HONNAN TUDOD,
HOGY MAGYAR VAGY?
HOGY MAGYAR VAGY?
Külön Istened van: a magyarok Istene.
Büszke vagy rá, hogy a magyar lányok a legszebbek, dacára annak, hogy még soha egyetlen Miss World-öt se nyertek.
Már minden, a környéken őshonos gyümölcsből és zöldségből főztél pálinkát.
Naponta hálát adsz a teremtőnek, hogy a magyar lóra termett, és nem termetre ló.
A mindennapi életben is alkalmazod a régi bölcs népi megfigyeléseket, például, ha Medárd napján esik az euró árfolyama, akkor nem veszel, mert utána negyven napig esik.
Tudod folytatni ezt: váp, váp, vápsuváp, váp, váp, suváppáp…
Csodálkozol, ha kisgyermeked frusztrált/szadista, amikor kizárólag olyan mesékkel traktálod esténként, amelyekben a kislányt megeszik, a farkast leforrázzák vagy felkoncolják, a malackákat megzabálják, az albínó csajt megmérgezik satöbbi, továbbá olyan dalocskákkal, melyekben a csigának lángol a háza, a bocit valaki durván megcsonkította, a gólyának véres a futóműve, a varjúcskának kivájták a szemecskéjét, és fagyhalál végez a bárányokkal a kertek alatt.
Magyarul válaszolsz az angolul útbaigazítást kérő külföldinek, de lassabban és hangosabban beszélsz, hogy értse.
Amikor anyád felhív, az első kérdése, hogy „ettél?”
Nem tudsy írni angol billentzűyeten, mert fel van rajta cserélve ay z és a y.
Soha nem kapkodsz el semmit; letojod, hogy Kossuth Lajos azt üzente: elfogyott a regimentje! Majd, ha még egyszer üzeni, akkor esetleg méltóztatsz lépni valamit.
Olyasmiket tudsz, amiket más nemzetek fiai nem, például, hogy mindenki másképp csinálja, nehéz a boldogságtól búcsút venni, mindenkinek van egy álma, citromízű banán nincs a banánfán, és sajtból van a hold. Valamint azt is, hogy milyen színű a kislány a zongoránál.
Augusztus tizedike után már nem eszel dinnyét, mert Lőrinc belepisilt.
Vacsoravendégeidet addig tömöd, amíg már mozdulni se bírnak.
Nagyanyád azzal ijesztgetett, hogy ne vágj pofákat, mert úgy maradsz, és a szüleid az orrod puhaságából állapították meg, hogy igazat mondtál-e.
Sírva vigadsz és gyalázva tisztelsz.
Két hét amerikai tartózkodás után három hónapig akcentussal beszéled az anyanyelvedet.
Kiskorodban beadták neked, hogy a sok muroktól jobban tudsz majd fütyülni.
Ha valaki nem tud téged az asztal alá inni, az nem is ember.
Vasárnap nem veszel be gyógyszert, mert úgyse hat.
A vegetarianizmust betegségnek tartod, és teát csak olyankor iszol, amikor beteg vagy.
Nem érdekel különösebben, ha lisztérzékeny vagy, mert még mindig hallgathatsz Bartókot vagy Kodályt.
Nem három, hanem négy nagy ünneped van: karácsony, húsvét, pünkösd, disznóölés.
A világon bárkinél jobban tudsz mindent.
Neked nem csak főbűnből, szűk esztendőből és törpéből jutott hét, hanem vezérből is.
A húslevest kenyérrel eszed, a pizzát tejföllel, a töltött káposztát pedig előételnek.
Tisztában vagy vele, hogy félig berúgni kidobott pénz, és nem étterembe jársz vacsorázni, mint a hülye franciák, hanem a konyhába.
Már az elemiben beléd verik, hogy a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez, mit rákentek a századok, lemossuk a gyalázatot… Épp csak azt felejtik el közölni, hogy hol, mikor és mivel.
Számodra a piálás nem alkoholizálás, hanem életstílus.
Kacagva viszel be a szervezetedbe annyi koleszterint, például disznóvágás alkalmával, amennyinek a tíz százalékától egy távol-keleti vagy nyugat-európai nyámnyila rögvest infarktust kapna.
A jelenre tudsz koncentrálni, mivel megbűnhődted már a múltat s jövendőt egyaránt.
