényed…
🌸
Anya
Az anya mindig szeret és szeret.
Nem nézi, még ha belülről fáj is neki,
hogy mit és miért tett gyermeke.
Szíve nagyot dobban örömében,
lelke zokog, hogy gyermekét baj ne érje.
Együtt érez veled, ha fáj valahol,
ha a bú könnycseppje arcodon végig gurul.
Öröme határtalan mikor látja gyermekét
repdesni az öröm szárnyain felfelé.
Keze munkáját s szíve szeretetét adta,
hogy az életben naponta előrébb juthass!
Adj hálát Istennek mindezért:
most te légy ki megfogod öregedő kezét!
Nevess vele, ahogyan ő tette veled,
de ha kell, töröld le arcáról a könnycseppeket!
Ő mindig szeret, ne feledd ezt soha!
Ne gondolj többé a rosszra, csak emlékezz mindig a jóra:
hisz ez maga a csoda!
🌸
Anya csak nő lehet
Ez az ő kiváltsága.
Az ő hivatása.
A legszebb és legnehezebb.
A legnehezebb, hiszen olyan hivatás,
amely sosem ad szabadságot, soha nem enged pihenőt.
Állandó figyelmet, szeretetet, odaadást kér, vár, követel.
Ám mégis szép.
Mert csak ő ismeri a titkot.
Az anyai szív titkát.
Hogy miként válik egy új élet önálló emberré.”
(Csitáry-Hock Tamás)
„Mikor legelső csókot reám leheltél,
Anyám, te édes, mondd,
már akkor is, miért szerettél?
Kis béka-testem, akkor még nedves, véresen.
Üvöltve sírtam, s hozzád tapadtam éhesen.
Még fájt a világ,
zörej hasított, szúrt a fény,
de karjaidban a biztos, tejszagú remény.
Az első arc, első hang, az első lélek.
Átöleltél, te voltál nekem az élet.
🌸
Emlékszel?
Először néked mosolyogtam.
Mennyire örültél minden mosolyomnak!
Táplálékom édes kútja, botló lépteimnek útja,
első szavam volt a neved,
álom-manóm, az éneked.
Ha lázban égtem, beteg voltam,
szemed fényétől gyógyultam,
s hangod nyugodt tengerében,
együtt úsztunk a mesékben.
Ha rosszalkodtam, nagy bajomban,
védekezőn hozzád bújtam,
s nagy bánatom, könnyes szemem,
ott pihent meg az öledben.
Tanítottál, úgy neveltél,
a helyes mederbe tereltél.
Mikor lázadtak a kamasz vágyak,
türelemmel mind kivártad.
Felnőtt lettem, tőled távol,
messze a szülői háztól,
de minden kincset, mit tőled kaptam,
itt őrzöm örökké magamban.
Édesanya, simogass meg!
Legyek újra megint gyermek!
Ölelj át, ha felkereslek,
érezd, hogy most is szeretlek!"
Forrás: www.facebook.com
🌸
BOTOS ILDIKÓ:
SZÍVHANGOK
(részlet)
Anyának lenni nehéz, de édes teher!
Mindig attól félni, vajon hol romlik el.
Igaz, nem az az anya, ki életet ad,
hanem, ki lelkéből szövi álmaidat.
Vigyáz, óvva félt, s hányszor utadra terel,
bár van, hogy ő is zsákutcában vesztegel.
Magzatból kislány, majd érett nő, végül nagymama.
Az élet őrzői, a család tartóoszlopa.
Anyák napja ünnep! Mind a két nemnek ünnepe.
Nyíljon a szív e nap, az életkapu hírnöke!
Fogd meg te is édesanyád kezét, míg teheted!
Ragyogjon s dobogjon újra együtt a szívetek!
🌸
Mondd e köszöntőt:
Rebegek - csacsogok - kérdeznék, ugye szabad?
Lehetnék a lelked törzsén szív alakú lombozat?
Vagy talán kúszó fénynyaláb? Én lennék a remény!
Gyermeked vagyok, nem csak egy múló gondolat,
s te édesanya, a nekem világot fedő csillagos boltozat.
