A Világtörténelem Meghamisítása
Mi a Scaligerian Kronológia?
ANGOL NYELVEN / http://ancientmistery.weebly.com/history-is-fake.html
Mi a Scaligerian Kronológia?
ANGOL NYELVEN / http://ancientmistery.weebly.com/history-is-fake.html
|
|
|
Joseph Justus Scaliger (1540 - 1609 AD) Francia Jezsuita Filológus
1583-ban Joseph Justus Scaliger (1540-1609) bonyolult csillagászati megfontolások alapján - de tulajdonképpen önkényesen - kijelölt egy „eszmei" időpillanatot, ahonnan kezdve nem számolunk éveket és hónapokat, hanem csak napokat.
Ez az időpont Kr. e. 4713. január 1. déli 12 óra a greenwichi idő szerint.
1583-ban Joseph Justus Scaliger (1540-1609) bonyolult csillagászati megfontolások alapján - de tulajdonképpen önkényesen - kijelölt egy „eszmei" időpillanatot, ahonnan kezdve nem számolunk éveket és hónapokat, hanem csak napokat.
Ez az időpont Kr. e. 4713. január 1. déli 12 óra a greenwichi idő szerint.
|
|
Dionysius Petavius (Denis Pétau), (Circa 1583-1652 AD) Scaligerian Jezsuita Kronológus.
A francia humanista Scaliger tanítványa volt, később pedig Scaliger ellenzéke.
A francia humanista Scaliger tanítványa volt, később pedig Scaliger ellenzéke.
Fontos tudni, hogy Dionysius Petavius, a bibliai kronológiát önkéntesen
a Scaligerian kronológiára alapította
és egymaga fejlesztette ki a Föld életkorát, amely szerinte 6000 éves.
a Scaligerian kronológiára alapította
és egymaga fejlesztette ki a Föld életkorát, amely szerinte 6000 éves.
"Dionysius Petavius,
aki a naptárreform után az időszámítást általánosan érvényessé tette."
(Uwe Topper: Kitalált történelem - Naptárunk titkai)
Dionysius Petavius 1583. augusztus 21-én született Párizsban és 1652. december 11-én halt meg. Teológus volt, aki sok egyéb mellett csillagászattal és kronológiával is foglalkozott.
Mivel közvetlenül XIII. Gergely pápa 1582-es naptárreformja után született, ezért éppen abban a korban szolgálta az egyházat, éppen abban a korban foglalkozott csillagászattal és kronológiával, amely korban az egyház egyik legfontosabb törekvése a naptárreform elfogadtatása volt. Ebben segédkezett Dionysius Petavius (Denis Pétau).
lexikon.katolikus.hu/P/Petavius.html
en.wikipedia.org/wiki/Denis_P%C3%A9tau
aki a naptárreform után az időszámítást általánosan érvényessé tette."
(Uwe Topper: Kitalált történelem - Naptárunk titkai)
Dionysius Petavius 1583. augusztus 21-én született Párizsban és 1652. december 11-én halt meg. Teológus volt, aki sok egyéb mellett csillagászattal és kronológiával is foglalkozott.
Mivel közvetlenül XIII. Gergely pápa 1582-es naptárreformja után született, ezért éppen abban a korban szolgálta az egyházat, éppen abban a korban foglalkozott csillagászattal és kronológiával, amely korban az egyház egyik legfontosabb törekvése a naptárreform elfogadtatása volt. Ebben segédkezett Dionysius Petavius (Denis Pétau).
lexikon.katolikus.hu/P/Petavius.html
en.wikipedia.org/wiki/Denis_P%C3%A9tau
Scaligerian Kronológia
Az Idézet / Dr. Anatolij T. Fomenko
"A Világtörténelem Meghamisítása" könyvéből.
"Az általunk alkalmazott matematikai módszerek alapján bebizonyosodott,
hogy a Scaligerian kronológia és ezáltal a Scaligerian történelem vagy is az ókor és a középkor számítása teljesen hamis.
Sőt, a történelem egészen a XVI század végéig tudatosan meglett hamisítva.
Dionysius Petavius (Circa 1583-1652 AD) Scaligerian jezsuita kronológus a legismertebb, mint feltalálója a BC / AD számításnak,
amely a Gergely - naptárt veszi alapul.
A mai világ ezt használja - mint tudjuk BC áll Krisztus születése előtt és AD jelentése Anno Domini, Krisztus születése után.
Fontos tudni, hogy Dionysius Petavius, a bibliai kronológiát önkéntesen a Scaligerian kronológiára alapította és egymaga fejlesztette ki a Föld életkorát, amely szerinte 6000 éves.
Lásd Anno Mundi. / https://en.wikipedia.org/wiki/Anno_Mundi
A tudósok bebizonyították, hogy a bolygónk sokkal idősebb, mint 6000 év,
talán több milliárd éves.