És végül: meggyőződésed, hogy minden feltaláló, Nobel-díjas tudós és hollywoodi sztár vagy magyar származású, vagy csak szimplán magyar!
http://anokblogja.blogspot.hu/search/label
Büszke vagy rá, hogy a magyar lányok a legszebbek, dacára annak, hogy még soha egyetlen Miss World-öt se nyertek.
Már minden, a környéken őshonos gyümölcsből és zöldségből főztél pálinkát.
Naponta hálát adsz a teremtőnek, hogy a magyar lóra termett, és nem termetre ló.
A mindennapi életben is alkalmazod a régi bölcs népi megfigyeléseket, például, ha Medárd napján esik az euró árfolyama, akkor nem veszel, mert utána negyven napig esik.
Tudod folytatni ezt: váp, váp, vápsuváp, váp, váp, suváppáp…
Csodálkozol, ha kisgyermeked frusztrált/szadista, amikor kizárólag olyan mesékkel traktálod esténként, amelyekben a kislányt megeszik, a farkast leforrázzák vagy felkoncolják, a malackákat megzabálják, az albínó csajt megmérgezik satöbbi, továbbá olyan dalocskákkal, melyekben a csigának lángol a háza, a bocit valaki durván megcsonkította, a gólyának véres a futóműve, a varjúcskának kivájták a szemecskéjét, és fagyhalál végez a bárányokkal a kertek alatt.
Magyarul válaszolsz az angolul útbaigazítást kérő külföldinek, de lassabban és hangosabban beszélsz, hogy értse.
Amikor anyád felhív, az első kérdése, hogy „ettél?”
Nem tudsy írni angol billentzűyeten, mert fel van rajta cserélve ay z és a y.
Soha nem kapkodsz el semmit; letojod, hogy Kossuth Lajos azt üzente: elfogyott a regimentje! Majd, ha még egyszer üzeni, akkor esetleg méltóztatsz lépni valamit.
Olyasmiket tudsz, amiket más nemzetek fiai nem, például, hogy mindenki másképp csinálja, nehéz a boldogságtól búcsút venni, mindenkinek van egy álma, citromízű banán nincs a banánfán, és sajtból van a hold. Valamint azt is, hogy milyen színű a kislány a zongoránál.
Augusztus tizedike után már nem eszel dinnyét, mert Lőrinc belepisilt.
Vacsoravendégeidet addig tömöd, amíg már mozdulni se bírnak.
Nagyanyád azzal ijesztgetett, hogy ne vágj pofákat, mert úgy maradsz, és a szüleid az orrod puhaságából állapították meg, hogy igazat mondtál-e.
Sírva vigadsz és gyalázva tisztelsz.
Két hét amerikai tartózkodás után három hónapig akcentussal beszéled az anyanyelvedet.
Kiskorodban beadták neked, hogy a sok muroktól jobban tudsz majd fütyülni.
Ha valaki nem tud téged az asztal alá inni, az nem is ember.
Vasárnap nem veszel be gyógyszert, mert úgyse hat.
A vegetarianizmust betegségnek tartod, és teát csak olyankor iszol, amikor beteg vagy.
Nem érdekel különösebben, ha lisztérzékeny vagy, mert még mindig hallgathatsz Bartókot vagy Kodályt.
Nem három, hanem négy nagy ünneped van: karácsony, húsvét, pünkösd, disznóölés.
A világon bárkinél jobban tudsz mindent.
Neked nem csak főbűnből, szűk esztendőből és törpéből jutott hét, hanem vezérből is.
A húslevest kenyérrel eszed, a pizzát tejföllel, a töltött káposztát pedig előételnek.
Tisztában vagy vele, hogy félig berúgni kidobott pénz, és nem étterembe jársz vacsorázni, mint a hülye franciák, hanem a konyhába.
Már az elemiben beléd verik, hogy a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez, mit rákentek a századok, lemossuk a gyalázatot… Épp csak azt felejtik el közölni, hogy hol, mikor és mivel.
Számodra a piálás nem alkoholizálás, hanem életstílus.
Kacagva viszel be a szervezetedbe annyi koleszterint, például disznóvágás alkalmával, amennyinek a tíz százalékától egy távol-keleti vagy nyugat-európai nyámnyila rögvest infarktust kapna.
A jelenre tudsz koncentrálni, mivel megbűnhődted már a múltat s jövendőt egyaránt.
