Bioszén, a Mezőgazdaság
Új Csodafegyvere
Új Csodafegyvere
Egy Szenzációs Tanulmány a
Talaj Termékenységének Fokozására
Talaj Termékenységének Fokozására
Terra Preta
Terra Preta, szó szerint „fekete föld.” Nagyon sötét termékeny mesterséges
talajt találtak az Amazonas környékén. Eredete több ezer éves.
Tekintsd meg a Videót, amely a tűz után található.
"The Secret of El Dorado / Terra Preta"
http://www.eletesegeszseg.com/faszeacuten-kerti-csoda.html
http://www.kindness2.com/starvation-is-over.html
talajt találtak az Amazonas környékén. Eredete több ezer éves.
Tekintsd meg a Videót, amely a tűz után található.
"The Secret of El Dorado / Terra Preta"
http://www.eletesegeszseg.com/faszeacuten-kerti-csoda.html
http://www.kindness2.com/starvation-is-over.html
A "fekete föld" az activ szén használatának szenzációs eredménye.
Az egyik rendkívüli tulajdonsága, hogy évről évre 1 centimétert növekszik
és megtartja a tápértékét.
Az egyik rendkívüli tulajdonsága, hogy évről évre 1 centimétert növekszik
és megtartja a tápértékét.
Az Activ Faszenet
az emberiség évezredeken át nagy becsben tartotta.
az emberiség évezredeken át nagy becsben tartotta.
VIDEÓ / Az El Dorado Titka / Csak Angol Nyelven
Csak a faszenet vagyis a bioaktív szenet
használjuk a kert feljavításához.
használjuk a kert feljavításához.
A hamu az aktív szén előállítási folyamatának mellékterméke.
Ezek szervetlen maradékok.
Ezek szervetlen maradékok.
Baloldalt a Bioaktiv Szén Használatának az Eredménye
A bioszén növényi és / vagy állati eredetű biomasszából vagy szerves hulladékból előállítható stabil anyag, amelynek a környezetkímélő mezőgazdaságban számos alkalmazása ismert.
A bioszenet reduktív körülmények között állítják elő. Fontos, hogy jól körülhatárolt és szabályozott minőségű legyen. A bioszenet a talaj fizikai és / vagy kémiai és / vagy biológiai tulajdonságainak javítására használják, illetve arra, hogy erősítsék a talaj aktivitását.
A bioszén gyártásra számos szerves anyag használható különböző fenntarthatósági kritériumok függvényében: például nem lehet, hogy olyan nyersanyagból állítsanak elő bioszenet, amely egyébként emberi fogyasztásra, állati takarmányként vagy növények tápanyag-utánpótlására használható.
Továbbá fontos, hogy az alapanyag környezeti és klímavédelmi szempontból fenntartható forrásból származzon.
Az „ABC” - Animal Bone bioChar (Állati csontból előállított bioszén) magas kalcium-foszfát és alacsony széntartalmú apatit ásványi termék, amely makroporózus és lassú kioldódású természetes bio P-trágya.
Az „ABC”-t élelmiszer minőségű, 3-as kategóriába sorolt állati csontokból állítható elő 600-650ºC fokon, szenesítési eljárással, reduktív körülmények között, környezetbarát és fejlett zéró emissziós technológiával.
Az „ABC” nagyrészt magas foszfortartalmú hidroxilapatit szervetlen ásványból valamint szén összetevőből áll.
Alacsony széntartalma van, de akár 30%-ban tartalmazhat P2O5t, melyből a foszfor fokozatosan tud hasznosulni. Az ABC makroporózus szerkezetű, amely alkalmassá teszi arra, hogy a talajban növelje a mikrobiológiai aktivitást, továbbá jó nedvességmegkötő és makromolekuláris szerves tápanyagot visszatartó képességgel rendelkezik.
A “PBC” (Plant based biochar) növényi alapú bioszén magas stabil széntartalmú, mikro- és mezoporózus szerkezetű talajjavító termék, amelynek viszonylag magas nedvesség- és tápanyagmegtartó, valamint szénmegkötő képessége van, de talaj-trágyázó hatása gazdasági szempontból elhanyagolható.
A növényi alapú bioszenet 450-550 ºC fokon, reduktív körülmények között, zéró vagy közel zéró emissziós kibocsájtás mellett állítják elő.
A növényi alapú bioszenet (PBC) elsősorban talajjavításra, a csontlisztből gyártott bioszenet (ABC) pedig organikus foszfor tápanyag, illetve szintén talajjavításra használják.
