A zene az emberi szív mélyére
világosságot derít, ez a zene hivatása.
A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő.
Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.
A zene ereje képes a vadállat megszelídítésére.
Képes meglágyítani a "sziklákat és meghajlítani a vén tölgyet."
világosságot derít, ez a zene hivatása.
A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő.
Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.
A zene ereje képes a vadállat megszelídítésére.
Képes meglágyítani a "sziklákat és meghajlítani a vén tölgyet."
A Zene 10 Mágikus Hatása
az Emberi Elmére
Írta / Szerkesztette: Száraz György
az Emberi Elmére
Írta / Szerkesztette: Száraz György
1. FEJLESZTI A VERBÁLIS IQ-T
ÉS CSÖKKENTI A BETEGSÉGROHAMOKAT
A zongorázás nem csak a zenei képességeinket tökéletesíti, hanem javítja a vizuális és a verbális készségeinket is.
Egy 8-13 éveseken végzett vizsgálat úgy találta, hogy azoknak, akik iskolán kívüli zeneórákat vesznek, jobban fejlődött a verbális IQ-juk, valamint a vizuális képességeik, összehasonlítva azokkal, akiknek egyáltalán nem volt zenei képzésük. (Forgeard et al., 2008) Ez azt mutatja, hogy a hangszeren történő tanulás előnyei nem pusztán a zenei készségre terjednek ki, hanem a megismerő és a vizuális érzékelésre is.
A zenének a megismerésre gyakorolt hatásai még az ideghálózatra is kiterjed. A kutatások szerint a nyugtató hangok – különösen Mozart zongora remekművei – jelentős mértékben csökkenthetik a rohamokat kiváltó jeleket nem kevesebb, mint 5 percen belül.
A dalnak az agykéregre gyakorolt hatása olyannyira mélyreható, hogy 29-ből 23 jelentős rohamaktivitást csökkent az elviselhető szintre. A drámai eredményeket a „Mozart hatása az epileptiform aktivitásra” című 1998-as kísérlet formájában tették közzé.
http://www.spiritscienceandmetaphysics.com/
2. HIDEGFUTKOSÁSOS ÉRZÉS
Érezted már valaha, ahogy zenehallgatás közben a hideg futkos a hátadon? A Nusbaum and Silvia (2010) egyik tanulmánya szerint több mint 90 százalékunk igen.
Hogy mennyire érezzük, az a személyiségünk függvénye. Valószínűleg azokat az embereket rázza leginkább a hideg zenehallgatás közben, akik a „tapasztalatokra való nyitottságnak” nevezett öt személyiségmodell egyikében erősek. A vizsgálat során a tapasztaltok iránt nagy nyitottságot mutató emberek esetében valószínűbb, hogy játszanak hangszeren és nagyobb a valószínűsége, hogy fontos számukra a zene.
3. AZ AKTÍV HALLGATÁS FELERŐSÍTI A BOLDOGSÁGOT
Ha nem érzünk hidegrázást, talán egy kicsit keményebb dolgot kellene kipróbálni.
Egy nemrégiben készült tanulmány ellentmond annak a régi tanácsnak, mely szerint haszontalan dolog aktívan próbálkozni azzal, hogy boldogabbnak érezzük magunkat. Ferguson and Sheldon (2013) kutatásában azok a résztvevők, akik Aaron Copland ütemes klasszikus kompozícióit hallgatták, miközben aktívan próbáltak boldogabbak lenni, feldobottabban érezték magukat, mint azok, akik passzív módon hallgattak zenét.
Ez arra utal, hogy a zenével való összekapcsolódás több extra érzelmi élményt ad, mintha csak hagyjuk, hogy sodorjon bennünket.
http://worldtruth.tv/
4. AZ EGYÜTT ÉNEKLÉS ÖSSZEHOZ MINKET
Mivel a zene gyakran egy szociális tevékenység, így annak az együtt művelése segíthet összehozni minket.