És végül: meggyőződésed, hogy minden feltaláló, Nobel-díjas tudós és hollywoodi sztár vagy magyar származású, vagy csak szimplán magyar!
http://anokblogja.blogspot.hu/search/label
Legyünk büszkék, még akkor is ha nem is itthon érvényesültek.
Amikor Enrico Fermi Nobel-díjas atomfizikust megkérdezték, hisz-e a földönkívüliek létezésében, így válaszolt: „Már itt vannak közöttünk... magyaroknak hívják õket.”
Legendás tudásuk, zseniális fantáziájuk, egymás közt beszélt különös nyelvük, furcsa angol kiejtésük miatt amerikai tudós-körökben tréfásan marslakóknak nevezték azt a mintegy 50 magyar tudóst, akiknek a XX. század legnagyobb felfedezéseit köszönheti a világ.
Egy amerikai tanulmány szerint a XX. századot Budapesten készítették elõ, hiszen magyar anyanyelvû volt, és valamelyik híres budapesti iskolában tanult szinte minden tudós, aki a XX. századot meghatározó számítástechnikát, az atom- és ûrkutatást elindította, továbbfejlesztette.
„Neumann, Szilárd, Wigner, mars ki a Városligetbe!” – Ezt nem három vásott kölyöknek mondta a számtantanár, hanem három matekzseninek: Neumann Jánosnak, Szilárd Leónak és Wigner Jenõnek, akik osztálytársak voltak Budapesten a Fasori Gimnáziumban, s oly döbbenetes volt a matematikai tudásuk, hogy dolgozatírás helyett inkább levegõzni küldte õket a tanáruk, hiszen pillanatok alatt megoldották a legnehezebb feladatot is. Késõbb mindhárman világhírûvé váltak.
Wigner Jenõ az atomreaktor, Szilárd Leó az atombomba, Teller Ede a hidrogénbomba feltalálója. Tudásukkal hatalmas erõt szabadítottak ki a palackból, de mindhárman tiltakoztak az ellen, hogy háborús célra, emberek ellen használják az atomenergiát. A maghasadásban nem a pusztító bombát, hanem az energiaforrást keresték. Szilárd Leó Einsteinnal együtt levélben kérte az amerikai elnököt a maghasadás békés felhasználására.
Nem rajta múlott, hogy nagyszerû találmányát tömegpusztító fegyverként vetették be. Neumann János a számítógép atyja, korának egyik legnagyobb lángelméje. Az általa 1943- ban megépített computer akkora volt, mint egy szoba, de kétségtelenül ez az õse a mára már táskányira zsugorodott számítógépeknek. Neumann János Eisenhower amerikai elnök tanácsadója volt, õ beszélte le Kína megtámadásáról. Halálos ágyánál a hadsereg magas rangú tisztjei váltották egymást, nehogy lázálmában katonai titkokat beszéljen ki. Fölösleges volt. Neuman János haláltusájában magyarul beszélt...
Nemcsak a számítógép megalkotása, hanem fejlesztésének fontos lépései is magyar nevekhez kötõdnek.
Kemény János a legelterjedtebb programozási nyelv, a Basic nyelv és a világot meghódító e-mail rendszer megalkotója.
Simonyi Károly fejlesztette ki a Word szövegszerkesztõ programot, õ a híres Microsoft cég második embere, Bill Gates neki köszönheti, hogy a világ leggazdagabb emberévé válhatott.
Lovász Lászlót és Bélády Lászlót a szoftverfejlesztés, Gróf Andrást a mikroprocesszorok illetve a személyi számítógépek megalkotása miatt tartják az informatikai forradalom legnagyobb alakjainak.
Lánczos Kornél kiváló elméleti fizikus és matematikus Einstein munkatársa volt, akinek azt írta a relativitáselmélet megteremtõje: „Ön az egyetlen általam ismert ember, aki ugyanúgy közelít a fizikához, mint én.”
A magyar tudósok különösen vonzódtak a repülés tudományához. A levegõt meghódító felfedezéseik évtizedekkel megelõzték korukat.
Asbóth Oszkár az Arad megyei Pankotán született, Aradon tanult.
Kármán Tódor munkatársaként a helikopterek történetének kimagasló alakja.
A Kennedy elnök által kitüntetett, harminc egyetem díszdoktorává avatott Kármán Tódorról a Holdon és a Marson krátert neveztek el. Õ az elsõ helikopter és a sugárhajtású repülõgépek kifejlesztõje. Kármán kutatásai alapján valósulhatott meg a hangsebességet túllépõ repülõgép és a rakétatechnika.
