Káromkodás
A káromkodás egy zavaró és ellentmondásos kötőszó a magyar nyelvben.
A káromkodás nem csak esztelen, de nagyon rossz hatással van gyermekeinkre.
Sok érzékeny gyermeket sértünk és megalázunk ezekkel a szavakkal.
A Hollywoodi filmipar, TV-képernyők, rap zene,
és a napi beszélgetésink tele vannak ilyen "zavaró" szavakkal.
Minden nap használj kedves, udvarias, felemelő és szeretettel teli szavakat,
hogy haladjunk egy jobb jövő felé.
A káromkodás egy zavaró és ellentmondásos kötőszó a magyar nyelvben.
A káromkodás nem csak esztelen, de nagyon rossz hatással van gyermekeinkre.
Sok érzékeny gyermeket sértünk és megalázunk ezekkel a szavakkal.
A Hollywoodi filmipar, TV-képernyők, rap zene,
és a napi beszélgetésink tele vannak ilyen "zavaró" szavakkal.
Minden nap használj kedves, udvarias, felemelő és szeretettel teli szavakat,
hogy haladjunk egy jobb jövő felé.
|
|
Ha egy anya nem tanul,
hogyan tudja ő tanítani a következő generációt?
A nő egy iskola.
Tanítsd őt kedves és szeretettel teli szavakra,
és ő tanítani fog egy egész nemzedéket.
http://www.kindness2.com/swearing.html
hogyan tudja ő tanítani a következő generációt?
A nő egy iskola.
Tanítsd őt kedves és szeretettel teli szavakra,
és ő tanítani fog egy egész nemzedéket.
http://www.kindness2.com/swearing.html
Videó / http://mandiner.hu/cikk/20140506_putyin_betiltja_a_tragarkodast
Oroszországban július 1-től tilos a káromkodás a televízióban, a rádióban, de a mozifilmekben, valamint a művészeti, irodalmi alkotások bemutatásakor is. Az erről szóló törvényt hétfőn írta alá az orosz államfő.
A törvénysértőket akár 2,5 ezer rubeles (mintegy 15 és félezer forint) büntetéssel is sújthatják, de ha az illető valamilyen hivatalt tölt be, akkor a büntetés mértéke ennek a duplája lehet. A jogi személyekre még nagyobb, akár 50 ezer (körülbelül 311 ezer forint) rubeles bírságot is kivethetnek. Ha például televízió-, vagy rádióadásban megismétlődik a szitkozódás, akkor az elkövetőt akár egy évre is eltilthatják a munkavégzéstől.
A törvény az irodalmi és művészeti alkotások bemutatására, koncertekre, szórakoztató műsorokra vagy kulturális, nevelési célú rendezvényekre, színházi előadásokra, filmbemutatókra ugyanúgy vonatkozik. A jogszabály hatályba lépése előtt készült művészeti, irodalmi alkotásokra, filmekre nem vonatkoznak a cenzúra szabályai.
Az audiovizuális termékeken, illetve a könyveken fel kell tüntetni, hogy káromkodást tartalmaznak, és lezárt csomagolásban kell azokat árusítani. A mozifilmek vetítésére csak azt követően lehet engedélyt kiadni, ha nem hangzanak el bennük “nyomdafestéket nem tűrő kifejezések”.
Az orosz “káromkodásellenes” jogszabály a nyilvános rendezvényeken is tiltja a szitokszavak használatát. Független szakértői vizsgálat fogja eldönteni, hogy milyen szavak és kifejezések állnak ellentétben az irodalmi orosz nyelvvel. Az Eho Moszkvi orosz rádió szerint néhány színház Oroszországban nehéz helyzetbe kerül a jogszabály hatályba lépését követően, azaz július 1. után.
Ilyen a Praktyika nevű teátrum, amelynek a műsorán szerepel Pavel Prjazsko Az élet sikerült című darabja, amelyben a káromkodás fontos művészi eszköz. A rádió emlékeztet rá, hogy Oroszországban a sajtóra vonatkozóan korábban már megtiltották a szitkozódást.