Egy meghosszabbított ének-zene órákat látogató, közel ezer finn diákon végzett vizsgálat megállapította, hogy a diákok jobban megfeleltek az iskolában szinte minden területen, még azok is, akik nem kapcsolódtak be magukba az énekórákba. (Eerola & Eerola, 2013)
Az eredmény magyarázatával kapcsolatban Päivi-Sisko Eerola, a vezető kutató a következőt mondotta:
„A kórusban és a zenekarban való éneklés egy népszerű tevékenység a meghosszabbított ének-zene órákon. Más vizsgálatok azt igazolták, hogy az emberek nagy megelégedésére szolgált, hogy egymással szinkronba kerülhettek.
Ez növeli a csoporton belüli hovatartozást és lehet, hogy még azokat az embereket is megszeretteti egymással, akik korábban nem így éreztek.”
5. A ZENE SZÍVBETEGSÉGET KEZEL
…vagy legalábbis segíthet a stressz és a szívkoszorúér kezelésével kapcsolatos szorongás esetén.
A közel 1500 beteg részvételével folytatott 23 tanulmány átvizsgálása megállapította, hogy a zenehallgatás csökkenti a szívfrekvenciát, a vérnyomást és a szorongást a szívbetegek esetében. (Bradt & Dileo, 2009)
6. MIÉRT EMEL FEL MINKET A SZOMORÚ ZENE?
A „hangulat irányítás” az első számú oka annak, amiért az emberek imádják a zenét.
Minden zenerajongó tudja, hogy a zenének katartikus hatása lehet. Viszont, még továbbra is különös dolog, hogy néhány ember számára, a szomorkás zene javítja a hangulatát a megfelelő körülmények között. Miért? A Kawakami et al. (2013) által végzett tanulmány szerint a szomorkás zene élvezetes, mivel egy értékes érzelmi egyveleget hoz létre, mely némileg negatív, némiképp pedig pozitív.
A legfontosabb az, hogy érzékeljük a zenében lévő negatív érzelmeket, de ne erősen fogadjuk be őket.
http://www.universityobserver.ie/
7. A BOLDOG ARCOK LÁTVÁNYA
Lehet, hogy a zenétől másnak érezzük magunkat, de mindösszesen 15 zenével eltöltött másodperc képes megváltoztatni a többi ember arcán lévő érzelem megítélését is.
A Logeswaran et al. (2009) által végzett egyik tanulmány szerint a vidám zene gyors löketétől a résztvevők boldogabbnak láthatják mások arcát. Ugyanez érvényesnek bizonyult a szomorkás zenefoszlány esetében is. A legnagyobb hatás akkor látszott, amikor az emberek semleges arcot vágtak.
Más szavakkal, az emberek az általuk hallgatott zene hangulatát rávetítették a többi ember arcára.
8. A ZENE SZÍNE
A zene természetes módon egy bizonyos színt juttatja az emberek eszébe. A különféle kultúrákon keresztül, az emberek a bizonyos típusú zenéket bizonyos színekkel párosítanak össze.
A Palmer et al. (2013) által készített tanulmány szerint, mind Mexikóból, mind az Egyesült Államokból származó emberek figyelemre méltó hasonlóságokat mutattak: az unalmasabb, sötétebb színekkel párosították össze a szomorúbb zenéket, míg élénkebb színeket rendeltek a boldogabb zenéhez.
Az ezt követő tanulmány kimutatta, hogy ezek a zene-szín asszociációk a zene érzelmi tartalmainak köszönhetően mutatkoztak meg.
9. A ZENE VISSZAHOZHATJA A LÁTÁST?
Az olyan emberek 60 százaléka, akiknek már volt stroke-ja, az agy látómezőjét is érintette.
Ez eredményezi a „vizuális tér felfogásának zavarát”: a beteg elveszíti azon tárgyak tudatos érzékelését, amelyek az agy sérült oldalához képest az ellenkező oldalon vannak. Ámde, a tanulmány megállapította, hogy amikor a betegek a kedvenc zenéiket szokták hallgatni, a vizuális figyelem egy része helyreáll (Tsai et al., 2013). Tehát, a zene egy fontos eszköz lehet a stroke-os betegek rehabilitációja során.
10. TÁNCRA SZÜLETETT BABÁK
Az öthónapos csecsemők ritmikusan válaszolnak a zenére és úgy tűnik, hogy érdekesebb dolognak találják, mint a beszédet.
A Zentner and Eerola (2010) által végzett egyik vizsgálat során a babák spontán táncra perdültek az összes különböző zene hallatán, s azok mosolyogtak a leginkább, akik a legtovább táncoltak. Lehet, hogy a zene valóban a génjeinkben van!
