GMO egyszerű szavakkal
Génmódosítással, vagy más néven génmanipulációval egy faj DNS-láncának bizonyos szakaszát (génjét) ültetik egy másik faj DNS-ébe.
Nincs már határ; amit a természetnek nem sikerült megalkotnia, azt ma már a laboratóriumokban percek alatt létrehozzák.
A génmódosított (GM) növények természetbe juttatása, káros hatással van a környezet sokféleségére.
Világviszonylatban a mezőgazdasági terület 90%-a génmódosítás-mentes. Mindössze négy ország - USA, Brazília, Argentina és Kanada - területén vetik a GMO-k 84%-át.
A kisbirtokos gazdálkodók mindössze 0.6%-a választja a génmódosított növényeket. 15 évnyi kutatás után, még mindig csak négy fajt érint a génmódosítás: szóját, kukoricát, gyapotot és repcét. És ezek is mindössze kétféle tulajdonsággal bírnak: vegyszernek ellenállók vagy rovarirtó szert termelnek.
A rovarirtó szert termelő génmódosított növények esetében a nem célfajok (pl. védett pávaszemes lepke, a talajban és a szántóföld közelében lévő vizekben élő állatok, és hasznos rovarok (pl. katicabogár, méhek) is elpusztulnak a növény minden részében kiválasztott méreganyagtól.
Arra pedig már egyáltalán nem térnek ki a vizsgálatok, hogy a tápláléklánc magasabb szintjein milyen összevont hatásokat okozhatnak a génmódosított növények.
Vegyszerhasználat
A növényvédő szernek ellenálló génmódosított növényeknél a legfőbb problémát a túlzott vegyszerhasználat jelenti. A génmódosított növényre nem hat a vegyszer csak a környezetében lévő egyéb élőlényekre, célját tekintve a gyomokat írtja ki. De ezek néhány generáció után ellenállóvá válnak az adott vegyszerre.
A gazdáknak ilyenkor nincs más választása, mint, hogy sokkal nagyobb mennyiségben és sűrűbb időközökkel permetezzenek, illetve hogy még drasztikusabb más gyomirtókkal próbálkozzanak. Ennek következtében jelentősen nő a környezet méreganyagokkal történő terhelése. Ez súlyos környezeti és egészségügyi problémákhoz vezet. Ezen túl, a túlzott vegyszerhasználat miatt olyan szupergyomok kezdenek elterjedni, amelyeket már egyáltalán nem tudnak semmilyen vegyszerrel kiirtani.
A génmódosított növényekből készülő élelmiszerek összetétele radikálisan megváltozik, ennek ellenére alig vizsgálják az emberi egészségre gyakorolt hatásokat. Európai Uniós szabályzat írja elő, hogy minden élelmiszer, amely genetikailag módosított összetevőt tartalmaz, jelölve legyen.
Azonban az állati eredetű termékeken (tej, húsfélék, tojás) mind a mai napig nem kell feltüntetni, hogy az állatot genetikailag módosított takarmánnyal etették-e, pedig ma az európai tej-és hústermékek 75%-a ilyen.
A génmódosított termékek ellen úgy védekezhetünk, ha állampolgárként GMO-mentességet kérünk számon képviselőinken, ha fogyasztóként elítéljük a géntechnológiát, és lehetőleg biotermékeket vagy ellenőrzött élelmiszereket vásárolunk.
Célunk, hogy se a boltok polcain, se a termőföldeken ne jelenjenek meg génmódosított termékek és vetőmagok, amíg nem bizonyítják, hogy azok veszélytelenek a fogyasztókra és a környezetre nézve.
Mezőgazdaság
Néhány éve látott napvilágot a Világbank által kezdeményezett nemzetközi felmérés a mezőgazdaság jövőjéről. Az ENSZ több szervezete (FAO, WHO, UNEP, UNDP és UNESCO), kormányok, civil szervezetek, az ipari szektor és számos tudós közösen arra a konklúzióra jutottak, hogy a mezőgazdasági kutatás-fejlesztési beruházásokban gyökeres fordulatra van szükség.
Nem fenntartható az a nagyipari és vegyszereken alapuló módszer, ahogyan ma az élelmiszerünket termeljük. A kutatás-fejlesztési keretben szerepet kellene kapnia a biológiai sokféleségen alapuló mezőgazdaságnak, az ökológiai termesztésnek és a hagyományos tájfajták megőrzésének.
Forrás: Greenpeace
Génmódosítással, vagy más néven génmanipulációval egy faj DNS-láncának bizonyos szakaszát (génjét) ültetik egy másik faj DNS-ébe.
Nincs már határ; amit a természetnek nem sikerült megalkotnia, azt ma már a laboratóriumokban percek alatt létrehozzák.
A génmódosított (GM) növények természetbe juttatása, káros hatással van a környezet sokféleségére.
Világviszonylatban a mezőgazdasági terület 90%-a génmódosítás-mentes. Mindössze négy ország - USA, Brazília, Argentina és Kanada - területén vetik a GMO-k 84%-át.