🌸
KAPOSI GYÖRGY
MÁSODIK ÉDESANYÁM
Anyák napja ünnepén köszöntök minden Nőt e földtekén,
ki világra hozta gyermekét, és tanította, nevelte,
e világra teremtette, mely néha nehéz és gyötrelmes,
De az anyai szív sok mindent kibír, néha ugyan sír.
Ez a nap legyen fordított, férjek, apák jól figyeljetek most!
Éva leszármazottainak sohase legyen rossz sora,
ne legyünk mi férfiak az Isten ostora.
Most ugyan borús az ég, de az orgona virágzik.
Most mesélek egy szép mesét, melyet nem felejtek.
Az én Kedves Édesanyámról írtam már verset.
Volt nékem egy Pót Anyám is, kit igencsak tiszteltem.
Ő volt, aki Kedvesemet megszülte és felnevelte.
Befogadott, mert a lányát kedveltem, szerettem.
Azt gondolta, hogy általam a „Vérvonal” tovább élhet.
Bár sokszor nem voltam „mintagyerek”, sőt.
Kicsapongó, léha, egoista, szeretetet nehezen befogadó.
Ő mégis elfogadott, mint egy szeretetet kereső,
már majdnem elvesző lelket, istápolt, bízott bennem.
Közös is volt bennünk a kert, a természet és a főzés.
Többször megbántottam, bár nem a személyét,
hanem az összetartó család szentségét.
Kérlek, nézz le rám, és bocsáss meg nékem!
Én már sínen vagyok, bár magányban élek.
De a lányod most is a barátom, és segítjük egymást.
Boldog kapcsolatban él, hiszen ez a fontos Néked,
hogy a családi tűzhely nem hűlt ki, mert van, aki élesztgeti.
Kérlek, ne aggódj, a végső elszámolásnál találkozunk,
együtt leszünk mi, mindannyian szeretetben és feloldozásban.
🌸
Deák Tóth Ágoston:
Édesanyám
Áldott legyen a keze,
mellyel először emelt fel!
A mosoly, melyet ragyogtatott rám.
Hogy táplált, gondozott
nappal és éjjel,
legyen mindig áldott, az édesanyám!
Áldott legyen a drága csengő hangja,
melyen énekelt, csitított,
mondott száz mesét!
Olyan volt, mint regék
csuda szép harangja,
s nekem adta mindig kéretlen
mindenét.
Óvó tekintete is áldott legyen!
Mely első léptem óvta, elkísérte.
Akarta, hogy nekem jó legyen
– nem lehetek elég hálás érte.
Áldott legyen mindig
minden perce, álma!
A gondja, bánata legyen könnyű, áldott,
mert életem virága tőle szökkent szárba,
s neki adnám érte az egész világot.
Csokorba kötném a holdat, a napot,
minden fellelhető gyönyörű virágot.
Nem kiabálnék, csak suttognám halkan,
édesanyám, legyél áldott, ezerszer áldott!
Kálnay Adél:
Levél Anyához
Anya, én magam sem tudom, mi történt velem,
Hirtelen nagy lett a szám és hosszú a kezem,
Még a hangom is megváltozott,
Pofákat vágok és ugrándozok
Még akkor is, amikor tudom,
Nem volna szabad,
S néha az elfojtott nevetéstől
Rázkódik velem a pad...
Anya én sem tudom, mi lett énvelem,
De már nem tudok megülni csendesen,
Mindenről eszembe jut valami más,
Nehezebben megy a tanulás,
Időnként csak úgy ábrándozom a könyv fölött,
Máskor meg mindenkit fellökök,
Idétlenkedem, mondják, akik látnak,
És én is inkább látom magam valaki másnak
Mint kedves, jó gyereknek,
Aki régen annyira örült minden apróságnak,
Cukornak, perecnek...
Most mindig valami más kell,
Divatos ruhák, pénztárca sok pénzzel,
tudom, jobb lenne lenni jónak, megint kedves
szófogadónak,
Nem értem, miért nem jön ez össze,
Ó, jöjjön már valaki, s újra töltse
Fejembe azt a sok-sok illemszabályt
És tanácsot, amit tőled kaptam,
Mióta csak vagyok neked...