Forrás: http://www.spiritscienceandmetaphysics.com/
Fordította: Száraz György
Boldog napot!
http://boldognapot.hu/blog/a-zene-10-magikus-hatasa-az-emberi-elmere/
ÉS CSÖKKENTI A BETEGSÉGROHAMOKAT
A zongorázás nem csak a zenei képességeinket tökéletesíti, hanem javítja a vizuális és a verbális készségeinket is.
Egy 8-13 éveseken végzett vizsgálat úgy találta, hogy azoknak, akik iskolán kívüli zeneórákat vesznek, jobban fejlődött a verbális IQ-juk, valamint a vizuális képességeik, összehasonlítva azokkal, akiknek egyáltalán nem volt zenei képzésük. (Forgeard et al., 2008) Ez azt mutatja, hogy a hangszeren történő tanulás előnyei nem pusztán a zenei készségre terjednek ki, hanem a megismerő és a vizuális érzékelésre is.
A zenének a megismerésre gyakorolt hatásai még az ideghálózatra is kiterjed. A kutatások szerint a nyugtató hangok – különösen Mozart zongora remekművei – jelentős mértékben csökkenthetik a rohamokat kiváltó jeleket nem kevesebb, mint 5 percen belül.
A dalnak az agykéregre gyakorolt hatása olyannyira mélyreható, hogy 29-ből 23 jelentős rohamaktivitást csökkent az elviselhető szintre. A drámai eredményeket a „Mozart hatása az epileptiform aktivitásra” című 1998-as kísérlet formájában tették közzé.
http://www.spiritscienceandmetaphysics.com/
2. HIDEGFUTKOSÁSOS ÉRZÉS
Érezted már valaha, ahogy zenehallgatás közben a hideg futkos a hátadon? A Nusbaum and Silvia (2010) egyik tanulmánya szerint több mint 90 százalékunk igen.
Hogy mennyire érezzük, az a személyiségünk függvénye. Valószínűleg azokat az embereket rázza leginkább a hideg zenehallgatás közben, akik a „tapasztalatokra való nyitottságnak” nevezett öt személyiségmodell egyikében erősek. A vizsgálat során a tapasztaltok iránt nagy nyitottságot mutató emberek esetében valószínűbb, hogy játszanak hangszeren és nagyobb a valószínűsége, hogy fontos számukra a zene.
3. AZ AKTÍV HALLGATÁS FELERŐSÍTI A BOLDOGSÁGOT
Ha nem érzünk hidegrázást, talán egy kicsit keményebb dolgot kellene kipróbálni.
Egy nemrégiben készült tanulmány ellentmond annak a régi tanácsnak, mely szerint haszontalan dolog aktívan próbálkozni azzal, hogy boldogabbnak érezzük magunkat. Ferguson and Sheldon (2013) kutatásában azok a résztvevők, akik Aaron Copland ütemes klasszikus kompozícióit hallgatták, miközben aktívan próbáltak boldogabbak lenni, feldobottabban érezték magukat, mint azok, akik passzív módon hallgattak zenét.
Ez arra utal, hogy a zenével való összekapcsolódás több extra érzelmi élményt ad, mintha csak hagyjuk, hogy sodorjon bennünket.
http://worldtruth.tv/
4. AZ EGYÜTT ÉNEKLÉS ÖSSZEHOZ MINKET
Mivel a zene gyakran egy szociális tevékenység, így annak az együtt művelése segíthet összehozni minket.
Egy meghosszabbított ének-zene órákat látogató, közel ezer finn diákon végzett vizsgálat megállapította, hogy a diákok jobban megfeleltek az iskolában szinte minden területen, még azok is, akik nem kapcsolódtak be magukba az énekórákba. (Eerola & Eerola, 2013)
Az eredmény magyarázatával kapcsolatban Päivi-Sisko Eerola, a vezető kutató a következőt mondotta:
„A kórusban és a zenekarban való éneklés egy népszerű tevékenység a meghosszabbított ének-zene órákon. Más vizsgálatok azt igazolták, hogy az emberek nagy megelégedésére szolgált, hogy egymással szinkronba kerülhettek.
