Szeretlek Én
Szeretlek én, jöjj vissza hozzám,
jó volna becézni, csókolni újra a szád.
Úgy hív a nótám,
nélküled borongós ősz van
és nincs többé nyár.
Elvitted tőlem az álmaimat,
pedig az élet csak gyertyaláng,
lassan felőrli a vágyaimat,
s mire felébredsz késő lesz tán...
Szeretlek én, jöjj vissza hozzám
szeretném lázasan csókolni újra a szád
Úgy sír a nótám,
nélküled borongós ősz van
és nincs többé nyár.
Elvitted tőlem az álmaimat,
pedig az élet csak gyertyaláng,
lassan felőrli a vágyaimat,
s mire felébredsz késő lesz tán.
Szeretlek én, jöjj vissza hozzám,
szeretném lázasan csókolni újra a szád.
Úgy sír a nótám,
nélküled borongós ősz van
és nincs többé nyár.
Szeretlek én, jöjj vissza hozzám,
jó volna becézni, csókolni újra a szád.
Úgy hív a nótám,
nélküled borongós ősz van
és nincs többé nyár.
Elvitted tőlem az álmaimat,
pedig az élet csak gyertyaláng,
lassan felőrli a vágyaimat,
s mire felébredsz késő lesz tán...
Szeretlek én, jöjj vissza hozzám
szeretném lázasan csókolni újra a szád
Úgy sír a nótám,
nélküled borongós ősz van
és nincs többé nyár.
Elvitted tőlem az álmaimat,
pedig az élet csak gyertyaláng,
lassan felőrli a vágyaimat,
s mire felébredsz késő lesz tán.
Szeretlek én, jöjj vissza hozzám,
szeretném lázasan csókolni újra a szád.
Úgy sír a nótám,
nélküled borongós ősz van
és nincs többé nyár.
Török Attila:
Haragszol
Haragszol
Szemeid lángokat szórnak.
Kicsapongásai a múló időnek
Tekinteteddel felhőket
űzöl
s csillagokat a nappali égre
Haragszol. Nyelved sziszegve
ugrál fogaidon, mint
köveken a gyík, ha
déli verőfényben felhevül -
penderül s ugrik
most innen kap a zsákmány után,
most meg onnan.
Elbújik - levegőt veszel.
S ugrik ismét és eltűnik
majd ott terem, mindezt
olyan hirtelen...
Haragszol. Melled zihálva jár,
Kebleiden megáll
pihenni egy napsugár
Haragszol. Partravetve
karoddal csapkodsz,
szitkozódsz. Engem szidsz.
Lábaid kapkodod:
hegytetőre fel és a völgybe le
Ó, a völgy. Fáradt kalandor
forró nyughelye.
Bódító illatok különös
kertje és pazar
ízeké.
Haragszol. Még mindig.
Nehezen nyugszol. Tán nem is akarsz.
Mozdonyod pályára állt:
zúzza magából a gőzt -
izzik belülről
mint őszi éjjel a darázs,
olyan vagy.
Toporzékolsz és kiabálsz.
Már szinte pofon ütsz -
de nagy levegőt veszel
most megúsztam - sóhajtok,
de csak magamban.
Te pedig újult erővel: haragszol.
Haragszol. Olyan szép vagy, amikor haragszol.
https://www.poet.hu/vers/48404
Kicsapongásai a múló időnek
Tekinteteddel felhőket
űzöl
s csillagokat a nappali égre
Haragszol. Nyelved sziszegve
ugrál fogaidon, mint
köveken a gyík, ha
déli verőfényben felhevül -
penderül s ugrik
most innen kap a zsákmány után,
most meg onnan.
Elbújik - levegőt veszel.
S ugrik ismét és eltűnik
majd ott terem, mindezt
olyan hirtelen...
Haragszol. Melled zihálva jár,
Kebleiden megáll
pihenni egy napsugár
Haragszol. Partravetve
karoddal csapkodsz,
szitkozódsz. Engem szidsz.