Alig több mint egy éve írta alá Vlagyimir Putyin azt a törvényt, amely jelentős mértékű pénzbüntetéssel sújtja Oroszországban az elektronikus médiumok képviselőit, ha nem helyettesítik adásukban sípolással a káromkodást, illetve az írott sajtót, ha a lapokban, internetes kiadványokban szitokszavakat közölnek. Kirívó büntetésekre, vagy a sajtótermékek betiltására azonban eddig nem volt példa. / (forrás:MTI)
Putyin megtiltotta a káromkodást az orosz sajtóban,
művészetben, interneten.
Nem lehet majd csúnyán beszélni a filmekben, színházban, koncerten és a médiában egész Oroszország területén, miután Vlagyimir Putyin aláírta az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet. Innentől kezdve pénzbüntetés jár, ha a forgalmazók engedély nélkül káromkodás tartalmazó filmeket árusítanak vagy vetítenek, a második alkalommal pedig a pénzbüntetés mellett három hónapos eltiltást is kapnak.
A törvény jogszerűvé emelkedésétől kezdve minden olyan termék, ami tartalmaz csúnya szavakat, külön csomagolást kap, amin felhívják a fogyasztó figyelmét a káromkodásra. A törvény július elsejétől lép életbe, a legalacsonyabb pénzbüntetés 15 ezer forintnak megfelelő rubeltől kezdődik.
A The New Yorker azt írja, hogy a tiltás az orosz káromkodás négy alapszavára épül (khuy, pizda, ebat’ blyad), és nem érinti a klasszikus művészeteket, kizárólag a popkultúrát, így Puskin vagy Lemontov műveire nem vonatkozik a tiltás. Az orosz ortodox egyház és a konzervatívok szerint a csúnya szavak használatának növekedése egyet jelent a nyugatbarát hatások megerősödésével.
Oroszországban július 1-től tilos a káromkodás a televízióban, a rádióban, de a mozifilmekben, valamint a művészeti, irodalmi alkotások bemutatásakor is. Az erről szóló törvényt hétfőn írta alá az orosz államfő.
A törvénysértőket akár 2,5 ezer rubeles (mintegy 15 és félezer forint) büntetéssel is sújthatják, de ha az illető valamilyen hivatalt tölt be, akkor a büntetés mértéke ennek a duplája lehet. A jogi személyekre még nagyobb, akár 50 ezer (körülbelül 311 ezer forint) rubeles bírságot is kivethetnek. Ha például televízió-, vagy rádióadásban megismétlődik a szitkozódás, akkor az elkövetőt akár egy évre is eltilthatják a munkavégzéstől.
A törvény az irodalmi és művészeti alkotások bemutatására, koncertekre, szórakoztató műsorokra vagy kulturális, nevelési célú rendezvényekre, színházi előadásokra, filmbemutatókra ugyanúgy vonatkozik. A jogszabály hatályba lépése előtt készült művészeti, irodalmi alkotásokra, filmekre nem vonatkoznak a cenzúra szabályai.
Az audiovizuális termékeken, illetve a könyveken fel kell tüntetni, hogy káromkodást tartalmaznak, és lezárt csomagolásban kell azokat árusítani. A mozifilmek vetítésére csak azt követően lehet engedélyt kiadni, ha nem hangzanak el bennük “nyomdafestéket nem tűrő kifejezések”.
Az orosz “káromkodásellenes” jogszabály a nyilvános rendezvényeken is tiltja a szitokszavak használatát. Független szakértői vizsgálat fogja eldönteni, hogy milyen szavak és kifejezések állnak ellentétben az irodalmi orosz nyelvvel. Az Eho Moszkvi orosz rádió szerint néhány színház Oroszországban nehéz helyzetbe kerül a jogszabály hatályba lépését követően, azaz július 1. után.