Fonó Albert a sugárhajtás elvének atyja.
A Hoff Miklós által kifejlesztett vékonyfalú szerkezeteket alkalmazzák ma is világszerte a repülõgépek, ûrrakéták, tengeralattjárók építésénél.
Bay Zoltán az ûrkutatás úttörõje. 1946-ban amerikai kutatókkal egyidõben sikerül Budapesten felállított radarjával a Holdra jeleket irányítania, és visszhangot érzékelnie.
Szebehelyi Gyõzõnek döntõ szerepe volt abban, hogy az amerikaiak eljutottak a Holdra: õ tervezte meg az Apolló ûrhajók pályáját.
Csonka János és Bánki Dónát nevét mindenkinek ismernie kellene, aki autóba ül: a világon burrogó sok száz millió benzinmotor mind az általuk feltalált porlasztóval mûködik. A benzint levegõvel keverõ karburátor ötletét egy virágáruslánytól „kapták”, aki vékony csõbe levegõt fújva permetezett vizet a rózsákra.
„Ma stresszes napom volt” – meséled édesanyádnak, de vajon tudod-e, hogy a stressz fogalmát magyar tudós, Selye János ismerte fel, és határozta meg pár évtizeddel ezelõtt.
Mihály Dénes a televíziós közvetítés, a hangosfilm,
Goldmark Péter a színes televízió,
Csicsátka Antal a sztereó technika feltalálója.
Rubik Ernõ zseniális találmánya, a világot meghódító bûvös kocka nem gyerekjáték – bár lehet, hogy nektek is sikerült már kiraknotok mind a hat oldalát. Valójában igen bonyolult matematikai tudást igényel mind az alkotó, mind a játékos részérõl.
A XX. század legfontosabb felfedezései magyar nevekhez fûzõdnek, hat amerikai elnöknek magyar tudós volt a tanácsadója. Ámul a világ: honnan fakad ez a világot alakító szellemi erõ? Teller Ede anyanyelvünkben találta meg a titkot: "Bámulatos és hatalmas a szép magyar nyelv kifejezõ ereje és hatása a magyar fiatalokra. Életem legnagyobb tudományos felfedezése, hogy csak egy nyelv van, és az a magyar."
Amikor Enrico Fermi Nobel-díjas atomfizikust megkérdezték, hisz-e a földönkívüliek létezésében, így válaszolt: „Már itt vannak közöttünk... magyaroknak hívják õket.”
Legendás tudásuk, zseniális fantáziájuk, egymás közt beszélt különös nyelvük, furcsa angol kiejtésük miatt amerikai tudós-körökben tréfásan marslakóknak nevezték azt a mintegy 50 magyar tudóst, akiknek a XX. század legnagyobb felfedezéseit köszönheti a világ.
Egy amerikai tanulmány szerint a XX. századot Budapesten készítették elõ, hiszen magyar anyanyelvû volt, és valamelyik híres budapesti iskolában tanult szinte minden tudós, aki a XX. századot meghatározó számítástechnikát, az atom- és ûrkutatást elindította, továbbfejlesztette.
„Neumann, Szilárd, Wigner, mars ki a Városligetbe!” – Ezt nem három vásott kölyöknek mondta a számtantanár, hanem három matekzseninek: Neumann Jánosnak, Szilárd Leónak és Wigner Jenõnek, akik osztálytársak voltak Budapesten a Fasori Gimnáziumban, s oly döbbenetes volt a matematikai tudásuk, hogy dolgozatírás helyett inkább levegõzni küldte õket a tanáruk, hiszen pillanatok alatt megoldották a legnehezebb feladatot is. Késõbb mindhárman világhírûvé váltak.
Wigner Jenõ az atomreaktor, Szilárd Leó az atombomba, Teller Ede a hidrogénbomba feltalálója. Tudásukkal hatalmas erõt szabadítottak ki a palackból, de mindhárman tiltakoztak az ellen, hogy háborús célra, emberek ellen használják az atomenergiát. A maghasadásban nem a pusztító bombát, hanem az energiaforrást keresték. Szilárd Leó Einsteinnal együtt levélben kérte az amerikai elnököt a maghasadás békés felhasználására.