Lábaid kapkodod:
hegytetőre fel és a völgybe le
Ó, a völgy. Fáradt kalandor
forró nyughelye.
Bódító illatok különös
kertje és pazar
ízeké.
Haragszol. Még mindig.
Nehezen nyugszol. Tán nem is akarsz.
Mozdonyod pályára állt:
zúzza magából a gőzt -
izzik belülről
mint őszi éjjel a darázs,
olyan vagy.
Toporzékolsz és kiabálsz.
Már szinte pofon ütsz -
de nagy levegőt veszel
most megúsztam - sóhajtok,
de csak magamban.
Te pedig újult erővel: haragszol.
Haragszol. Olyan szép vagy, amikor haragszol.
https://www.poet.hu/vers/48404
A Boldog Házas Élet
Vörösre festette a hűvös szél az eget
a családi otthon egy sárkányt diderget
és szíveket fagyaszt.
S lám, milyenné lesz a boldog házasélet
mikor a férj hazatéved
nehéz volt a nap.
Bedől az ágyba, zokniját messze lehajítja
magára hajtja a paplant, s már durmol is alatta
mára végzett.
A néhai angyal halkan odabújik mellé
átkarolja, s lágyan csókolgatni kezdé
szépet érzett.
A férj alszik, ő csak nyugalomra vágyott
ma sem sikerült megmenteni ezt a házasságot
nagy kár érte.
Ilyen hát ez a visszás helyzet
reggel üvöltözés töri meg a hajnali csendet
a hajcsat kéne.
A felelős: a férj, mint mindenért
ami a család ügyeit illeté
hová tette?
- Édesem, itthon se voltam
a munkából jöttem holtan
nem emlékszel?
Majd, hogy nincs kész még a reggeli
ezzel kell minden napot kezdeni
s a többi, s a többi...
Mire a férj: - tegyél rendet te kedves
itthon vagy egész nap a gyerekeknek
ne már.
- Te meg a barátoknál töltöd az estét
nehogy itthon kelljen lenned
na már.
- Nekem kell egy kis szórakozás
a hosszú, fárasztó munka után
hum-hum.
- Nekem, mit gondolsz, nem kell?
ezer éve sehova nem mehettem el
bum-bum.
Hát így folyt a vita napról napra
mindkét fél idegeit karcolgatva
de rendesen ám.
Majd jött egy kitérő: hivatalos rokonlátogatás
melyen a harmonikus, irigylésre méltó házasok
mint turbékoló gerlepár mutatták,
… hogy rajtuk nem fognak az évszázadok
így házasságuk még legalább tíz évig fennállhatott
rendben volt.
https://www.poet.hu/vers/107221
Vörösre festette a hűvös szél az eget
a családi otthon egy sárkányt diderget
és szíveket fagyaszt.
S lám, milyenné lesz a boldog házasélet
mikor a férj hazatéved
nehéz volt a nap.
Bedől az ágyba, zokniját messze lehajítja
magára hajtja a paplant, s már durmol is alatta
mára végzett.
A néhai angyal halkan odabújik mellé
átkarolja, s lágyan csókolgatni kezdé
szépet érzett.
A férj alszik, ő csak nyugalomra vágyott
ma sem sikerült megmenteni ezt a házasságot
nagy kár érte.
Ilyen hát ez a visszás helyzet
reggel üvöltözés töri meg a hajnali csendet
a hajcsat kéne.
A felelős: a férj, mint mindenért
ami a család ügyeit illeté
hová tette?
- Édesem, itthon se voltam
a munkából jöttem holtan
nem emlékszel?
Majd, hogy nincs kész még a reggeli
ezzel kell minden napot kezdeni
s a többi, s a többi...
Mire a férj: - tegyél rendet te kedves
itthon vagy egész nap a gyerekeknek
ne már.
- Te meg a barátoknál töltöd az estét
nehogy itthon kelljen lenned
na már.