Mert ez mind valahogy most elveszett,
S félek nagyon, hogy mit szólsz ehhez...
Anya én sem tudom, meddig tart ez, mi lesz,
De azt éreznem kell, hogy szeretsz,
Szeretsz, szeretsz, nagyon, nagyon,
Még jobban talán, mint egykoron,
S éreznem kell, hogy türelmed végtelen...
Anya, köszönöm, hogy segítesz nekem!
Néked álmodom anyu a napnak sugarát,
lágy tavaszi szélben az aranyszínű ruhát.
Néked álmodom az égbolt gyöngyeit,
mint fürge tündérek aprócska könnyeit.
Elhozom néked, anyu a hulló csillagot,
zsendülő mezőkről az édes illatot.
Elhozok én onnan méhecskét, virágot,
s megálmodom néked a világot.
🌸
Kedves édesanyák,
kedves vendégek!
Kis társaim nevében állok most elétek.
Olyan sokat tervezgettünk, készültünk e napra,
igyekezett osztályunknak apraja és nagyja.
Hogy is legyen, mint is legyen, mit mutassunk szépet,
hogy örömet szerezzünk Édesanyák, néktek.
Anyukáknak, nagymamáknak szóljon most a köszönet,
szép versekkel, kis dalokkal szerzünk nekik örömet.
Az én mamám a legszebb asszony,
tündéreknél százszorta szebb.
Aranyhajuknál fehér haja csillogóbb és ezüstösebb.
A keze áldott, sose fáradt.
S a válla ércből van talán, hogy minden terhet felvesz,
elbír és nem roskad le a mamám.
Fényes szemüknél fáradt szeme szelídebb,
s lágyabban néz rám.
Senki sem hasonlít hozzá, a legszebb asszony a mamám.
Véget ért az ünnepségünk, de még remeg kicsi szívünk.
Megköszönjük mindenkinek, hogy meghallgattak bennünket.
Édesanyák, nagymamikák, fogadjátok szívünk csokrát!
Készültünk e mai napra, nektek szólt a vers és nóta.
Örömöt, jóságot, meleg szeretetet,
egészséget, derűt, gondtalan életet
teljes szívünkből kívánunk most nektek!
Anyák napjára úgy dobog a szívecském.
Hallgassátok csak, csitt!
Hogy én üdvözölhetek ennyi sok nénit!
Édesanyák ők, ne félj, nem idegenek!
Látod-e, hogy szemükben ég a szeretet?
Dehogy, dehogy idegen, senki, senki itt.
A szívemre ölelek minden jó nénit.
Nem félek én, nem bíz én, repülök oda,
hiszen itt is ott is egy-egy kedves anyuka.
Tudjátok-e hogy mi van ma?
Tudjuk bizony! Anyák napja!
Mondjátok meg pajtikák, hogy köszöntsük anyukát?
Reggel óta gondolkozom, hogy mit adjunk nekik,
hogy lássák, gyerekeik, milyen nagyon szeretik?
Hej, volna csak jó sok pénzem! Majd tudnám én a módját.
Mindjárt hoznék a cukrászdából egy ekkora nagy tortát.
Hiszen akkor én is tudnám, hogyha pénzem sok volna.
Elszaladnék ajándékért egy nagy ajándékboltba.
Ki-kijárok a mezőre, virágokat szedek össze.
Kis csokromat hazaviszem anyámnak,
hadd örüljön a viruló virágnak.
🌸
Édesanya
Ez nem is szó, hanem valami csodálatos zene.
Ha kimondom: szájam tán nem is mozog,
mintha valami idebent magától zengene,
mintha kis harang lennék.
Édesanya arcának, ruhájának nincs színe
az egész valami meleg fény, sugárzás.
Kis, seszínű szürke kötényt köt,
s csak úgy áradnak belőle a színek:
gyönyörű pirosak, sárgák.
Ha belép, én is fénnyé bomlom, sugárzom.
Ma már ezredszer talán.
Édesanya – a szeme, a szeme!
Nem is a szem – nekem maga a nap.
A nap, amelynek éltető sugárkái
minden pillanatban rám hullanak.
