Csokonai Vitéz Mihály:
Az Aratás
Az Aratás
Mi az oka, hogy most a dolgos Céresnek
Munkásokat széjjel zsibongva keresnek?
Mi az oka, hogy a mezőn köröskörűl
A Céres bérese kaszákat köszörűl?
Köszöntvén tudnillik a megőszűlt nyarat,
Sárga kalászi közt reménységgel arat.
Áldja nevét százszor a jó Teremtőnek,
Hogy főldjébe arany szinű fejek nőnek.
De addig is, míg tart szíve áldozatja,
A búza-markokat sűrűen forgatja,
Az öreg Céresnek két feltűrött karja
A markokat szoros kévékbe takarja,
És ámbár tüzei a kékellő égnek
Kettős forrósággal feje felett égnek,
S barázdás homlokát az izzadság árja
Legörgő cseppjével sorjába eljárja,
Víg aratóit (mert ő azoknak atyja)
Tréfás szavaival szűntelen biztatja.
Ekkor, hogy a piros, várt napenyészetnek
Altató zefiri feléje sietnek,
Ő is most már lassúlt, de hajdan vitézi
Lépésit a hazamenésre intézi.
Munkásokat széjjel zsibongva keresnek?
Mi az oka, hogy a mezőn köröskörűl
A Céres bérese kaszákat köszörűl?
Köszöntvén tudnillik a megőszűlt nyarat,
Sárga kalászi közt reménységgel arat.
Áldja nevét százszor a jó Teremtőnek,
Hogy főldjébe arany szinű fejek nőnek.
De addig is, míg tart szíve áldozatja,
A búza-markokat sűrűen forgatja,
Az öreg Céresnek két feltűrött karja
A markokat szoros kévékbe takarja,
És ámbár tüzei a kékellő égnek
Kettős forrósággal feje felett égnek,
S barázdás homlokát az izzadság árja
Legörgő cseppjével sorjába eljárja,
Víg aratóit (mert ő azoknak atyja)
Tréfás szavaival szűntelen biztatja.
Ekkor, hogy a piros, várt napenyészetnek
Altató zefiri feléje sietnek,
Ő is most már lassúlt, de hajdan vitézi
Lépésit a hazamenésre intézi.
Változott a Világ
A Veszélyes Kenyér
a 2O - dik Században
Mit tenne Ön, ha azt olvasná, hogy a búza ...
melyből a kenyér, a tészták, a sütemények és sokféle földi jó készül
veszélyes táplálék?
https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_veszelyes_kenyer.htm
a 2O - dik Században
Mit tenne Ön, ha azt olvasná, hogy a búza ...
melyből a kenyér, a tészták, a sütemények és sokféle földi jó készül
veszélyes táplálék?
https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_veszelyes_kenyer.htm
Dr. Taraczközi István
Nagyon Érdemes Megnézni
Ez a Videó a búzáról való gondolkozásunkat
teljesen megváltoztatja.
Ez a Videó a búzáról való gondolkozásunkat
teljesen megváltoztatja.
Miért TILOS a búzát enni? Mi változott ?
MIért vagyunk veszélyben ?
MIért vagyunk veszélyben ?
„ÁLDJA NEVÉT SZÁZSZOR A JÓ TEREMTŐNEK,
HOGY FÖLDJÉBE ARANY SZÍNŰ FEJEK NŐNEK”
ARATÁSI SZOKÁSOKRÓL DIÓHÉJBAN
jún 15, 2018 - múltidéző
HOGY FÖLDJÉBE ARANY SZÍNŰ FEJEK NŐNEK”
ARATÁSI SZOKÁSOKRÓL DIÓHÉJBAN
jún 15, 2018 - múltidéző
Évezredek óta az aratás a földművelők, a gazdálkodók legnagyobb ünnepe, számvetés az addig végzett munkáról, az öröm vagy a bánat pillanata. A néphagyományok aratáshoz fűződő tárházából ad ízelítőt a Hagyományok Háza összeállítása.
Az egyházi hagyomány szerint június 29-én végezték ki Péter és Pál apostolt. Péter-Pál napján szakad meg a búza gyökere, szűkülni kezd, s hamarosan kezdetét veheti az aratás.