- Nekem kell egy kis szórakozás
a hosszú, fárasztó munka után
hum-hum.
- Nekem, mit gondolsz, nem kell?
ezer éve sehova nem mehettem el
bum-bum.
Hát így folyt a vita napról napra
mindkét fél idegeit karcolgatva
de rendesen ám.
Majd jött egy kitérő: hivatalos rokonlátogatás
melyen a harmonikus, irigylésre méltó házasok
mint turbékoló gerlepár mutatták,
… hogy rajtuk nem fognak az évszázadok
így házasságuk még legalább tíz évig fennállhatott
rendben volt.
https://www.poet.hu/vers/107221
A Mai Házasságok
Különösen Amerikában
A nők többsége nem Amerikai ...
A pénzsóváros nőt feleségül vette,
pedig ő akár a lánya is lehetne.
Ez szerelem, azt hiszi az ötvenes,
behálózta őt teljesen a pénzéhes.
A nőnek tetszik ez a nagypapa korú,
csak a pénztárcája legyen domború.
Ha a hitvest milliókkal pénzeli,
akkor ő dupla annyiszor szereti.
Luxusban éli világát, és nincs gondja,
és mindig is büdös volt neki a munka.
Más míg a munkahelyén egész nap robotol,
ő addig a tengernél koktélokat kortyol.
Irigylésre méltó az élete a nőszemélynek,
de ez így megfelel a naiv, öreg férjének.
A külsejét látja meg, hogy milyen szép,
észre sem veszi a valódi, gonosz énjét.
Pénzhajhásznak segít majd a plasztikázás,
ha a testén egyszer megjelenik az első ránc.
Műanyag szilikont rakat be, ahová csak lehet,
de nem veszítheti el a pénzt, vele az öreget.
Lenéz mindenkit, akik nem olyan gazdagok,
kiknek tárcái üresek, és egyáltalán nem vastagok.
Ha majd meghal a férje, lesz neki másik,
mert bármelyik pénzeszsákra rámászik.
Sohase kell majd nélkülöznie a kisasszonynak,
és a szegénysége megmarad rossz rémálomnak.
Nyugdíjasként sem szenved meg semmi hiányt,
milliomossá tette előző férje a pénzéhes lányt.
https://www.poet.hu/vers/216858
Különösen Amerikában
A nők többsége nem Amerikai ...
A pénzsóváros nőt feleségül vette,
pedig ő akár a lánya is lehetne.
Ez szerelem, azt hiszi az ötvenes,
behálózta őt teljesen a pénzéhes.
A nőnek tetszik ez a nagypapa korú,
csak a pénztárcája legyen domború.
Ha a hitvest milliókkal pénzeli,
akkor ő dupla annyiszor szereti.
Luxusban éli világát, és nincs gondja,
és mindig is büdös volt neki a munka.
Más míg a munkahelyén egész nap robotol,
ő addig a tengernél koktélokat kortyol.
Irigylésre méltó az élete a nőszemélynek,
de ez így megfelel a naiv, öreg férjének.
A külsejét látja meg, hogy milyen szép,
észre sem veszi a valódi, gonosz énjét.
Pénzhajhásznak segít majd a plasztikázás,
ha a testén egyszer megjelenik az első ránc.
Műanyag szilikont rakat be, ahová csak lehet,
de nem veszítheti el a pénzt, vele az öreget.
Lenéz mindenkit, akik nem olyan gazdagok,
kiknek tárcái üresek, és egyáltalán nem vastagok.
Ha majd meghal a férje, lesz neki másik,
mert bármelyik pénzeszsákra rámászik.
Sohase kell majd nélkülöznie a kisasszonynak,
és a szegénysége megmarad rossz rémálomnak.
Nyugdíjasként sem szenved meg semmi hiányt,
milliomossá tette előző férje a pénzéhes lányt.
https://www.poet.hu/vers/216858