Sugarak, melyektől piroslok-növök,
mint kinn a kertben, a hónapos retek.
Sugár, mely értem követ fúrna át,
acélt törne, ha bajban lennék,
de lágyan rezdül fölöttem, ha nevetek.
Anya, tanítsd szeretni gyermeked!
Első fogalma legyen a szeretet.
Mikor még bölcsőjét ringatod,
erről szóljon meséd és dalod.
Hogy együtt nőjön ez az érzelem
minden gyerekkel, egy egész életen.
S hogy mint tavasszal a virágos ág,
úgy boruljon virágba a világ,
közel és távol, ahol ember él.
E szót röpítse szárnyain a szél,
szálljon a széles tengerek felett.
Anya, tanítsd szeretni gyermeked!
🌸
Köszönet
Gyengéd irányításod befolyásolt mindenben, amit tettem, amit
teszek, és amit valaha tenni fogok.
Jóságod kitörölhetetlenül rányomta pecsétjét mindenre,
ami voltam, ami vagyok és ami valaha leszek.
Ily módon részese vagy mindennek, amit elértem,
és amivé válok.
Amikor segítek a szomszédomnak,ott van a te segítő kezed is.
Amikor enyhítek barátom fájdalmán, ezért ő neked is tartozik.
Amikor szavakkal vagy példamutatással helyes utat mutatok
egy gyereknek, elsősorban te vagy a tanítója.
Minden, amit teszek, a tőled tanult értékrendet tükrözi
vissza. Minden rossz, amit kijavítok, minden szív, amelyet
felvidítok, teher, amelyen könnyítek, irántad való
tiszteletadás, a maga szerény módján.
Mert te adtál nekem életet, és ami még fontosabb,
leckéket arra, hogyan kell élni.
Te vagy minden jónak a forrása, amit elértem életem során.
Mami, köszönetet mondok mindazért, ami vagy és ami én vagyok.
🌸
Anya, mindent köszönök!
Élő bársony moha vonja körbe lelkemet,
puha selyemmel borítja be szívemet
a szó, mire tiszta szívvel gondolok.
Édesanyám, melegségedre vágyok.
Nap nem múlik el, hogy ne szállna
feléd gondolatom, szívem ne vágyna.
Mikor szívem fáj, hozzád száll a kérő szó,
de mikor boldog, akkor is hozzád ér a jó.
Köszönöm még most is lelked puhaságát,
köszönöm tanító lelked minden tisztaságát!
Köszönöm, hogy elültetted bennem a szépet!
Köszönöm, hogy életeddel mutattál példaképet!
Köszönöm, hogy hittel tanítottál, neveltél, okítottál!
Köszönöm, hogy szerelmeddel szeretetet oltottál!
Köszönöm, hogy olyanná tettél, ami vagyok!
Köszönöm, hogy szívből szeretni tudok!
Te vagy ma is a sugárzó szép napom,
te vagy ma is az égen világító csillagom.
Te vagy, ki a szívemben megszólal,
mikor küzdök az eljövő holnapommal.
Kérlek, vezesd ma is léptemet, életemet!
Kérlek, adj erőt és hitemben végzetemet!
Kérlek, lássam tisztán a holnapot,
s mindehhez adj erőt, boldogságot!
🌸
Anyai Alku
Csontos Gabriella
Mindig mondtad: szeretsz adni,
és nem kívánsz érte kapni.
„Add majd a gyermekednek
az önzetlen szeretetet!”
Ennyit kértél, s néhány jó szót,
őszintén és szépen szólót.
Meleg mosolyt, egy simítást,
s egy őszinte kézszorítást.
Ily cserére Anya képes,
ily nemesen csak ő érez.
Én gyermekként csak azt tudom,
jó lesz, ha ezt megtanulom.
Egy szál virágot, ím hozok,
s, mellé halkan ennyit mondok:
„Én a sorstól csak azt kérem,
maradj még sokáig nékem!”
🌸
Kéry Viola :
Anyák napi gazdagság
Úgy szeretnék venni neked gyémántot és aranyat.
Nem tehetem, ezért mondom versben el e szavakat.
Tudnod kell, hogy úgy gondolom, örülök, hogy élek,
és ha újra születhetnék, neked születnék meg.