Ilyen a Praktyika nevű teátrum, amelynek a műsorán szerepel Pavel Prjazsko Az élet sikerült című darabja, amelyben a káromkodás fontos művészi eszköz. A rádió emlékeztet rá, hogy Oroszországban a sajtóra vonatkozóan korábban már megtiltották a szitkozódást.
Alig több mint egy éve írta alá Vlagyimir Putyin azt a törvényt, amely jelentős mértékű pénzbüntetéssel sújtja Oroszországban az elektronikus médiumok képviselőit, ha nem helyettesítik adásukban sípolással a káromkodást, illetve az írott sajtót, ha a lapokban, internetes kiadványokban szitokszavakat közölnek. Kirívó büntetésekre, vagy a sajtótermékek betiltására azonban eddig nem volt példa. / (forrás:MTI)
Putyin megtiltotta a káromkodást az orosz sajtóban,
művészetben, interneten.
Nem lehet majd csúnyán beszélni a filmekben, színházban, koncerten és a médiában egész Oroszország területén, miután Vlagyimir Putyin aláírta az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet. Innentől kezdve pénzbüntetés jár, ha a forgalmazók engedély nélkül káromkodás tartalmazó filmeket árusítanak vagy vetítenek, a második alkalommal pedig a pénzbüntetés mellett három hónapos eltiltást is kapnak.
A törvény jogszerűvé emelkedésétől kezdve minden olyan termék, ami tartalmaz csúnya szavakat, külön csomagolást kap, amin felhívják a fogyasztó figyelmét a káromkodásra. A törvény július elsejétől lép életbe, a legalacsonyabb pénzbüntetés 15 ezer forintnak megfelelő rubeltől kezdődik.
A The New Yorker azt írja, hogy a tiltás az orosz káromkodás négy alapszavára épül (khuy, pizda, ebat’ blyad), és nem érinti a klasszikus művészeteket, kizárólag a popkultúrát, így Puskin vagy Lemontov műveire nem vonatkozik a tiltás. Az orosz ortodox egyház és a konzervatívok szerint a csúnya szavak használatának növekedése egyet jelent a nyugatbarát hatások megerősödésével.
A káromkodás anatómiája
A magyar nyelv az egyik legfigyelmreméltóbb szókinccsel rendelkező nyelv a nyelvészek szerint, amiből az idők folyamán vitathatatlanul a legszaftosabb, legválasztékosabb átkozódásokat gyúrtuk össze. De hogy pontosan miért káromkodunk, és mióta műveljük mi ezt világszínvonalon?
Mielőtt belekezdenénk, fontos tisztáznunk, hogy a káromkodás nem egyenlő a trágársággal, az átfedést az obszcenitás nyújtja. Tehát, ha a Trefort-kerti dialógokban minden második szó a b..., akkor a kedves vendégsereg nem káromkodik, egyszerűen csak trágár. A káromkodás, szitkozódás, átkozódás indulatból fakadó verbális kifejezése a bennünk rejlő dühnek, fájdalomnak, csalódottságnak, iszonyatnak, irigységnek. Célja a feszültség oldása.
A trágárság csupán egy koszos zsákutca, amibe ettől még sajnos igen sokszor belefutunk. Az online újságok olvasói figyelemreméltóan magas színvonalon művelik az átkozódás és a trágárság eszközeivel a kommentelés művészetét.
Kronológia
Nyelvészek szerint a szitkozódás, átkozódás, káromkodás egy idős az emberiséggel, és pszichésen kifejezetten funkcionális: érzelmi egyensúlyban tart bennünket. Sőt! Feldúlt állapotukban az állatok is szitkozódnak, állítják a neurológusok, amire igen egyszerű a magyarázat: az evolúció során valamilyen végzetes baklövés folytán a káromkodás, átkozódás sokkal inkább igénybe veszi az érzelmekért felelős jobb agyféltekéinket, mint a balt.