Amennyiben a gazdák úgy találták, hogy még nem érett meg betakarításra, akkor is egy kaszasuhintással képletesen kezdték meg a munkát. A paraszti étkezés egyik legfontosabb fűszernövényét, a fokhagymát is legjobb e napon felszedni.
A búzát, az „életet” mindig nagy tisztelet övezte, az aratást imával kezdték, a férfiak megemelték kalapjukat. Az aratóeszközöket a pap is megszentelte. Az első kévét nagy becsben tartották, gyógyító hatást tulajdonítottak neki.
A játékosság sem hiányzott a munkában, az aratókat elsőként meglátogató gazdát szalmából font kötéllel kötözték meg, s ki kellett váltania magát.
Az aratókoszorút az aratás utolsó napján fonták a marokszedők, s virágokkal, szalagokkal díszítették, majd ünneplő ruhában vitték a gazda portájára. Erdélyben a koszorú vivőjét csuromvizesre locsolták, ez a bőségre, s az esőre utalt.
A gazda megköszönte az ajándékot, áldomást ittak, s étel is akadt a portán. A koszorú a mestergerendára került, az asztal fölé. A vendégségbe megérkezett a banda is, s tánccal ünnepelték a munka befejezését. Felvidéken a kepebált a tarlón tartották.
Az aratás nélkülözhetetlen eszköze volt az aratókanta, bő szájú fekete, csecs nélküli korsó, amelyből mindig hűs vízhez jutott a megfáradt munkás: a párolgása miatt maradt friss a benne lévő folyadék. Az aratóbálokon is hasznosnak bizonyult, ott már bőgőként szolgált, az üres edény száját tenyérrel csapkodták.
A szászvidéken fekvő Bürkösön népszerű volt – talán némi román hatásra – a koszorúdobás. A búzából, sárga virágokból font koszorút a háztetőre dobták, ha fennmaradt, azt jó jelnek tekintették a következő évre. Annak, akinek sikerült a tető gerincén is túlvetni a virágokat, s nem esett le a másik oldalon, ez különös szerencsét jelentett.
A Péter-Pál napjához közel esik Sarlós Boldogasszony ünnepe, a jeles nap Szűz Máriának Erzsébetnél tett látogatására emlékeztet. Mivel az aratás kezdetére esik, népies elnevezése is összeköti a betakarítással, s számos búcsút rendeznek ekkor. Viszonylag későn, a XIV.
században vált kötelező ünneppé.
A sarló szó egyébként török eredetű jövevényszó, már a honfoglalás előtt bekerült a magyar nyelvbe. Máshol az ünnepet az időjárással kötötték össze, ha esett – Medárdhoz hasonlóan – még negyven napig számoltak a csapadékkal, másutt tilos volt a kenyérsütés.
A híres néprajzkutató, Bálint Sándor megemlékezik arról, hogy Szegeden, az e napon szedett növényeknek gyógyító erőt tulajdonítottak, elsősorban női betegségek ellen. A templomban a betegeknek szánt fodormentát is szenteltek.
Dr. Csermák Zoltán
Az egyházi hagyomány szerint június 29-én végezték ki Péter és Pál apostolt. Péter-Pál napján szakad meg a búza gyökere, szűkülni kezd, s hamarosan kezdetét veheti az aratás.
Amennyiben a gazdák úgy találták, hogy még nem érett meg betakarításra, akkor is egy kaszasuhintással képletesen kezdték meg a munkát. A paraszti étkezés egyik legfontosabb fűszernövényét, a fokhagymát is legjobb e napon felszedni.
A búzát, az „életet” mindig nagy tisztelet övezte, az aratást imával kezdték, a férfiak megemelték kalapjukat. Az aratóeszközöket a pap is megszentelte. Az első kévét nagy becsben tartották, gyógyító hatást tulajdonítottak neki.
A játékosság sem hiányzott a munkában, az aratókat elsőként meglátogató gazdát szalmából font kötéllel kötözték meg, s ki kellett váltania magát.