Mert a lélek gazdagságát nem pótolja semmi.
Fontosabb, hogy itt vagy, látlak, s velem akarsz lenni.
Fontosabb az, amit érzel, ha a neve szeretet.
Minél többet adsz belőle, annál több lesz teneked.
Úgy szeretnék odaadni, mindent, ami szép.
Remélem, hogy nagy koromban megtehetem még.
Forgatom a naptárunkat, libegnek a tarka lapok.
Március, április, május, piros betűs ünnepnapok.
Május! Hopp, megállok! Piros, ím a naptár lapja.
Nekünk nagyon kedves ünnep, május, anyák napja.
No, gyerekek, nézzünk széjjel, mi van ami szép és drága.
Lepjük meg sok jóval, széppel anyukát anyák napjára.
Két ötöst kaptam a héten. Egyik írás, másik számtan.
Hazavittem anyukámnak, mind a kettőt neki szántam.
Anyák napján megígérem, hogy még sok-sok ötöst szerzek.
Ennél szebben nem zárhatom ezt a kis köszöntő verset.
Szót fogadok, és jó leszek, szeretettel megfogadom.
Ajándékul jó anyámnak ezt adom ezen a napon.
Jaj, mit adjak e szép napon Maminak anyák napjára?
Köszönettel sok-sok puszit édes jó anyám arcára.
Egy, kettő, tíz, száz és ezer. Nem is tudok annyi számot,
amennyi sok, boldog évet édes anyunak kívánok.
🌸
JANCSIK PÁL:
NAGYMAMÁMHOZ
Iskolába ki kísér el, délben is ki visz haza,
ki öltöztet, ki vetkőztet? Bizony ő, a nagymama.
Este elaltat, míg ajkán csillog mesék bűvszava.
Még az álmaim is őrzi a jóságos nagymama.
Szeretetét törődését, megköszönöm neki ma.
Élj sokáig egészségben, édes, drága Nagymama!
🌸
ZLATA KOLARIC - KISUR :
SZERETET
Nagyanya, mondd, mi a szeretet?
Hol bujkál, hogy nem látni sohasem?
Gyermekem, a szeretet nem más, mint a szépséges szép,
amit szívedben érzel, ha édesanya csókja ér.
Szeretet az is, mi gyengülő karjaimba hív,
s ha ölembe ülve elégedetten szólsz: - Nagyanya, éppen jó itt.
Köszönöm nagyanya, hogy mindezt elmondod.
Bár még kicsi vagyok, de megértem,
a szív erősebben dobog, ha benne szeretet lobog.
Osvát Erzsébet:
Édesanya
Hogy muzsikál, dalol ez a szó!
És százféleképpen mondható:
Anyu - kissé kényeskedő, kérő.
Anyucikám – kedvesen becéző.
Anyukám – oly gyengéd, simogató.
Mama – milyen panaszosan hangzó.
Kórus énekli a sok szólamot,
gyermekkórus, s te némán hallgatod
ennyi változatban drága nevedet.
Egyet jelent mind: szeretet.
Tegnap foci közben olyan nagyot estem,
mind a két térdemen meg is sebesültem.
Csak ültem, zokogtam, potyogott a könnyem.
Ám akkor szólt egy hang:- Éppen jókor jöttem!
Anya volt, ki mindig időben érkezik.
Lehet bármi gondom, biztos, hogy ő segít.
Anya süt, anya mos, anya mindenhez ért.
Anyát úgy szeretem, nem adnám semmiért.
🌸
Egy szívem van.
Ha száz szívem volna, mind érted dobogna.
Szelíd arcod mind a százban napfényként ragyogna.
Áldjon meg az Isten jártadban, keltedben!
Hová nézel a virág is ott nyíljék legszebben.
Nincs több, csak egy szívem, csak egyetlen egy van.
Ám, de százzal sem tudnálak szeretni már jobban.
A te neved zengi minden dobogása.
Szálljon reád édesanyám az Isten áldása!
🌸
Mentovics Éva:
Köszönöm, hogy itt vagy nekem!
Bármi bánat érte lelkem,
könny áztatta szemedet.