Az értelmes agykéreg alatt, az evolúció szempontjából legrégebbi agybugyraiban szunnyadozik a hajlamunk a vulgáris szavak használatához. Ezért a párhuzam a káromkodó macska (rálépünk a farkára, fúj, mint a passzátszél), a kutya (morog, és már marna is) és még egy rakás emlős állat és az ember között: az agyuk káromkodásközpontja ugyanott van.
A nyelvészek abban már régen megegyeztek, hogy nincs a világon olyan nyelv, amiben ne lennének szitokszavak, vulgáris kifejezések. Így tehát azt is mondhatnánk, hogy a káromkodás az emberi természet legegyetemesebb része. Pszicholingvisztikusok kutatásai alapján a magyarok baráti társaságban szókincsük 13 százalékát, hivatalos közegben 3 százalékát káromkodások teszik ki.
Najó, de mióta káromkodunk?
A neves amerikai nyelvész, Steven Pinker A nyelvi ösztön című művében leírja, az őseink által képzett első szófoszlányokat az intenzív érzelmeket kiváltó impulzusok váltották ki. Legyen az undor, fájdalom, félelem, öröm, őseink idővel szavakkal is ki tudták fejezni, mit éreznek. Pinker szerint pedig egyetlen szónak sincs akkora érzelmi töltete, mint az obszcén szavaknak.Tehát lemásztunk a fáról, bevertük a fejünket, és fejünket fogva már el is eresztettünk egy istenes káromkodást? Tömören: igen.
A magyar átkok zápora
A nyelvészek megállapították, hogy minden egyes nép káromkodáskultúrájának alapját saját ősvallása képzi. Így tehát az északiak átkozódásaikba a felmenőiket, a déli régiókban az altesti vonatkozásokat, keleten a szenteket és Istent szövik bele.
Honfoglaló őseinknek hála, országunk közép-európai fekvése lehetővé tette, hogy mi a szélrózsa minden irányából érkező átokfelhozatalt beleolvasszuk saját nyelvünkbe. Obszcén fröcsögésünkre az első (magyar nyelvű) írásos bizonyítékok egyike 1355-ből származik, a Dubnici Krónikában olvashatjuk az alábbi sorokat: „Úgy hullottak le a szájas németek a magyarok előtt, mint ökrök a vágóhídon.
A magyarok ugyanis azt a parancsot kapták, hogy egy németet se fogjanak el, hanem mindnyájukat részegítsék meg a halál poharából… A magyarok vészes kardot villogtatva fejük fölött, elcsapták kezüket és fejüket, mondván: Veszteg, k...nő fia szaros német, ittátok vérünket, ma isszuk ti véreteket.
A latin nyelvű műben magyarul szerepel az utolsó mondat. Betűhíven: „Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewht, ma yzzywk thy wertheketh”. A XV. században egy bizonyos Rotenburgi János nevű íródeák Zsigmond király uralkodása idején szintén lejegyzett néhány káromkodást, szitkozódást, obszcenitást.
Rotenburgi az udvarban a kódexmásolás mellett megírta a Kis magyar nyelvmesterét, mely egy lapnyi nyelvemlék csupán, mégis igen értékes. Rotenburgi szószedetét csupán társalgási zsebkönyvnek szánta, azzal a céllal, hogy a külföldiek könnyebben boldoguljanak Magyarországon A hétköznapi párbeszédrészleteket hallás után jegyezte le magyarul, azt fordította le latinra vagy németre.
A Nyelvi Illemtan című kézikönyv...
...idézi Kőszeg város tanácsának 1711-es határozatát, ami alapján „a szitkozódás ördögadtával, teremtettével, németül pedig a szakramentérozás büntetés alatt tilalmaztatik”. Korábban, 1595-ben Máramarossziget elöljárósága először pénzbüntetést, másodszor kézi kalodát, harmadik ismétlődés esetén nyilvános megvesszőzést írt elő, ha valakit káromkodáson értek. És ezek még jól jártak.
