Ébredj Európa!
Ébredj Európa!
Európa nem Lampedusa, hanem a mi civilizációnk.
Európa nem a brüsszeli szervezet, sem egy pénznem vagy egy központi bank.
Európa nem egy globalizált és határok nélküli gyarmat.
Európa nem Afrika, és nem Iszlám föld.
Európa nem a ízléstelenség, és a nem az „ál-művészet” földrésze.
Európa az Európaiak kontinense.
Európa több ezer éves történelmet és 700 millió európait jelent.
Európa egy identitás : az európai keresztény civilizáció.
Európát a görög templomok, a római csatornahidak és színházak, a 11.századi kápolnák, a gótikus katedrálisok, a reneszánsz paloták, a nagy terek, a kolostorok, a barokk templomok, a klasszikus kastélyok, és a szecessziós épületek jelképezik.
Európa arcát a vad partok, a fenséges hegycsúcsok és a békés folyók rajzolják meg. Európa a természet szeretete: az emberi kéz formálta tájak, ligetek , tengertől elhódított területek, mezők , és teraszos földművelés. Európa az alma, az olajbogyó, a szőlő és a komló termőhelye.
Európa nem a gyorséttermek hazája, hanem a gasztonómiának, ahol a vaj és az olivaolaj, a bor és a sör, a kenyér és a sajt, a kolbász és a sonka uralkodik.
Európa nem az elvontság torz világa, hanem a képzőművészeté, Praxitelésztől -Rodenig, Pompej freskóitól a Bécsi Szecesszióig. Európa a kelta fantázia és a keresztény misztérium.
Az a civilizáció mely a követ finom csipkévé varázsolja át.
Európa elutasítja a felforgató eszméket! Az európai kultúra a többszólamú ének és a szimfonikus zenekar otthona.
Európa nem a burkák és csadorok világa, hanem az a civilizáció, amely megbecsüli a nőt: legyen istennő, anya vagy harcos …Európa a lovagiasság és a lovagi szerelem kultúrája.
Nem kell a megfigyelés és az ellenőrzés , Európa a szabadság hazája : a görög polgárság, a római fórum, az angol Nagy Szabadságlevél, a Középkori szabad városok és egyetemek, a 19. század fuggetlenseg harcai - ez mind a történelmünk.
Európa egy irodalmi és mitológiai örökség : Homérosz, Vergíliusz, Hészoidosz, az Eddák, a Nibelung-énekek, és az Artúr-mondakör. Vagy ott van még Shakespeare, Peró és Grimm.
Európa a találékonyság és a szellemi hódítás hona : Leonárdo da Vincsi és Gutenberg. A karavellák és hőlégballonok, a repülők és Ariane-rakéták, vagy a tengert átszelő hidak.
Európát századokon át védték hősei: Leonidasz és a 300 spártai, akik megmentették Görögországot ; Szcípio, aki megvédte Rómát Karthágótól, Martell Károly megállította az arabokat, Bujon Gottfríd, felszabadította a szent helyeket és megalapította a frank Jeruzsálemi Királyságot.
Hunyadi János – a törökverő, Nándorfehérvárnál megállította az oszmánokat, III. Sobieski János Bécsnél győzte le a szultánt , Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella, felszabadították Granadát, Rettegett Iván, kiűzte a mongolokat Oroszországból, Ausztriai János, legyőzöte a törökök a lepantói csatában…
Európában legendás helyek találhatóak : a Partenon, a Szent-Márk és Szent-Péter tér, a Belém-torony, a Szántiágó de Kompostelá - zarándokhely, a Mont-Saint-Michel, a londoni Tower, a Brandenburgi kapu, a Váveli kastély, a budapesti Parlament és a Kreml tornyai.
Ez a Mi civilizációnk története!
Ma Európa betegségtől szenved. Bűntudatra kényszerítik, gyarmatosítják, gyengítik.
Ez elfogathatatlan, ez ellen küzdenünk kell! Elég volt a bűnbánatból. Itt az ideje, hogy észhez térjünk! Jegyezzük meg jól Dominique Venner reménykeltő gondolatait:
"Hiszek az európaiak páratlan képességeiben, amelyek még alszanak. Hiszek tetterős jellemükben, találékonyságukban és abban, hogy felébred az erejük. El fog jönni az ébredés ideje. Hogy mikor? Nem tudom, de egy biztos, én ebben nem kételkedem ."
Mert Magyar Vagyok
Magyar Vagyok
https://www.facebook.com/herczeg.zoltan.585/posts/10153179469121565
Magyarországon születem, Magyarországon élek. Magyar kollégákkal magyar termékeket gyártok és forgalmazok magyar emberek számára. Magyar adókat és magyar közterheket fizetek a magyar államkasszába.
Magyarul gondolkozom, magyarul élek, magyar kenyeret eszek, magyar körülöttem minden és mindenki.
Ám ebben a magyar hazámban mégse érzem magam magyarnak, sokszor olyan, mint ha idegenben lennék. Más(fajta) magyarok mondják meg nekem, mi is az én magyarságom, egyáltalán magyar vagyok-e vagy sem, mások döntik el helyettem, mit, mikor, hogyan és kivel tehetek vagy nem tehetek, más magyarok mondják meg nekem, mit és hogyan gondoljak vagy ne gondoljak, más magyarok hoznak nekem olyan szabályokat és törvényeket, amit nekem be kell tartanom, nekik azonban nem.
Más magyarok veszik el tőlem, ami az enyém és lesz az övék. Magyar vezetőim, akiket magyar állampolgár társaimmal együtt bíztunk meg, hogy magyar hazámat igazgasság, vezessék a fény felé, a szabadság felé, a gazdagság, az önállóság és a tiszta boldogulás felé nem azt teszik, amivel én és mi megbíztuk őket. Én nem ezt akartam, nem erre szavaztam, nem ez az én Magyarországom, nem, én nem erre gondoltam.