Örömömben, vígságomban
szemed velem nevetett.
Megtanítasz minden jóra,
repítesz a nagy hintán.
Rajtakapsz egy huncutságon,
szemed vígan kacsint rám.
Ha elestem, felemeltél,
megpusziltad sebemet.
Minden egyes mozdulatod
áthatja a szeretet.
Elmeséljem, mért szeretlek?
Bíz, azt estig mondhatnám.
Köszönöm, hogy itt vagy nekem
édes, drága anyukám!
Mentovics Éva: Elmesélem, hogy szeretlek
Mikor járni tanítottál, lehajoltál hozzám.
Azt súgtad, hogy: - Drága kincsem.
S megcsókoltad orcám.
Ölelgettél, cirógattál, ápoltad a lelkem.
Kedves szóval terelgettél bármi rosszat tettem.
Oly sok éjjel virrasztottál, kívánságom lesve.
Álmot hozó meséd nélkül sose múlt el este.
Beszédre is tanítottál. Szívesen mesélek.
Elmesélem e szép napon, hogy szeretlek téged.
Ahogyan a barna mackók szeretik a mézet,
édes, drága jó anyácskám, úgy szeretlek téged.
Mentovics Éva:
A legdrágább anyukának
Ezernyi kis apró jellel tudattam, hogy létezem.
Számlálgattad a napokat, vajon mikor érkezem?
Később aztán ágyam mellett álmot hozott szép dalod.
Hogyha néha nyűgös voltam, karod lágyan ringatott.
Mint napfény a fellegek közt, szivárvány a rét felett,
úgy hinted szét éltet adó, melengető fényedet.
Akárhányszor születnék is, nem kellene más nekem,
azt kívánnám századszor is, mindig, mindig légy velem!
Kezemben e kis virággal tiszta szívből kiáltom:
- Te vagy nekem a legdrágább Anyuka a világon!
Mindenki mondja
Volt egyem: simogatás,
kettem : borogatás,
hármam: szelídség,
négyem: játék,
ötöm: mese,
hatom: béke,
hetem: csibepuhaság,
nyolcam: almafavirág,
kilencem: bársony,
tízem: nyugodt álom.
Faltysné Ujvári Anna:
Nagymama
A nagymama reszketeg, de fogja a kezedet.
S elvezet a gondon át minden félős unokát.
A nagymama rosszul lát, de visel egy okulát.
Pulcsit köt, és verset szaval. A rézüstben lekvárt kavar.
A nagymama lába fáj, mégis veled szaladgál.
Versenyt fut az idővel. Majd megérted idővel.
A nagymama elringat, simogat és puszilgat.
Hallgasd meg, hogy mit mesél, s az ő álma te legyél!
A nagymama szíve nagy, neki „jobbsincs” gyerek vagy.
Néha-néha öleld át a nagymamát, a nagymamát!
Gáti Kovács István:
Az én nagymamám
Az én kedves nagyikám falun lakik, bizony ám!
Ismeritek is talán: híres Tiszadorogmán.
Bár szűkösen éldegél, házán még sincs zsúpfedél.
Palatető díszeleg, láthatják az emberek.
Etetéskor kacsa, tyúk, ahány van, mind odafut,
s összevesznek a magon a baromfiudvaron.
Apa szerint, engedékeny és egy kicsit feledékeny.
De az anyu legyint rája. Igaz, hogy az ő mamája…
Tóth Anna:
Anyák napi köszöntő
Reggel, mikor ágyamhoz jössz, suttogod a nevemet.
Ujjaiddal cirógatod arcomat és kezemet.
Álmos szemem nyitogatom. Mosolyodra ébredek.
Ez a legszebb ajándékom ameddig csak élhetek.
Május első vasárnapján átadom a virágom.
Szívem szerint mindent adnék, ami szép a világon.
Köszöntelek Édesanyám, hiszen ma van ünneped.
Nekem pedig az az öröm, ha öledben ülhetek.
Bartos Erika:
Anyák napja
Anyák napi műsor lesz az iskolában.
Sorba állunk szépen, ünneplőruhában.
Szavalunk sok verset, most jönnek a dalok.