Egyes források szerint ugyanis Kézdivásárhely városatyái – különböző fokozatok után, az eset súlyosságának függvényében – végső megoldásként akár a halálra kövezést is elrendelhették. Az „árgyilusát”, „hét szomorúját”, „istállóját”, „teremfáját” eufemizmusok a XVI. században terjedtek el „az arkangyalát”, „a hét szentségi”t, „az Istenit”, „a teremtőjét” helyett.
„A protestánsoknak pedig a sz... bűzös terhét küldöm”Luther Márton nagy port kavart 95 pontjával 1517-ben. Az általa generált reformációs hullám hazánkba is hamar beszivárgott, nem kevés borsot törve ezzel a római katolikus papok, egyházi méltóságok orra alá.
A reformáció kezdete hazánkban igen jó táptalaja volt a kreatív káromkodásoknak és szidalmaknak, amiket nem mások, mint a papok, lelkipásztorok szájából hallhatta az istenfélő ember. „Sündisznóhoz, majomhoz, szamárhoz, rókához, szemtelen ördöghöz hasonló vagy, disznó, k..., parázna, világ latra, verő-ártány” – mondta Alvinczi Péter kassai protestáns lelkipásztor Pázmány Péterre.
De Pázmányt sem kellett félteni. Ő alkotta protestáns ellenfeleinek hergelésére a „hitreszelő”, „hitfaragó” szavakat, és nemes egyszerűséggel „ördögistáknak” hívta a protestánsokat. Méliusz Juhász Péter magyar református püspök Assisi Szent Ferencet mint „fatalpú kuklya (csuklyás) Ferencnek” nevezte.
„Ő volt az, aki hitvitázó munkáiban a pápáról mint az „ördög kamoraszékéről (árnyszékéről)” szólt, aki „francus”, azaz szifiliszes, és kijelentette hogy „nincs helye Istennél a pápa ganéjos pepecselésének”, az apácákat pedig egyszerűen „szűz k...” titulálta.” – olvashatjuk a Mindennapi-hu-n.
A magyar nyelv az egyik legfigyelmreméltóbb szókinccsel rendelkező nyelv a nyelvészek szerint, amiből az idők folyamán vitathatatlanul a legszaftosabb, legválasztékosabb átkozódásokat gyúrtuk össze. De hogy pontosan miért káromkodunk, és mióta műveljük mi ezt világszínvonalon?
Mielőtt belekezdenénk, fontos tisztáznunk, hogy a káromkodás nem egyenlő a trágársággal, az átfedést az obszcenitás nyújtja. Tehát, ha a Trefort-kerti dialógokban minden második szó a b..., akkor a kedves vendégsereg nem káromkodik, egyszerűen csak trágár. A káromkodás, szitkozódás, átkozódás indulatból fakadó verbális kifejezése a bennünk rejlő dühnek, fájdalomnak, csalódottságnak, iszonyatnak, irigységnek. Célja a feszültség oldása.
A trágárság csupán egy koszos zsákutca, amibe ettől még sajnos igen sokszor belefutunk. Az online újságok olvasói figyelemreméltóan magas színvonalon művelik az átkozódás és a trágárság eszközeivel a kommentelés művészetét.
Kronológia
Nyelvészek szerint a szitkozódás, átkozódás, káromkodás egy idős az emberiséggel, és pszichésen kifejezetten funkcionális: érzelmi egyensúlyban tart bennünket. Sőt! Feldúlt állapotukban az állatok is szitkozódnak, állítják a neurológusok, amire igen egyszerű a magyarázat: az evolúció során valamilyen végzetes baklövés folytán a káromkodás, átkozódás sokkal inkább igénybe veszi az érzelmekért felelős jobb agyféltekéinket, mint a balt.
