Miskolci Emlékek
Ha figyelsz az elmúlt éveidre,
zakatolva tőr elő minden mozzanata,
gyermekkorod édes homályából,
sírva kéredzkedik elő, szemét lesütve...
Vajon, ott van-e a régi meghitt grund?
Emléked arcot ölt, hiányzik a múlt...
Sorsodban újra gyermek vagy,
s száguldozik, mint zavart vészkopó...
A régi játszótársak élnek-e még?
Ott van-e a régi fa, vagy kivágták rég?
Mindent tudni akarsz, szemeid könnyesek,
emlékedből előtőr a régi kedvesed...
Azt hiszed, Ő volt az igazi, az egyetlen,
és el fog a kétkedés, vele a félelem...
Sorban állsz a gondolataid halmazában,
mint réges-régen, a homok bányában...
Ott voltunk az domb lábánál, az "Őrs utcában,
félve, kacagva futottál a domb aljába...
A Miklós úti álltalános iskola, mi a miénk volt,
jegyeket dobált elénk, Oh, de régen is volt...
Mind ezek csak emlékek, számunkra szomorú,
mint az élet, mi szép lassan beborult...
Még valaki ott van, tudja, és látja életünk,
mi lassan elmúlunk, az IDŐ elszalad velünk...
Rácz János / 2016 Március 28. Pierre, South Dakota
Ha figyelsz az elmúlt éveidre,
zakatolva tőr elő minden mozzanata,
gyermekkorod édes homályából,
sírva kéredzkedik elő, szemét lesütve...
Vajon, ott van-e a régi meghitt grund?
Emléked arcot ölt, hiányzik a múlt...
Sorsodban újra gyermek vagy,
s száguldozik, mint zavart vészkopó...
A régi játszótársak élnek-e még?
Ott van-e a régi fa, vagy kivágták rég?
Mindent tudni akarsz, szemeid könnyesek,
emlékedből előtőr a régi kedvesed...
Azt hiszed, Ő volt az igazi, az egyetlen,
és el fog a kétkedés, vele a félelem...
Sorban állsz a gondolataid halmazában,
mint réges-régen, a homok bányában...
Ott voltunk az domb lábánál, az "Őrs utcában,
félve, kacagva futottál a domb aljába...
A Miklós úti álltalános iskola, mi a miénk volt,
jegyeket dobált elénk, Oh, de régen is volt...
Mind ezek csak emlékek, számunkra szomorú,
mint az élet, mi szép lassan beborult...
Még valaki ott van, tudja, és látja életünk,
mi lassan elmúlunk, az IDŐ elszalad velünk...
Rácz János / 2016 Március 28. Pierre, South Dakota
A Dériné Színház
A Tiszai Pálya Udvar
A Miskolci Miklós Utcai Iskola / 1960
Régi Szép Idők
...pipacs virág, búza virág, az útszéli eperfák, a ropogós cseresznye,
ibolya, tulipán, csipke bogyó... és így tovább...
ibolya, tulipán, csipke bogyó... és így tovább...
... fecske, gólya, özikék, róka Rudi ... és a cica mica...
... szentjános bogarak a Bükkben...
... cserebogár sárga cserebogár ... szarvasbogár, cincér bogár, krumpli bogár ...
... de nem utolsó sorban... a Balatoni tábor tüzek ...
Igazságok
Ami érdekes, hogy minden nap feljön a nap,
az emberek kedve változó mint a szivárvány.
Aki nem tud dönteni, silány az élete amig él.
Rimánkodhatsz bárkinek, ami a tiéd, az a tiéd, többet nem kapsz.
Ingoványos talajra lépni egyenlő, ha magadnak sírját ásod.
Te tudod, hogy hány méter az élet?
Megkell becsülni a rosszat, mert lehet, hogy a holnap rosszabbat tartogat.
Ami érdekes, hogy minden nap feljön a nap,
az emberek kedve változó mint a szivárvány.
Aki nem tud dönteni, silány az élete amig él.
Rimánkodhatsz bárkinek, ami a tiéd, az a tiéd, többet nem kapsz.
Ingoványos talajra lépni egyenlő, ha magadnak sírját ásod.
Te tudod, hogy hány méter az élet?
Megkell becsülni a rosszat, mert lehet, hogy a holnap rosszabbat tartogat.