A megfelelően előállított bioszén alkalmas a talaj természetes egyensúlyának helyreállítására, gazdaságilag jövedelmezővé tudja tenni a növénytermesztést azáltal, hogy javítja a növények aszálytűrő képességét, a talaj termőképességét és a növénytermesztési jellemzőket.
A bioszenet reduktív körülmények között állítják elő. Fontos, hogy jól körülhatárolt és szabályozott minőségű legyen. A bioszenet a talaj fizikai és / vagy kémiai és / vagy biológiai tulajdonságainak javítására használják, illetve arra, hogy erősítsék a talaj aktivitását.
A bioszén gyártásra számos szerves anyag használható különböző fenntarthatósági kritériumok függvényében: például nem lehet, hogy olyan nyersanyagból állítsanak elő bioszenet, amely egyébként emberi fogyasztásra, állati takarmányként vagy növények tápanyag-utánpótlására használható.
Továbbá fontos, hogy az alapanyag környezeti és klímavédelmi szempontból fenntartható forrásból származzon.
Az „ABC” - Animal Bone bioChar (Állati csontból előállított bioszén) magas kalcium-foszfát és alacsony széntartalmú apatit ásványi termék, amely makroporózus és lassú kioldódású természetes bio P-trágya.
Az „ABC”-t élelmiszer minőségű, 3-as kategóriába sorolt állati csontokból állítható elő 600-650ºC fokon, szenesítési eljárással, reduktív körülmények között, környezetbarát és fejlett zéró emissziós technológiával.
Az „ABC” nagyrészt magas foszfortartalmú hidroxilapatit szervetlen ásványból valamint szén összetevőből áll.
Alacsony széntartalma van, de akár 30%-ban tartalmazhat P2O5t, melyből a foszfor fokozatosan tud hasznosulni. Az ABC makroporózus szerkezetű, amely alkalmassá teszi arra, hogy a talajban növelje a mikrobiológiai aktivitást, továbbá jó nedvességmegkötő és makromolekuláris szerves tápanyagot visszatartó képességgel rendelkezik.
A “PBC” (Plant based biochar) növényi alapú bioszén magas stabil széntartalmú, mikro- és mezoporózus szerkezetű talajjavító termék, amelynek viszonylag magas nedvesség- és tápanyagmegtartó, valamint szénmegkötő képessége van, de talaj-trágyázó hatása gazdasági szempontból elhanyagolható.
A növényi alapú bioszenet 450-550 ºC fokon, reduktív körülmények között, zéró vagy közel zéró emissziós kibocsájtás mellett állítják elő.
A növényi alapú bioszenet (PBC) elsősorban talajjavításra, a csontlisztből gyártott bioszenet (ABC) pedig organikus foszfor tápanyag, illetve szintén talajjavításra használják.
A megfelelően előállított bioszén alkalmas a talaj természetes egyensúlyának helyreállítására, gazdaságilag jövedelmezővé tudja tenni a növénytermesztést azáltal, hogy javítja a növények aszálytűrő képességét, a talaj termőképességét és a növénytermesztési jellemzőket.
Az Aktív Szén Előállítása
Az aktív szén előállításához szükséges fát először oxigénmentes közegben hevítve faszenet állítanak elő. A fa tömegének mintegy felét alkotja víz, ezenkívül nagy mennyiségben tartalmaz különböző szerves illékony anyagokat – melyek az izzítás hatására eltávoznak -, valamint szenet és nem éghető anyagokat, melyek a hamut alkotják: ilyenek a kálcium, a magnézium és a nátrium.
Amikor a fa égni kezd, az illékony szerves anyagok, mint például a kátrány a füsttel együtt a levegőbe távoznak.
Egy bizonyos hőmérsékleten felül ezek az anyagok teljesen légneművé alakulva hagyják el a fát, vagyis a tűz már nem füstöl, ezért van az, hogy a zsarátnok és az égő faszén már nem füstöl.
Ahhoz, hogy faszenet lehessen előállítani, a fát oxigénmentes közegben nagyon magas hőmérsékleten agyag - vagy fémtartályokban kell hevíteni. Ami megmarad, nem más mint tiszta szén, illetve azok az ásványi anyagok, amiket a fa valaha tartalmazott.