Az értelmes agykéreg alatt, az evolúció szempontjából legrégebbi agybugyraiban szunnyadozik a hajlamunk a vulgáris szavak használatához. Ezért a párhuzam a káromkodó macska (rálépünk a farkára, fúj, mint a passzátszél), a kutya (morog, és már marna is) és még egy rakás emlős állat és az ember között: az agyuk káromkodásközpontja ugyanott van.
A nyelvészek abban már régen megegyeztek, hogy nincs a világon olyan nyelv, amiben ne lennének szitokszavak, vulgáris kifejezések. Így tehát azt is mondhatnánk, hogy a káromkodás az emberi természet legegyetemesebb része. Pszicholingvisztikusok kutatásai alapján a magyarok baráti társaságban szókincsük 13 százalékát, hivatalos közegben 3 százalékát káromkodások teszik ki.
Najó, de mióta káromkodunk?
A neves amerikai nyelvész, Steven Pinker A nyelvi ösztön című művében leírja, az őseink által képzett első szófoszlányokat az intenzív érzelmeket kiváltó impulzusok váltották ki. Legyen az undor, fájdalom, félelem, öröm, őseink idővel szavakkal is ki tudták fejezni, mit éreznek. Pinker szerint pedig egyetlen szónak sincs akkora érzelmi töltete, mint az obszcén szavaknak.Tehát lemásztunk a fáról, bevertük a fejünket, és fejünket fogva már el is eresztettünk egy istenes káromkodást? Tömören: igen.
A magyar átkok zápora
A nyelvészek megállapították, hogy minden egyes nép káromkodáskultúrájának alapját saját ősvallása képzi. Így tehát az északiak átkozódásaikba a felmenőiket, a déli régiókban az altesti vonatkozásokat, keleten a szenteket és Istent szövik bele.
Honfoglaló őseinknek hála, országunk közép-európai fekvése lehetővé tette, hogy mi a szélrózsa minden irányából érkező átokfelhozatalt beleolvasszuk saját nyelvünkbe. Obszcén fröcsögésünkre az első (magyar nyelvű) írásos bizonyítékok egyike 1355-ből származik, a Dubnici Krónikában olvashatjuk az alábbi sorokat: „Úgy hullottak le a szájas németek a magyarok előtt, mint ökrök a vágóhídon.
A magyarok ugyanis azt a parancsot kapták, hogy egy németet se fogjanak el, hanem mindnyájukat részegítsék meg a halál poharából… A magyarok vészes kardot villogtatva fejük fölött, elcsapták kezüket és fejüket, mondván: Veszteg, k...nő fia szaros német, ittátok vérünket, ma isszuk ti véreteket.
A latin nyelvű műben magyarul szerepel az utolsó mondat. Betűhíven: „Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewht, ma yzzywk thy wertheketh”. A XV. században egy bizonyos Rotenburgi János nevű íródeák Zsigmond király uralkodása idején szintén lejegyzett néhány káromkodást, szitkozódást, obszcenitást.
Rotenburgi az udvarban a kódexmásolás mellett megírta a Kis magyar nyelvmesterét, mely egy lapnyi nyelvemlék csupán, mégis igen értékes. Rotenburgi szószedetét csupán társalgási zsebkönyvnek szánta, azzal a céllal, hogy a külföldiek könnyebben boldoguljanak Magyarországon A hétköznapi párbeszédrészleteket hallás után jegyezte le magyarul, azt fordította le latinra vagy németre.
A Nyelvi Illemtan című kézikönyv...
...idézi Kőszeg város tanácsának 1711-es határozatát, ami alapján „a szitkozódás ördögadtával, teremtettével, németül pedig a szakramentérozás büntetés alatt tilalmaztatik”. Korábban, 1595-ben Máramarossziget elöljárósága először pénzbüntetést, másodszor kézi kalodát, harmadik ismétlődés esetén nyilvános megvesszőzést írt elő, ha valakit káromkodáson értek. És ezek még jól jártak.