A történelmi kronológia, az összes klasszikus civilizáció,
az ókori Egyiptom az Oszmán Birodalom és még sorolhatnánk.
Más szóval, a mai történelem a hamisított - Scaligerian bibliai kronológiának az alapja.
Fomenko és Nosovskiy azt állítja, hogy
"A Szent Római Birodalom legalább 1050 évet hamisított, amely a középkorban
(1000 - 1500 AD) között történt nem pedig az 1. és a 12. század között.
Továbbá a mai napig még mindig a hamisított 6000 éves történelmbe szorítják a múlt eseményeit."
Az Idézet / Dr. Anatolij T. Fomenko
"A Világtörténelem Meghamisítása" könyvéből.
"Az általunk alkalmazott matematikai módszerek alapján bebizonyosodott,
hogy a Scaligerian kronológia és ezáltal a Scaligerian történelem vagy is az ókor és a középkor számítása teljesen hamis.
Sőt, a történelem egészen a XVI század végéig tudatosan meglett hamisítva.
Dionysius Petavius (Circa 1583-1652 AD) Scaligerian jezsuita kronológus a legismertebb, mint feltalálója a BC / AD számításnak,
amely a Gergely - naptárt veszi alapul.
A mai világ ezt használja - mint tudjuk BC áll Krisztus születése előtt és AD jelentése Anno Domini, Krisztus születése után.
Fontos tudni, hogy Dionysius Petavius, a bibliai kronológiát önkéntesen a Scaligerian kronológiára alapította és egymaga fejlesztette ki a Föld életkorát, amely szerinte 6000 éves.
Lásd Anno Mundi. / https://en.wikipedia.org/wiki/Anno_Mundi
A tudósok bebizonyították, hogy a bolygónk sokkal idősebb, mint 6000 év,
talán több milliárd éves.
A történelmi kronológia, az összes klasszikus civilizáció,
az ókori Egyiptom az Oszmán Birodalom és még sorolhatnánk.
Más szóval, a mai történelem a hamisított - Scaligerian bibliai kronológiának az alapja.
Fomenko és Nosovskiy azt állítja, hogy
"A Szent Római Birodalom legalább 1050 évet hamisított, amely a középkorban
(1000 - 1500 AD) között történt nem pedig az 1. és a 12. század között.
Továbbá a mai napig még mindig a hamisított 6000 éves történelmbe szorítják a múlt eseményeit."
|
|
Dr. Anatolij T. Fomenko
Anatolij Tyimofejevics Fomenko (Doneck, 1945. március 13.) matematikaprofesszor a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen, tagja az Orosz Tudományos Akadémiának.
Anatolij Fomenko a teljes világtörténelmet, különös tekintettel a kronológiát vette össztűz alá, váltakozó sikerrel ("Új Kronológia").
Például több ezer évet tüntet el nagyvonalúan elméletében, azt állítva, hogy az emberiség írott története nincs még 1500 éves sem, valamikor a 800-as években kezdődött, ezután van kétszáz éves hiátus, ezekről az esztendőkről ebben a rendszerben sem tudunk semmit, majd 1000-től vannak ismét pontosabb forrásaink a történésekről.
Anatolij Tyimofejevics Fomenko (Doneck, 1945. március 13.) matematikaprofesszor a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen, tagja az Orosz Tudományos Akadémiának.
Anatolij Fomenko a teljes világtörténelmet, különös tekintettel a kronológiát vette össztűz alá, váltakozó sikerrel ("Új Kronológia").
Például több ezer évet tüntet el nagyvonalúan elméletében, azt állítva, hogy az emberiség írott története nincs még 1500 éves sem, valamikor a 800-as években kezdődött, ezután van kétszáz éves hiátus, ezekről az esztendőkről ebben a rendszerben sem tudunk semmit, majd 1000-től vannak ismét pontosabb forrásaink a történésekről.
A Gergely Naptár
Inter Gravissimas
XIII. Gergely pápa (1572-1585) 1582. február 24-én kelt az Inter Gravissimas kezdetű bullája
XIII. Gergely pápa (1572-1585) 1582. február 24-én kelt az Inter Gravissimas kezdetű bullája
|
|
A Gergely Naptár rendkívüli információ történeti jelentőségű
esemény, amely az időrend
megteremtését képes felgyorsítani az információk özönében.
A Julius Caesarról elnevezett Juliánus-naptár szerint minden negyedik évet szökőévnek kellett tekinteni, míg a Gergely-féle, vagy másképpen Gregorián naptár ezt a szabályt úgy módosította, hogy az évszázadokat záró, tehát századdal végződő évek közül csak azok legyenek szökőévek, amelyeknek számjegye nemcsak néggyel osztható, mint a többi szökőévé, hanem négyszázzal is.