Ettől még magyar vagyok. Igaz magyar vagyok. De nem szeretem, ha hülyének néznek, kisemmiznek, megaláznak, tönkeresznek, belém rúgnak, majd a végén kiröhögnek, mert ez nem tartozik az én magyarságomhoz.
Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Táncsics és a többiek is magyarok voltak. Ők az én magyar példaképeim. Ők magyar államférfiak, magyar szívű gondolkodók, számomra igazi magyarok voltak, akik értünk, unokáikért haltak. Ma sok szájból elhangzottak ezek a nevek, legnagyobb hőseink nevei.
Ők vajon mit szólnának ehhez a poszthoz 170 évvel azután, hogy ezért a Magyarországért és ezért magyar népért haltak hősi mártírhalált? Mit mondanának erre, hogyan gondolnák ők ugyanezt? Elhinnék egyáltalán? Szégyellem magam helyettük is. Mélyen, teljesen, gyalázatosan.
Mert magyar vagyok.
Herczeg Zoltán / March 15, 2015 · Budapest, Hungary
Hallgatom a sok "ünnepi beszédet", de senki nem mondott semmit, csak beszélt. Leginkább félre. Emlékezzünk hát méltón '48-as hőseinkre és egykori akaratukra! Nézzük meg pontról-pontra, mi valósult meg cirka 170 év alatt nemes törekvéseikből.
Sajnos nem sok minden. Batthyány, Kossuth, Táncsics és Petőfi nagyon nem lenne büszke, ha látnák, kik és hogyan veszik szájukra a nevüket és hogyan köpik szembe forradalmi és hősi hagyatékukat, emléküket a temérdek hazugsággal, gyűlölettel, aljassággal, békétlenséggel, széthúzással.
Ez gyalázatosan méltatlan mind a forradalomhoz, mind az egész magyar nemzethez, ha még van ilyen egyáltalán...
Herczeg Zoltán / March 16, 2016 · Budapest, Hungary
https://www.facebook.com/herczeg.zoltan.585/posts/10153179469121565
Magyarországon születem, Magyarországon élek. Magyar kollégákkal magyar termékeket gyártok és forgalmazok magyar emberek számára. Magyar adókat és magyar közterheket fizetek a magyar államkasszába.
Magyarul gondolkozom, magyarul élek, magyar kenyeret eszek, magyar körülöttem minden és mindenki.
Ám ebben a magyar hazámban mégse érzem magam magyarnak, sokszor olyan, mint ha idegenben lennék. Más(fajta) magyarok mondják meg nekem, mi is az én magyarságom, egyáltalán magyar vagyok-e vagy sem, mások döntik el helyettem, mit, mikor, hogyan és kivel tehetek vagy nem tehetek, más magyarok mondják meg nekem, mit és hogyan gondoljak vagy ne gondoljak, más magyarok hoznak nekem olyan szabályokat és törvényeket, amit nekem be kell tartanom, nekik azonban nem.
Más magyarok veszik el tőlem, ami az enyém és lesz az övék. Magyar vezetőim, akiket magyar állampolgár társaimmal együtt bíztunk meg, hogy magyar hazámat igazgasság, vezessék a fény felé, a szabadság felé, a gazdagság, az önállóság és a tiszta boldogulás felé nem azt teszik, amivel én és mi megbíztuk őket. Én nem ezt akartam, nem erre szavaztam, nem ez az én Magyarországom, nem, én nem erre gondoltam.
Ettől még magyar vagyok. Igaz magyar vagyok. De nem szeretem, ha hülyének néznek, kisemmiznek, megaláznak, tönkeresznek, belém rúgnak, majd a végén kiröhögnek, mert ez nem tartozik az én magyarságomhoz.
Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Táncsics és a többiek is magyarok voltak. Ők az én magyar példaképeim. Ők magyar államférfiak, magyar szívű gondolkodók, számomra igazi magyarok voltak, akik értünk, unokáikért haltak. Ma sok szájból elhangzottak ezek a nevek, legnagyobb hőseink nevei.
Ők vajon mit szólnának ehhez a poszthoz 170 évvel azután, hogy ezért a Magyarországért és ezért magyar népért haltak hősi mártírhalált? Mit mondanának erre, hogyan gondolnák ők ugyanezt? Elhinnék egyáltalán? Szégyellem magam helyettük is. Mélyen, teljesen, gyalázatosan.
Mert magyar vagyok.
Herczeg Zoltán / March 15, 2015 · Budapest, Hungary
Hallgatom a sok "ünnepi beszédet", de senki nem mondott semmit, csak beszélt. Leginkább félre. Emlékezzünk hát méltón '48-as hőseinkre és egykori akaratukra! Nézzük meg pontról-pontra, mi valósult meg cirka 170 év alatt nemes törekvéseikből.
Sajnos nem sok minden. Batthyány, Kossuth, Táncsics és Petőfi nagyon nem lenne büszke, ha látnák, kik és hogyan veszik szájukra a nevüket és hogyan köpik szembe forradalmi és hősi hagyatékukat, emléküket a temérdek hazugsággal, gyűlölettel, aljassággal, békétlenséggel, széthúzással.
Ez gyalázatosan méltatlan mind a forradalomhoz, mind az egész magyar nemzethez, ha még van ilyen egyáltalán...
Herczeg Zoltán / March 16, 2016 · Budapest, Hungary
A Magyar Miniszter Elnök 2016. Március 15 - én Elhangzott Beszéde