Felkészülünk mi is, akárcsak a nagyok!
Édesanyát látom, ott ül a sor szélén.
Mosolyogva tapsol műsorunknak végén.
Kicsordul a könnye, elszorul a torka,
tudom, mire gondol, pedig nem is mondja.
Arra gondol, érzem, milyen ügyes voltam,
életébe mennyi boldogságot hoztam.
Nem szólok egy szót sem, átölelem inkább.
Így kívánok némán, boldog anyák napját.
Kőhalmi Erzsébet: Kicsi vagyok…
Kicsi vagyok, nagyot mondok.
Anyukám, most hozzád szólok.
Kezedbe virágot teszek.
Mindig jó gyerek leszek.
Szép ünnepünk van ma, édesanyák napja.
Dallal, vidám verssel köszöntjük őket ma.
Lászlóffy Aladár:
Ibolyás köszöntő
Ma köszönti minden gyerek, akit a legjobban szeret.
Felveszi a szép ruháját, s felköszönti anyukáját.
Ibolyákkal egy csokorba én is kicsi szívem hoztam.
Szépen kérlek, vedd kezedbe, szereteted melengesse!
Örömünnep e mai nap. Drágább, mint a Föld minden aranya.
Mert ma eljött ünnepelni hozzánk a sok édesanya.
Gyermeki szívünkben lángol ma a tavasz minden öröme.
Lelkünket víg dalra hevíti az anyai szeretet öröme.
Legyen boldog minden anya, ki félti, óvja gyermekét!
Köszönetünk s hálánk dala repüljön ma szerteszét!
Kőhalmi Erzsébet:
Még a nap is…
Még a nap is szebben süt, mert anyák napja van ma.
Sok madár is fenn az ágon folyton ezt csipogja.
Kezemben egy virágcsokor, mit is mondjak néked?
Elmondom hát újból, újból, hogy szeretlek téged.
Mesélj, hogy örültél, mikor megszülettem?
Mesélj, hogy aggódtál, mikor beteg lettem?
Azóta megnőttem, ugye, édesanya?
Mégis beleférek ölelő karodba.
Vorák József:
Mit adjak az idén?
Jön az anyák napja, jaj mit is csináljak?
Mivel kedveskedjek az édesanyámnak?
Amíg kicsi voltam, mondtam egy kis verset.
Nagyobb lettem, velem megnőttek a versek.
Tavaly egy szál rózsát vettem Anyukámnak.
Kaptam érte tortát, s puszit, háromszázat.
Mit adjak az idén, most még nagyobb vagyok?
Vers és virág mellé el is mosogatok.
Kőhalmi Erzsébet:
Anyák napjára
Rajzoltam egy kicsi szívre sok színes virágot.
Édesanyám, anyák napján minden jót kívánok!
Szeretném, ha mindig, mindig csak nevetnél.
Szeretném, ha mindig, mindig velem lennél.
Szűcs Ilona:
Este ha lefekszem
Este ha lefekszem, becsukom a szemem,
álmomban anyukám megfogja a kezem.
Reggel, ha ébredek újra látom Őt.
Mint fészkére kismadár hozzám úgy repült.
Álmosan ölelem és Ő simogat.
Rám nevet, öltöztet, kezdődhet a nap.
Vidáman indulok én a suliba.
Szerető szíve el nem hagy soha.
Tudom hogy mindig csak érettem fárad.
Nagyon, nagyon szeretem én az Anyukámat.
Andirkó Rózsa:
Az én anyám
Szorgos, dolgos az én anyám.
Gondoskodó, mindig vidám.
Legjobb anya a világon.
Mellette semmi hiányom.
Megérdemli tiszteletem,
és hogy neki segédkezzem.
Nagyon-nagyon szeretem,
mégis sokszor megsértem.
Tudom, hogy nem vagyok vétlen,
de bocsássa meg e vétkem,
anyák napján én ezt kérem.
Nem haragszik, belül érzem.
Hogy mit jelent ő énnekem?
Mindent a földkerekségen:
jó barátom, menedékem,
felnőtt korra példaképem.
Mindig úgy ragyog ő nékem,
mint csillag a kerek égen.
