🌸
De még mindig hiszünk a holnapunkban,
akad ma még bölcsen gondolkodó…
Ha teremtünk, nem maradunk magunkban,
még megszépülhet ez a Földgolyó.
🌸
De még mindig hiszünk a holnapunkban,
akad ma még bölcsen gondolkodó…
Ha teremtünk, nem maradunk magunkban,
még megszépülhet ez a Földgolyó.
🌸
🌸
Aranyosi Ervin:
Van Még Remény!
Felkavarodott a sár, a mocsok,
és hazugságban fuldoklik a lélek.
Bakanccsal taposva az emberi jogok,
hazugok a múltból felmerült emlékek.
Jogtalanság épít törvényekből várat,
képmutatók élik gazdagon világuk.
A megoldás pedig nem jön, egyre várat,
s nem épít csodákat a teremtő vágyunk.
Már rég nem tudjuk miről szól az élet,
a tudomány nem megtapasztalás!
Átírtak rég a nemzeti emlékek,
mindent takar a pénzen vett palást.
De még mindig hiszünk a holnapunkban,
akad ma még bölcsen gondolkodó…
Ha teremtünk, nem maradunk magunkban,
még megszépülhet ez a Földgolyó.
Csak ős-tenünkhöz kéne visszatérnünk,
feléleszteni régi hagyományt,
a lelkünk mélyén megtisztulva élnünk,
és használnunk az égi tudományt.
A Föld-anyánkkal szép harmóniában,
a természetet megtisztelve még,
a szeretet éltetve a mában,
s csak tegyük dolgunk úgy, ahogyan rég!
Az igazság, a békesség, a jóság,
legyen zászlónk szép, trikolór színe,
csak hadd jöjjön egy élhető valóság,
s tisztuljon meg Földünk felszíne!
De lelkünkben kell ma még rendet tennünk,
és kitűzni értelmes célokat,
az istenségünk hadd éledjen bennünk,
hogy ébreszthessünk szívvel másokat.
Hogy lemossuk a sarat és a mocskot,
s a hazugságnak máza tűnjön el,
ledobhassuk a lehúzó koloncot,
mert ősi népünk többet érdemel!
Hát ne hagyjuk szép reményünk kihalni,
a világunkért őszintén tegyünk,
a szeretetet kell szívünkbe varrni,
hogy őseinkhez is méltók legyünk!
🌸
Aranyosi Ervin:
Van Még Remény!
Felkavarodott a sár, a mocsok,
és hazugságban fuldoklik a lélek.
Bakanccsal taposva az emberi jogok,
hazugok a múltból felmerült emlékek.
Jogtalanság épít törvényekből várat,
képmutatók élik gazdagon világuk.
A megoldás pedig nem jön, egyre várat,
s nem épít csodákat a teremtő vágyunk.
Már rég nem tudjuk miről szól az élet,
a tudomány nem megtapasztalás!
Átírtak rég a nemzeti emlékek,
mindent takar a pénzen vett palást.
De még mindig hiszünk a holnapunkban,
akad ma még bölcsen gondolkodó…
Ha teremtünk, nem maradunk magunkban,
még megszépülhet ez a Földgolyó.
Csak ős-tenünkhöz kéne visszatérnünk,
feléleszteni régi hagyományt,
a lelkünk mélyén megtisztulva élnünk,
és használnunk az égi tudományt.
A Föld-anyánkkal szép harmóniában,
a természetet megtisztelve még,
a szeretet éltetve a mában,
s csak tegyük dolgunk úgy, ahogyan rég!
Az igazság, a békesség, a jóság,
legyen zászlónk szép, trikolór színe,
csak hadd jöjjön egy élhető valóság,
s tisztuljon meg Földünk felszíne!
De lelkünkben kell ma még rendet tennünk,
és kitűzni értelmes célokat,
az istenségünk hadd éledjen bennünk,
hogy ébreszthessünk szívvel másokat.
Hogy lemossuk a sarat és a mocskot,
s a hazugságnak máza tűnjön el,
ledobhassuk a lehúzó koloncot,
mert ősi népünk többet érdemel!
Hát ne hagyjuk szép reményünk kihalni,
a világunkért őszintén tegyünk,
a szeretetet kell szívünkbe varrni,
hogy őseinkhez is méltók legyünk!
🌸
🌸
Elmúló homályos Tegnapom,
kelengyét simítok - Holnapét.
🌸
Kristályszívű, törékeny Holnapom,
borostyánfényű, szép remény.
🌸
Horváth Piroska
Illúzió (?)
Tegnapot temetem - fekete álmom.
Sírjára bíborszín rózsát fektetek.
Kétség suttogását hallgatom,
mindazt, ki támadott megvetek.
Szép emlék foszlánya üdvözít,
vigasztal, szorosan átkarol.
Fülembe suttogja könnyezve,
- Búcsúzom, látlak még valahol?
Fényes, ezüst köntösében,
biccent a Jelen, így köszönt.
Sugárzó, tiszta a tekintete,
fényt látok benne, nem közönyt.
Harcolok hittel és lélekkel,
hitetlen ellenség nem igáz.
Küzdelem hevíti lelkemet,
a kétség ereje nem csigáz.
Kristályszívű, törékeny Holnapom,
borostyánfényű, szép remény.
Ópium illatú éjszakák, -
bízom, hogy nem múló tünemény.
Pandóra kezét megkötöm,
elrejtem titkos szelencém.
Fortuna kegyeit kutatom,
nem inalhat messzire szerencsém.
Elmúló homályos Tegnapom,
kelengyét simítok - Holnapét.
Dédelgetem boldogság gyöngyeit,
remélem, nem gurul szanaszét!
🌸
https://www.youtube.com/channel/UCUHFiptLTTQkzKEoeR6vB2w
🌸
Elmúló homályos Tegnapom,
kelengyét simítok - Holnapét.
🌸
Kristályszívű, törékeny Holnapom,
borostyánfényű, szép remény.
🌸
Horváth Piroska
Illúzió (?)
Tegnapot temetem - fekete álmom.
Sírjára bíborszín rózsát fektetek.
Kétség suttogását hallgatom,
mindazt, ki támadott megvetek.
Szép emlék foszlánya üdvözít,
vigasztal, szorosan átkarol.
Fülembe suttogja könnyezve,
- Búcsúzom, látlak még valahol?
Fényes, ezüst köntösében,
biccent a Jelen, így köszönt.
Sugárzó, tiszta a tekintete,
fényt látok benne, nem közönyt.
Harcolok hittel és lélekkel,
hitetlen ellenség nem igáz.
Küzdelem hevíti lelkemet,
a kétség ereje nem csigáz.
Kristályszívű, törékeny Holnapom,
borostyánfényű, szép remény.
Ópium illatú éjszakák, -
bízom, hogy nem múló tünemény.
Pandóra kezét megkötöm,
elrejtem titkos szelencém.
Fortuna kegyeit kutatom,
nem inalhat messzire szerencsém.
Elmúló homályos Tegnapom,
kelengyét simítok - Holnapét.
Dédelgetem boldogság gyöngyeit,
remélem, nem gurul szanaszét!
🌸
https://www.youtube.com/channel/UCUHFiptLTTQkzKEoeR6vB2w
🌸
🌸
🌸