Ez növeli a csoporton belüli hovatartozást és lehet, hogy még azokat az embereket is megszeretteti egymással, akik korábban nem így éreztek.”
5. A ZENE SZÍVBETEGSÉGET KEZEL
…vagy legalábbis segíthet a stressz és a szívkoszorúér kezelésével kapcsolatos szorongás esetén.
A közel 1500 beteg részvételével folytatott 23 tanulmány átvizsgálása megállapította, hogy a zenehallgatás csökkenti a szívfrekvenciát, a vérnyomást és a szorongást a szívbetegek esetében. (Bradt & Dileo, 2009)
6. MIÉRT EMEL FEL MINKET A SZOMORÚ ZENE?
A „hangulat irányítás” az első számú oka annak, amiért az emberek imádják a zenét.
Minden zenerajongó tudja, hogy a zenének katartikus hatása lehet. Viszont, még továbbra is különös dolog, hogy néhány ember számára, a szomorkás zene javítja a hangulatát a megfelelő körülmények között. Miért? A Kawakami et al. (2013) által végzett tanulmány szerint a szomorkás zene élvezetes, mivel egy értékes érzelmi egyveleget hoz létre, mely némileg negatív, némiképp pedig pozitív.
A legfontosabb az, hogy érzékeljük a zenében lévő negatív érzelmeket, de ne erősen fogadjuk be őket.
http://www.universityobserver.ie/
7. A BOLDOG ARCOK LÁTVÁNYA
Lehet, hogy a zenétől másnak érezzük magunkat, de mindösszesen 15 zenével eltöltött másodperc képes megváltoztatni a többi ember arcán lévő érzelem megítélését is.
A Logeswaran et al. (2009) által végzett egyik tanulmány szerint a vidám zene gyors löketétől a résztvevők boldogabbnak láthatják mások arcát. Ugyanez érvényesnek bizonyult a szomorkás zenefoszlány esetében is. A legnagyobb hatás akkor látszott, amikor az emberek semleges arcot vágtak.
Más szavakkal, az emberek az általuk hallgatott zene hangulatát rávetítették a többi ember arcára.
8. A ZENE SZÍNE
A zene természetes módon egy bizonyos színt juttatja az emberek eszébe. A különféle kultúrákon keresztül, az emberek a bizonyos típusú zenéket bizonyos színekkel párosítanak össze.
A Palmer et al. (2013) által készített tanulmány szerint, mind Mexikóból, mind az Egyesült Államokból származó emberek figyelemre méltó hasonlóságokat mutattak: az unalmasabb, sötétebb színekkel párosították össze a szomorúbb zenéket, míg élénkebb színeket rendeltek a boldogabb zenéhez.
Az ezt követő tanulmány kimutatta, hogy ezek a zene-szín asszociációk a zene érzelmi tartalmainak köszönhetően mutatkoztak meg.
9. A ZENE VISSZAHOZHATJA A LÁTÁST?
Az olyan emberek 60 százaléka, akiknek már volt stroke-ja, az agy látómezőjét is érintette.
Ez eredményezi a „vizuális tér felfogásának zavarát”: a beteg elveszíti azon tárgyak tudatos érzékelését, amelyek az agy sérült oldalához képest az ellenkező oldalon vannak. Ámde, a tanulmány megállapította, hogy amikor a betegek a kedvenc zenéiket szokták hallgatni, a vizuális figyelem egy része helyreáll (Tsai et al., 2013). Tehát, a zene egy fontos eszköz lehet a stroke-os betegek rehabilitációja során.
10. TÁNCRA SZÜLETETT BABÁK
Az öthónapos csecsemők ritmikusan válaszolnak a zenére és úgy tűnik, hogy érdekesebb dolognak találják, mint a beszédet.
A Zentner and Eerola (2010) által végzett egyik vizsgálat során a babák spontán táncra perdültek az összes különböző zene hallatán, s azok mosolyogtak a leginkább, akik a legtovább táncoltak. Lehet, hogy a zene valóban a génjeinkben van!
Forrás: http://www.spiritscienceandmetaphysics.com/
Fordította: Száraz György
Boldog napot!
http://boldognapot.hu/blog/a-zene-10-magikus-hatasa-az-emberi-elmere/