A Julius Caesar által Kr. e. 45-ben bevezetett naptáron, csökkentette a szökőévek számát.
Gergely - féle naptárreform nemcsak a keresztény időszámítást javította meg, hanem közvetve a kronológia tudományának fejlődésére is nagy hatással volt.
1583-ban Joseph Justus Scaliger (1540-1609) bonyolult csillagászati megfontolások alapján - de tulajdonképpen önkényesen - kijelölt egy „eszmei" időpillanatot, ahonnan kezdve nem számolunk éveket és hónapokat, hanem csak napokat. Ez az időpont Kr. e. 4713. január 1. déli 12 óra greenwichi idő szerint.
A rendszer neve: Julián Dátum. Nagy előnye, hogy felöleli a történelmi időt és nem kell benne visszafelé számolni. Az átváltást korábban bonyolult segédtáblázatokkal oldották meg, napjainkban ezt számítógépes programok segítik.
A Szentpétery 58 tanulmányából is tudjuk, hogy „A modern értelemben vett tudományos kronológia megalapítása is a kiváló francia humanista Scaliger és tanítványa, Dionysios Petavius (1583-1652) jezsuita szerzetes nevéhez fűződik.
Scaliger philologiai munkássága közben megírta De emendatione temporum (1583) című művét, az első tudományos chronologiát, melyet később a Thesaurus Temporum követett és egészített ki (1606). Előbbi munkájában és Elenchus et castigatio anni Gregoriani című iratában (1595) Scaliger megtámadta a Gergely-féle naptárreformot, rámutatva annak hibáira, s ezzel a támadással - a protestantizmus híve lévén - kihívta katholikus részről az ellenmondást.
Így jött létre Dionysios Petaviusnak Scaliger ellen irányuló és őt kiegészítő két műve:
De doctrina temporum (1627) és az Uranologium (1629)." Scaliger és Petavius alapvető munkáinak megjelenése óta a tudományos kronológia az általuk kijelölt nyomokon fejlődött tovább.
esemény, amely az időrend
megteremtését képes felgyorsítani az információk özönében.
A Julius Caesarról elnevezett Juliánus-naptár szerint minden negyedik évet szökőévnek kellett tekinteni, míg a Gergely-féle, vagy másképpen Gregorián naptár ezt a szabályt úgy módosította, hogy az évszázadokat záró, tehát századdal végződő évek közül csak azok legyenek szökőévek, amelyeknek számjegye nemcsak néggyel osztható, mint a többi szökőévé, hanem négyszázzal is.
A Julius Caesar által Kr. e. 45-ben bevezetett naptáron, csökkentette a szökőévek számát.
Gergely - féle naptárreform nemcsak a keresztény időszámítást javította meg, hanem közvetve a kronológia tudományának fejlődésére is nagy hatással volt.
1583-ban Joseph Justus Scaliger (1540-1609) bonyolult csillagászati megfontolások alapján - de tulajdonképpen önkényesen - kijelölt egy „eszmei" időpillanatot, ahonnan kezdve nem számolunk éveket és hónapokat, hanem csak napokat. Ez az időpont Kr. e. 4713. január 1. déli 12 óra greenwichi idő szerint.
A rendszer neve: Julián Dátum. Nagy előnye, hogy felöleli a történelmi időt és nem kell benne visszafelé számolni. Az átváltást korábban bonyolult segédtáblázatokkal oldották meg, napjainkban ezt számítógépes programok segítik.
A Szentpétery 58 tanulmányából is tudjuk, hogy „A modern értelemben vett tudományos kronológia megalapítása is a kiváló francia humanista Scaliger és tanítványa, Dionysios Petavius (1583-1652) jezsuita szerzetes nevéhez fűződik.
Scaliger philologiai munkássága közben megírta De emendatione temporum (1583) című művét, az első tudományos chronologiát, melyet később a Thesaurus Temporum követett és egészített ki (1606). Előbbi munkájában és Elenchus et castigatio anni Gregoriani című iratában (1595) Scaliger megtámadta a Gergely-féle naptárreformot, rámutatva annak hibáira, s ezzel a támadással - a protestantizmus híve lévén - kihívta katholikus részről az ellenmondást.
Így jött létre Dionysios Petaviusnak Scaliger ellen irányuló és őt kiegészítő két műve:
De doctrina temporum (1627) és az Uranologium (1629)." Scaliger és Petavius alapvető munkáinak megjelenése óta a tudományos kronológia az általuk kijelölt nyomokon fejlődött tovább.
A Kitalált Középkor
http://www.eletesegeszseg.com/kitalaacutelt-koumlzeacutepkor.html
http://ancientmistery.weebly.com/297-years-is-missing.html
http://www.eletesegeszseg.com/kitalaacutelt-koumlzeacutepkor.html
http://ancientmistery.weebly.com/297-years-is-missing.html