Nem rajta múlott, hogy nagyszerû találmányát tömegpusztító fegyverként vetették be. Neumann János a számítógép atyja, korának egyik legnagyobb lángelméje. Az általa 1943- ban megépített computer akkora volt, mint egy szoba, de kétségtelenül ez az õse a mára már táskányira zsugorodott számítógépeknek. Neumann János Eisenhower amerikai elnök tanácsadója volt, õ beszélte le Kína megtámadásáról. Halálos ágyánál a hadsereg magas rangú tisztjei váltották egymást, nehogy lázálmában katonai titkokat beszéljen ki. Fölösleges volt. Neuman János haláltusájában magyarul beszélt...
Nemcsak a számítógép megalkotása, hanem fejlesztésének fontos lépései is magyar nevekhez kötõdnek.
Kemény János a legelterjedtebb programozási nyelv, a Basic nyelv és a világot meghódító e-mail rendszer megalkotója.
Simonyi Károly fejlesztette ki a Word szövegszerkesztõ programot, õ a híres Microsoft cég második embere, Bill Gates neki köszönheti, hogy a világ leggazdagabb emberévé válhatott.
Lovász Lászlót és Bélády Lászlót a szoftverfejlesztés, Gróf Andrást a mikroprocesszorok illetve a személyi számítógépek megalkotása miatt tartják az informatikai forradalom legnagyobb alakjainak.
Lánczos Kornél kiváló elméleti fizikus és matematikus Einstein munkatársa volt, akinek azt írta a relativitáselmélet megteremtõje: „Ön az egyetlen általam ismert ember, aki ugyanúgy közelít a fizikához, mint én.”
A magyar tudósok különösen vonzódtak a repülés tudományához. A levegõt meghódító felfedezéseik évtizedekkel megelõzték korukat.
Asbóth Oszkár az Arad megyei Pankotán született, Aradon tanult.
Kármán Tódor munkatársaként a helikopterek történetének kimagasló alakja.
A Kennedy elnök által kitüntetett, harminc egyetem díszdoktorává avatott Kármán Tódorról a Holdon és a Marson krátert neveztek el. Õ az elsõ helikopter és a sugárhajtású repülõgépek kifejlesztõje. Kármán kutatásai alapján valósulhatott meg a hangsebességet túllépõ repülõgép és a rakétatechnika.
Fonó Albert a sugárhajtás elvének atyja.
A Hoff Miklós által kifejlesztett vékonyfalú szerkezeteket alkalmazzák ma is világszerte a repülõgépek, ûrrakéták, tengeralattjárók építésénél.
Bay Zoltán az ûrkutatás úttörõje. 1946-ban amerikai kutatókkal egyidõben sikerül Budapesten felállított radarjával a Holdra jeleket irányítania, és visszhangot érzékelnie.
Szebehelyi Gyõzõnek döntõ szerepe volt abban, hogy az amerikaiak eljutottak a Holdra: õ tervezte meg az Apolló ûrhajók pályáját.
Csonka János és Bánki Dónát nevét mindenkinek ismernie kellene, aki autóba ül: a világon burrogó sok száz millió benzinmotor mind az általuk feltalált porlasztóval mûködik. A benzint levegõvel keverõ karburátor ötletét egy virágáruslánytól „kapták”, aki vékony csõbe levegõt fújva permetezett vizet a rózsákra.
„Ma stresszes napom volt” – meséled édesanyádnak, de vajon tudod-e, hogy a stressz fogalmát magyar tudós, Selye János ismerte fel, és határozta meg pár évtizeddel ezelõtt.
Mihály Dénes a televíziós közvetítés, a hangosfilm,
Goldmark Péter a színes televízió,
Csicsátka Antal a sztereó technika feltalálója.
Rubik Ernõ zseniális találmánya, a világot meghódító bûvös kocka nem gyerekjáték – bár lehet, hogy nektek is sikerült már kiraknotok mind a hat oldalát. Valójában igen bonyolult matematikai tudást igényel mind az alkotó, mind a játékos részérõl.
A XX. század legfontosabb felfedezései magyar nevekhez fûzõdnek, hat amerikai elnöknek magyar tudós volt a tanácsadója. Ámul a világ: honnan fakad ez a világot alakító szellemi erõ? Teller Ede anyanyelvünkben találta meg a titkot: "Bámulatos és hatalmas a szép magyar nyelv kifejezõ ereje és hatása a magyar fiatalokra. Életem legnagyobb tudományos felfedezése, hogy csak egy nyelv van, és az a magyar."
🌸