Egyes források szerint ugyanis Kézdivásárhely városatyái – különböző fokozatok után, az eset súlyosságának függvényében – végső megoldásként akár a halálra kövezést is elrendelhették. Az „árgyilusát”, „hét szomorúját”, „istállóját”, „teremfáját” eufemizmusok a XVI. században terjedtek el „az arkangyalát”, „a hét szentségi”t, „az Istenit”, „a teremtőjét” helyett.
„A protestánsoknak pedig a sz... bűzös terhét küldöm”Luther Márton nagy port kavart 95 pontjával 1517-ben. Az általa generált reformációs hullám hazánkba is hamar beszivárgott, nem kevés borsot törve ezzel a római katolikus papok, egyházi méltóságok orra alá.
A reformáció kezdete hazánkban igen jó táptalaja volt a kreatív káromkodásoknak és szidalmaknak, amiket nem mások, mint a papok, lelkipásztorok szájából hallhatta az istenfélő ember. „Sündisznóhoz, majomhoz, szamárhoz, rókához, szemtelen ördöghöz hasonló vagy, disznó, k..., parázna, világ latra, verő-ártány” – mondta Alvinczi Péter kassai protestáns lelkipásztor Pázmány Péterre.
De Pázmányt sem kellett félteni. Ő alkotta protestáns ellenfeleinek hergelésére a „hitreszelő”, „hitfaragó” szavakat, és nemes egyszerűséggel „ördögistáknak” hívta a protestánsokat. Méliusz Juhász Péter magyar református püspök Assisi Szent Ferencet mint „fatalpú kuklya (csuklyás) Ferencnek” nevezte.
„Ő volt az, aki hitvitázó munkáiban a pápáról mint az „ördög kamoraszékéről (árnyszékéről)” szólt, aki „francus”, azaz szifiliszes, és kijelentette hogy „nincs helye Istennél a pápa ganéjos pepecselésének”, az apácákat pedig egyszerűen „szűz k...” titulálta.” – olvashatjuk a Mindennapi-hu-n.
Mielőtt megszólalsz, gondold meg, szebb-e az amit mondani akarsz,
mint a csend amit megszakítasz!
mint a csend amit megszakítasz!
A Világ Urai tovább munkálkodnak a társadalom
teljes lealacsonyításán.
http://tablet.hvg.hu/tudomany/20160308_boston_dynamics_google_atlas_
robot_mucsi_zoltan_karomkodas
... A fenti Videó is mutatja a mai generáció alacsony rendű, lélek nélküli,
Amerika Hollywoodjától programozott emberiség degenerált állapotát.
Csak mocsok és szenny tapad a Világ Urai nemzetközi befolyásához,
amely mindenütt érezhető.
Csak Oroszország és talán a Távol Kelet korlátozza a Nyugati szenny tovább jutását.
Magyarul
http://www.eletesegeszseg.com/kaacuteromkodaacutes.html
Angolul
http://www.kindness2.com/kindness--swearing.html
http://www.kindness2.com/happy-place-on-earth-2.html
http://www.kindness2.com/happy-place-on-earth.html
teljes lealacsonyításán.
http://tablet.hvg.hu/tudomany/20160308_boston_dynamics_google_atlas_
robot_mucsi_zoltan_karomkodas
... A fenti Videó is mutatja a mai generáció alacsony rendű, lélek nélküli,
Amerika Hollywoodjától programozott emberiség degenerált állapotát.
Csak mocsok és szenny tapad a Világ Urai nemzetközi befolyásához,
amely mindenütt érezhető.
Csak Oroszország és talán a Távol Kelet korlátozza a Nyugati szenny tovább jutását.
Magyarul
http://www.eletesegeszseg.com/kaacuteromkodaacutes.html
Angolul
http://www.kindness2.com/kindness--swearing.html
http://www.kindness2.com/happy-place-on-earth-2.html
http://www.kindness2.com/happy-place-on-earth.html