Az aktív szenet egy lépésben is elő lehet állítani: az úgynevezett kémiai aktiválást alacsonyabb hőmérsékleten, 300-600 C fokon végzik, vízelvonó és oxidáló vegyületekkel kezelve a kiindulási anyagként használt fűrészport vagy tőzeget.
http://www.nigro.hu/2009/12/21/mi-fan-terem-az-aktivszen/
A hamu, az aktívszén előállítási folyamatának mellékterméke. Ezek szervetlen maradékok.
Az aktív szenet használjuk a kert feljavításához.
Az aktív szén előállításához szükséges fát először oxigénmentes közegben hevítve faszenet állítanak elő. A fa tömegének mintegy felét alkotja víz, ezenkívül nagy mennyiségben tartalmaz különböző szerves illékony anyagokat – melyek az izzítás hatására eltávoznak -, valamint szenet és nem éghető anyagokat, melyek a hamut alkotják: ilyenek a kálcium, a magnézium és a nátrium.
Amikor a fa égni kezd, az illékony szerves anyagok, mint például a kátrány a füsttel együtt a levegőbe távoznak.
Egy bizonyos hőmérsékleten felül ezek az anyagok teljesen légneművé alakulva hagyják el a fát, vagyis a tűz már nem füstöl, ezért van az, hogy a zsarátnok és az égő faszén már nem füstöl.
Ahhoz, hogy faszenet lehessen előállítani, a fát oxigénmentes közegben nagyon magas hőmérsékleten agyag - vagy fémtartályokban kell hevíteni. Ami megmarad, nem más mint tiszta szén, illetve azok az ásványi anyagok, amiket a fa valaha tartalmazott.
Az aktív szenet egy lépésben is elő lehet állítani: az úgynevezett kémiai aktiválást alacsonyabb hőmérsékleten, 300-600 C fokon végzik, vízelvonó és oxidáló vegyületekkel kezelve a kiindulási anyagként használt fűrészport vagy tőzeget.
http://www.nigro.hu/2009/12/21/mi-fan-terem-az-aktivszen/
A hamu, az aktívszén előállítási folyamatának mellékterméke. Ezek szervetlen maradékok.
Az aktív szenet használjuk a kert feljavításához.
Kb.1 órás folyamat.
Ez a készítés a leggyorsabb.
Kb. 1 óra alatt kész van.
Kb. 1 óra alatt kész van.
A tüzet felülről gyújtsuk meg.
A jobb égés miatt tegyünk rá kéményt.
A kész terméket belekeverjük a földbe.
A következő évre várhatjuk az eredményt. Az évi trágyázás nem szükséges.
Évről évre gazdag termés várható.
A következő évre várhatjuk az eredményt. Az évi trágyázás nem szükséges.
Évről évre gazdag termés várható.
Különböző Ötletek
|
|
Az erdei mesterségek sorában a szénégetés elsősorban a kohász és vasverő központok közelében virágzott, mivel a jó kénmentes vas előállításához elengedhetetlenül szükséges volt a faszén.
A fát boksába rakjuk, a kisebb 80 köbméter fa kiégetéséhez való boksának 8 méter átmérőjű hely kell, 250 köbméterhez pedig 12 métereset készítünk elő. A vastagabb fákat, törzseket rendesen középre helyezzük, 3 rend majdnem függőlegesen egymásra állított fából rakjuk, így itt a magassága eléri a 3-3,5 métert.
Ahogy kifelé haladunk a rakással, különösen a felső sorban, a fákat mindinkább befelé dőlve rakjuk, így végül a boksa félgömb alakú lesz. Az úgynevezett megrakott boksát végül gereblyével vagy akár csak kézzel gyűjtött és kosárral odahordott száraz bükk avarral fedjük be úgy 5 centiméter vastagságban.
Erre kerül takaró rétegként a porlékony, laza szerkezetű erdei föld 20-25 centiméter vastagságban. A boksa begyújtása egy vízszintes lyukon keresztül történik.
Begyújtáskor a füst és a gőz a boksa középső szellőzőjén és a körülötte lévő lyukakon keresztül távozik, s amikor szikra is kijön rajtuk, akkor a középső lyukat, majd a körülötte lévőket is lassan sorban betakarjuk.
A szénégető mester a füst színe és szaga alapján "belelát" a boksába, és ismeri az égés előrehaladtát. Égetés közben állandóan tapossuk vagy bottal döngöljük a boksát, hogy ne keletkezzék üreg a földtakaró alatt. Az égetés a nyári melegben rendesen 14-16 nap alatt megy végbe.