Az aratókoszorút az aratás utolsó napján fonták a marokszedők, s virágokkal, szalagokkal díszítették, majd ünneplő ruhában vitték a gazda portájára. Erdélyben a koszorú vivőjét csuromvizesre locsolták, ez a bőségre, s az esőre utalt.
A gazda megköszönte az ajándékot, áldomást ittak, s étel is akadt a portán. A koszorú a mestergerendára került, az asztal fölé. A vendégségbe megérkezett a banda is, s tánccal ünnepelték a munka befejezését. Felvidéken a kepebált a tarlón tartották.
Az aratás nélkülözhetetlen eszköze volt az aratókanta, bő szájú fekete, csecs nélküli korsó, amelyből mindig hűs vízhez jutott a megfáradt munkás: a párolgása miatt maradt friss a benne lévő folyadék. Az aratóbálokon is hasznosnak bizonyult, ott már bőgőként szolgált, az üres edény száját tenyérrel csapkodták.
A szászvidéken fekvő Bürkösön népszerű volt – talán némi román hatásra – a koszorúdobás. A búzából, sárga virágokból font koszorút a háztetőre dobták, ha fennmaradt, azt jó jelnek tekintették a következő évre. Annak, akinek sikerült a tető gerincén is túlvetni a virágokat, s nem esett le a másik oldalon, ez különös szerencsét jelentett.
A Péter-Pál napjához közel esik Sarlós Boldogasszony ünnepe, a jeles nap Szűz Máriának Erzsébetnél tett látogatására emlékeztet. Mivel az aratás kezdetére esik, népies elnevezése is összeköti a betakarítással, s számos búcsút rendeznek ekkor. Viszonylag későn, a XIV.
században vált kötelező ünneppé.
A sarló szó egyébként török eredetű jövevényszó, már a honfoglalás előtt bekerült a magyar nyelvbe. Máshol az ünnepet az időjárással kötötték össze, ha esett – Medárdhoz hasonlóan – még negyven napig számoltak a csapadékkal, másutt tilos volt a kenyérsütés.
A híres néprajzkutató, Bálint Sándor megemlékezik arról, hogy Szegeden, az e napon szedett növényeknek gyógyító erőt tulajdonítottak, elsősorban női betegségek ellen. A templomban a betegeknek szánt fodormentát is szenteltek.
Dr. Csermák Zoltán
XXI.Század - elhízásjárvány Dr. Taraczközi István előadása
FOREVER TV Hungary
Koleszterin, az évszázad átverése - Dr. Taraczközi István előadása
FOREVER TV Hungary
dr. Taraczközi István portré
FOREVER TV Hungary
Dr. Taraczközi István: Nyomelemek, vitaminok, böjtkúrák -- gyógyító táplálkozás (1. rész)
Növénylexikon Magyar
Eszi, nem eszi, nem kap mást
Energy Magyarország
dr. Taraczközi István előadása a csalókról, szélhámosokról
FOREVER TV Hungary
Dr. Lenkei Gábor - Egy Új Egészségkultúra kontra Gyógyszeripar
Dr. Lenkei Egészségkultúra
Dr. Taraczközi István: XXI. század - elhízásjárvány
Gabor Pircher
Dr Taraczközi István
Aloe Patika
Dr. Taraczközi István előadása Somogytúron 2014. május 10-én
Matyas Istvan
Elixír- dr. Taraczközi István előadása
FOREVER TV Hungary
Taraczközi István 2014 Forever Egészségnap - Orvosok = sarlatánok, kuruzslók
FOREVER TV Hungary
VNTV - Mit nem tanítanak az iskolában? -- Dr. Bakanek György, Jakab István
vntvcsatorna
Tiltás - Tűrés - Támogatás, új fejlemények a koleszterin vakcina ügyében
VNTV - VIVA NATURA TELEVÍZIÓ
FIX TV | Szkeptikus vagyok - " Chemtrail - vegyi csíkok az égen" | 2013.01.21.