Tiszta szívből köszöntöm hát,
szálljon rája sok-sok áldás!
Szabó Bogár Erzsébet:
Anyák napjára
Arany betűvel van írva anyák napja nékem.
Nem a könyvben, nem az égen, a szívemben érzem.
Kimondani Édesanyám, boldog tőle lelkem.
Szeretete, mint lágy hullám köti hozzá énem.
Szíve, lelke óriási, élő kincsek tára.
Nem fogy ki a szeretete, mindig jut a mára.
Kis virágom nagyon szerény, gazdag szívvel hoztam.
Szeretetem a szívemből szirmaira szórtam.
Szalai Borbála:
Nem tétlenkedem
Tétlenkedni engem, bezzeg sose látnak!
Segítő tündére vagyok nagymamámnak.
A világon mindent megteszek én érte.
Vigyázok is rája, hogy baj sose érje.
Így rovom le hálám, hogy értem is fáradt,
hogy őtőle kaptam az édesapámat!
Nagymamának
Én, a mamikámat nagyon szeretem.
Ha akarom, a legjobb rétest süti meg nekem.
Elvisz kirándulni, mesét mond este,
kitisztítja a kis cipőm, szép legyen reggelre.
Tanít minden szépre-jóra, illedelmes igaz szóra.
S mindenkinek büszkén mondja: - Ő, az én kis unokám!
Ezt a sok jót meghálálni csak úgy tudom nagymama,
hogy én leszek a világon a leges-legjobb unoka.
Mit jelent, hogy anyák napja?
Mit jelent hogy anyák napja?
Mit rejt ez a fogalom?
Míg kicsi voltam, nem értettem,
most már viszont jól tudom.
Mi voltunk ott ketten, mikor megszülettem.
Anya volt az első, ki átölelt engem.
Mikor járni tanultam, ő fogta a kezem.
A beszéd szavait az ő ajkáról lestem.
A oviba először anya jött el velem,
s hogy ott maradtam játszani, ő sírt helyettem.
Tőle tanultam meg, mi az, hogy szeretni.
Kedvesnek, türelmesnek, megértőnek lenni.
És ha anya egyszer majd öreg lesz és fáradt,
én fogom helyette megvetni az ágyat.
Ágya szélén ülve mesélek is mindig,
hogy szép legyen az álma, amikor elalszik.
Álmában is érezze, hogy nagyon szeretem.
Jóságát, kedvességét soha el nem felejtem!
Surányi János:
Anyámnak
Anyukám, de jó, hogy nem vagyok még nagylány.
Elmondhatom versikémet most az anyák napján.
Kerüljön el Téged minden sötét bánat!
Bármerre menj, édes illat szálljon csak utánad!
El sose maradjon a munkád jutalma!
Vegyen körül a családi tűzhely hű nyugalma!
Szíved csordulásig teljen meg örömmel!
Ezt kívánja kicsi lányod hálás szeretettel.
Elmesélném, m’ért szeretlek?
Bíz, azt estig mondhatnám.
Köszönöm, hogy itt vagy nekem édes, drága jó anyám!
Áldás a szülőkre
Van hely, hol minden kicsi széken nevetve ültem egykoron.
S tipegő léptem, gügyögésem mosolyt rajzolt az arcokon.
Van ház, ahova tartozom, más otthonba sohse térek.
Bármely családhoz, minden házba csak, mint idegen,úgylépek.
Valakiket, a szüleimet, eléggé meg nem áldhatom.
Valakinek, ha százszor élek adósságom le nem róhatom.
JUHÁSZ MAGDA:
ÉDESANYÁM
Édesanyám, édesanyám,
olyan sokszor elmondanám.
El is mondom, meg nem unom,
reggel, este mindig fújom.
Édesanyám, édesanyám,
nincs is ennél szebb szó talán,
nincs is ennél szebben hangzó,
szívünk húrján játszadozó.
Édesanyám, édesanyám,
ízlelgeti neved a szám.
Beleírom az irkámba,
súgom, sötét éjszakába.
Édesanyám, édesanyám,
olyan jó, hogy figyelsz reám,
olyan jó, hogy itt vagy velem,
olyan jó, hogy fogod kezem.