Az égetés befejezése után egy napig pihentetjük a boksát, majd felülről lefelé haladva, lassan megbontva megkezdjük a kihűtését. A szétszedéssel megkezdődik a faszén válogatása, osztályozása, csomagolása.
A fát boksába rakjuk, a kisebb 80 köbméter fa kiégetéséhez való boksának 8 méter átmérőjű hely kell, 250 köbméterhez pedig 12 métereset készítünk elő. A vastagabb fákat, törzseket rendesen középre helyezzük, 3 rend majdnem függőlegesen egymásra állított fából rakjuk, így itt a magassága eléri a 3-3,5 métert.
Ahogy kifelé haladunk a rakással, különösen a felső sorban, a fákat mindinkább befelé dőlve rakjuk, így végül a boksa félgömb alakú lesz. Az úgynevezett megrakott boksát végül gereblyével vagy akár csak kézzel gyűjtött és kosárral odahordott száraz bükk avarral fedjük be úgy 5 centiméter vastagságban.
Erre kerül takaró rétegként a porlékony, laza szerkezetű erdei föld 20-25 centiméter vastagságban. A boksa begyújtása egy vízszintes lyukon keresztül történik.
Begyújtáskor a füst és a gőz a boksa középső szellőzőjén és a körülötte lévő lyukakon keresztül távozik, s amikor szikra is kijön rajtuk, akkor a középső lyukat, majd a körülötte lévőket is lassan sorban betakarjuk.
A szénégető mester a füst színe és szaga alapján "belelát" a boksába, és ismeri az égés előrehaladtát. Égetés közben állandóan tapossuk vagy bottal döngöljük a boksát, hogy ne keletkezzék üreg a földtakaró alatt. Az égetés a nyári melegben rendesen 14-16 nap alatt megy végbe.
Az égetés befejezése után egy napig pihentetjük a boksát, majd felülről lefelé haladva, lassan megbontva megkezdjük a kihűtését. A szétszedéssel megkezdődik a faszén válogatása, osztályozása, csomagolása.
Fahamuval kapcsolatos cikkek
https://emf-kryon.blogspot.com/2014/03/biokerteszek-csodaszere-hazi-fahamu.html?
http://gyujtoforras.hu/kerteszkedes-hamuval/
https://emf-kryon.blogspot.com/2014/03/biokerteszek-csodaszere-hazi-fahamu.html?
http://gyujtoforras.hu/kerteszkedes-hamuval/
A fahamu korlátozott hasznosítása a házikertben
http://gyujtoforras.hu/kerteszkedes-hamuval/
A fahamunak nincs tápanyagpótló hatása.
http://gyujtoforras.hu/kerteszkedes-hamuval/
A fahamunak nincs tápanyagpótló hatása.
A fahamut sokhelyütt nagy bátorsággal szórják ki a kertbe, azt vélve, hogy jót tesz a talajnak és a növényeknek.
Mielőtt ezt megtennénk, tisztában kell lennünk ennek az égési mellékterméknek a valódi értékével.
A fahamunak nincs tápanyagpótló hatása. A fa égetésével a nitrogén és a kén teljesen elillan, csak kalcium-, magnézium-karbonátok és mikroelemek maradnak benne. 25–30 %-ban kalcium-karbonátot tartalmaz, ami a savanyú talajok mészpótlására kémhatásának növelésére alkalmas.
Mintegy 10%-ban káliumot tartalmaz, körülbelül 1–2 %-ban foszfort, és igen kis mennyiségben mikroelemeket, vasat, mangánt, bórt, rezet és cinket. Nyomokban nehézfémek, ólom, kadmium, nikkel és króm is található a fahamuban.
Nagyon finom szemcséjű, ezért a talajra szórva gyorsan kifejti hatását. A talaj pH-jának indokolatlan növelése, a fahamu szükségtelen kiszórása azonban megnehezíti a növények tápanyagfelvételét, ami a legtöbb növény esetében enyhén savanyú (pH 7 alatt) talajon a legtökéletesebb.
Magas pH-tartományban a mikroelemek felvehetetlenné válnak, és hiánytünetek jelentkeznek a növényekben.
Felhasználható mennyisége a kertben a talaj típusától és kémhatásától függően változó. A 5,5 pH alatti savanyú talajon mészkedvelő növények számára évi egy alkalommal 10 dg/m2 fahamu 15 centiméter mélységben történő bedolgozásával kedvezőbbé tehetjük a talaj kémhatását.