FIXTV HUNGARY
2011/37 - Autoimmunitás és nyomelemek
Egészségfarm Videótár
Balogh Béla - MŰKÖDŐ, HASZNÁLHATÓ VILÁGKÉP! - 2011 -
zsuzsi1ka
Dr. Taraczközi István 2014 Forever Egészségnap
Gabor Pircher
Természetes életmód - 80/10/10 módszer
Lélek Magazin
SEGITS MAGADON...! GYÓGYITSD MAGAD...! by StellaPOWERS
ESZTER STELLA KOMLOSI
FOREVER TV Hungary
Koleszterin, az évszázad átverése - Dr. Taraczközi István előadása
FOREVER TV Hungary
dr. Taraczközi István portré
FOREVER TV Hungary
Dr. Taraczközi István: Nyomelemek, vitaminok, böjtkúrák -- gyógyító táplálkozás (1. rész)
Növénylexikon Magyar
Eszi, nem eszi, nem kap mást
Energy Magyarország
dr. Taraczközi István előadása a csalókról, szélhámosokról
FOREVER TV Hungary
Dr. Lenkei Gábor - Egy Új Egészségkultúra kontra Gyógyszeripar
Dr. Lenkei Egészségkultúra
Dr. Taraczközi István: XXI. század - elhízásjárvány
Gabor Pircher
Dr Taraczközi István
Aloe Patika
Dr. Taraczközi István előadása Somogytúron 2014. május 10-én
Matyas Istvan
Elixír- dr. Taraczközi István előadása
FOREVER TV Hungary
Taraczközi István 2014 Forever Egészségnap - Orvosok = sarlatánok, kuruzslók
FOREVER TV Hungary
VNTV - Mit nem tanítanak az iskolában? -- Dr. Bakanek György, Jakab István
vntvcsatorna
Tiltás - Tűrés - Támogatás, új fejlemények a koleszterin vakcina ügyében
VNTV - VIVA NATURA TELEVÍZIÓ
FIX TV | Szkeptikus vagyok - " Chemtrail - vegyi csíkok az égen" | 2013.01.21.
FIXTV HUNGARY
2011/37 - Autoimmunitás és nyomelemek
Egészségfarm Videótár
Balogh Béla - MŰKÖDŐ, HASZNÁLHATÓ VILÁGKÉP! - 2011 -
zsuzsi1ka
Dr. Taraczközi István 2014 Forever Egészségnap
Gabor Pircher
Természetes életmód - 80/10/10 módszer
Lélek Magazin
SEGITS MAGADON...! GYÓGYITSD MAGAD...! by StellaPOWERS
ESZTER STELLA KOMLOSI
Megtekintésre Ajánlott
Videók
Búza, a szupergyilkos
Szeresd magadat!
Elixír - Gyógyíts meg magad
Nyomelemek, vitaminok, böjtkúrák I.
Nyomelemek, vitaminok, böjtkúrák II.
Gyógyító táplálkozás - Eszi , nem eszi...
Taraczközi portré
Természetgyógyászat Magyarországon
Orvosok, sarlatánok, természetgyógyászok, szélhámosok
Elhízásjárvány
Természetgyógyász Akadémia
Koleszterin, az évszázad átverése
Videók
Búza, a szupergyilkos
Szeresd magadat!
Elixír - Gyógyíts meg magad
Nyomelemek, vitaminok, böjtkúrák I.
Nyomelemek, vitaminok, böjtkúrák II.
Gyógyító táplálkozás - Eszi , nem eszi...
Taraczközi portré
Természetgyógyászat Magyarországon
Orvosok, sarlatánok, természetgyógyászok, szélhámosok
Elhízásjárvány
Természetgyógyász Akadémia
Koleszterin, az évszázad átverése
A Reményhez
Csokonai Vitéz Mihály Lillához (Vajda Juliannához) írt legismertebb verse.
1803-ban jelent meg nyomtatásban Bécsben.
Dallamát Kossovits József írta még 1794-ben.
Csokonai Vitéz Mihály Lillához (Vajda Juliannához) írt legismertebb verse.
1803-ban jelent meg nyomtatásban Bécsben.
Dallamát Kossovits József írta még 1794-ben.
Csokonai Vitéz Mihály:
A Reményhez
Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.
Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.
Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.
Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!
A Reményhez
Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.
Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.
Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.
Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!