A káliumigényes zöldségkultúrák esetében, így a gyökérzöldségeknél bátran használhatjuk, de olyan területre, ahová a következő évben burgonyát kívánunk vetni, semmi esetre se vigyük ki. A dísznövények közül a rózsa töve köré szórhatjuk, gyümölcsösökben az őszibarack esetében használhatjuk hasonló módon.
A fahamut a biokertészek is kedvelik. A növények köré szórva megvédhetjük az állományt a csigáktól és a hernyóktól. Káposztaféléknél megelőzhető vele a tőrothadás és a káposztalepke hernyójának kártétele is csökkenthető.
A fahamut a legjobb télen összegyűjteni és kora tavasszal száraz talajra szórni, majd bedolgozni. Vegyes (fa-szén) tüzelésű más hulladék (papír, műanyag) égéstermékével kevert hamut nem szabad felhasználni a kertben.
A fahamut ne használjuk együtt nitrogéntartalmú műtrágyákkal. A gyepre csak olyan területen szórjuk ki, ahol a talaj savanyú kémhatása miatt gondot okoz az erős mohásodás, és nitrogénműtrágyát csak egy hónap elteltével szórjunk ki a területre.
A komposzthoz a többi alapanyaghoz viszonyítva legfeljebb 3%-os arányban adjunk fahamut. Nagyobb arányban használható, ha sok tűlevelet halmoztunk a komposztra.
Mielőtt ezt megtennénk, tisztában kell lennünk ennek az égési mellékterméknek a valódi értékével.
A fahamunak nincs tápanyagpótló hatása. A fa égetésével a nitrogén és a kén teljesen elillan, csak kalcium-, magnézium-karbonátok és mikroelemek maradnak benne. 25–30 %-ban kalcium-karbonátot tartalmaz, ami a savanyú talajok mészpótlására kémhatásának növelésére alkalmas.
Mintegy 10%-ban káliumot tartalmaz, körülbelül 1–2 %-ban foszfort, és igen kis mennyiségben mikroelemeket, vasat, mangánt, bórt, rezet és cinket. Nyomokban nehézfémek, ólom, kadmium, nikkel és króm is található a fahamuban.
Nagyon finom szemcséjű, ezért a talajra szórva gyorsan kifejti hatását. A talaj pH-jának indokolatlan növelése, a fahamu szükségtelen kiszórása azonban megnehezíti a növények tápanyagfelvételét, ami a legtöbb növény esetében enyhén savanyú (pH 7 alatt) talajon a legtökéletesebb.
Magas pH-tartományban a mikroelemek felvehetetlenné válnak, és hiánytünetek jelentkeznek a növényekben.
Felhasználható mennyisége a kertben a talaj típusától és kémhatásától függően változó. A 5,5 pH alatti savanyú talajon mészkedvelő növények számára évi egy alkalommal 10 dg/m2 fahamu 15 centiméter mélységben történő bedolgozásával kedvezőbbé tehetjük a talaj kémhatását.
A káliumigényes zöldségkultúrák esetében, így a gyökérzöldségeknél bátran használhatjuk, de olyan területre, ahová a következő évben burgonyát kívánunk vetni, semmi esetre se vigyük ki. A dísznövények közül a rózsa töve köré szórhatjuk, gyümölcsösökben az őszibarack esetében használhatjuk hasonló módon.
A fahamut a biokertészek is kedvelik. A növények köré szórva megvédhetjük az állományt a csigáktól és a hernyóktól. Káposztaféléknél megelőzhető vele a tőrothadás és a káposztalepke hernyójának kártétele is csökkenthető.
A fahamut a legjobb télen összegyűjteni és kora tavasszal száraz talajra szórni, majd bedolgozni. Vegyes (fa-szén) tüzelésű más hulladék (papír, műanyag) égéstermékével kevert hamut nem szabad felhasználni a kertben.
A fahamut ne használjuk együtt nitrogéntartalmú műtrágyákkal. A gyepre csak olyan területen szórjuk ki, ahol a talaj savanyú kémhatása miatt gondot okoz az erős mohásodás, és nitrogénműtrágyát csak egy hónap elteltével szórjunk ki a területre.
A komposzthoz a többi alapanyaghoz viszonyítva legfeljebb 3%-os arányban adjunk fahamut. Nagyobb arányban használható, ha sok tűlevelet halmoztunk a komposztra.