A kisbirtokos gazdálkodók mindössze 0.6%-a választja a génmódosított növényeket. 15 évnyi kutatás után, még mindig csak négy fajt érint a génmódosítás: szóját, kukoricát, gyapotot és repcét. És ezek is mindössze kétféle tulajdonsággal bírnak: vegyszernek ellenállók vagy rovarirtó szert termelnek.
A rovarirtó szert termelő génmódosított növények esetében a nem célfajok (pl. védett pávaszemes lepke, a talajban és a szántóföld közelében lévő vizekben élő állatok, és hasznos rovarok (pl. katicabogár, méhek) is elpusztulnak a növény minden részében kiválasztott méreganyagtól.
Arra pedig már egyáltalán nem térnek ki a vizsgálatok, hogy a tápláléklánc magasabb szintjein milyen összevont hatásokat okozhatnak a génmódosított növények.
Vegyszerhasználat
A növényvédő szernek ellenálló génmódosított növényeknél a legfőbb problémát a túlzott vegyszerhasználat jelenti. A génmódosított növényre nem hat a vegyszer csak a környezetében lévő egyéb élőlényekre, célját tekintve a gyomokat írtja ki. De ezek néhány generáció után ellenállóvá válnak az adott vegyszerre.
A gazdáknak ilyenkor nincs más választása, mint, hogy sokkal nagyobb mennyiségben és sűrűbb időközökkel permetezzenek, illetve hogy még drasztikusabb más gyomirtókkal próbálkozzanak. Ennek következtében jelentősen nő a környezet méreganyagokkal történő terhelése. Ez súlyos környezeti és egészségügyi problémákhoz vezet. Ezen túl, a túlzott vegyszerhasználat miatt olyan szupergyomok kezdenek elterjedni, amelyeket már egyáltalán nem tudnak semmilyen vegyszerrel kiirtani.
A génmódosított növényekből készülő élelmiszerek összetétele radikálisan megváltozik, ennek ellenére alig vizsgálják az emberi egészségre gyakorolt hatásokat. Európai Uniós szabályzat írja elő, hogy minden élelmiszer, amely genetikailag módosított összetevőt tartalmaz, jelölve legyen.
Azonban az állati eredetű termékeken (tej, húsfélék, tojás) mind a mai napig nem kell feltüntetni, hogy az állatot genetikailag módosított takarmánnyal etették-e, pedig ma az európai tej-és hústermékek 75%-a ilyen.
A génmódosított termékek ellen úgy védekezhetünk, ha állampolgárként GMO-mentességet kérünk számon képviselőinken, ha fogyasztóként elítéljük a géntechnológiát, és lehetőleg biotermékeket vagy ellenőrzött élelmiszereket vásárolunk.
Célunk, hogy se a boltok polcain, se a termőföldeken ne jelenjenek meg génmódosított termékek és vetőmagok, amíg nem bizonyítják, hogy azok veszélytelenek a fogyasztókra és a környezetre nézve.
Mezőgazdaság
Néhány éve látott napvilágot a Világbank által kezdeményezett nemzetközi felmérés a mezőgazdaság jövőjéről. Az ENSZ több szervezete (FAO, WHO, UNEP, UNDP és UNESCO), kormányok, civil szervezetek, az ipari szektor és számos tudós közösen arra a konklúzióra jutottak, hogy a mezőgazdasági kutatás-fejlesztési beruházásokban gyökeres fordulatra van szükség.
Nem fenntartható az a nagyipari és vegyszereken alapuló módszer, ahogyan ma az élelmiszerünket termeljük. A kutatás-fejlesztési keretben szerepet kellene kapnia a biológiai sokféleségen alapuló mezőgazdaságnak, az ökológiai termesztésnek és a hagyományos tájfajták megőrzésének.
Forrás: Greenpeace
GMO Hírek
2015. május 28. 8:30 Hazánk vezető szerepet játszik a génmódosított növények termesztésének tiltásábanTörténelmi jelentőségű pillanathoz értünk a mai napon.
Több mint négy éves tárgyalási folyamat eredményeként idén januárban megszületett a genetikailag módosított növények köztermesztésének tagállami tiltását lehetővé tevő uniós jogszabály-módosítás. Ennek az irányelvnek a magyar jogrendbe történő átültetését szolgálja az Országgyűlés által tegnap éjjel tárgyalt törvénymódosítási javaslat, amelyet a mai napon a képviselők elsöprő többsége támogatott.
2015. május 11. 14:00 Magyarország vezetheti be elsőként az új uniós GMO-szabályokatAz Európai Unióban Magyarország vezetheti be elsőként a genetikailag módosított szervezetek (GMO) köztermesztésének tagállami tiltását lehetővé tévő új szabályokat - mondta az MTI-nek pénteken Berlinben a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért felelős helyettes államtitkára.
2015. április 23. 8:00 Hogyan maradjunk GMO-mentesek Európában?
A 2015. április 16-17-én a Földművelésügyi Minisztérium által szervezett, „Hogyan maradjunk GMO-mentesek Európában?” c. kétnapos nemzetközi konferencia két kulcsfontosságú kérdést tárgyalt.
2015. április 1. 16:19 Összefogás kell a GMO-mentességhez
Össze kell fogni annak érdekében, hogy egész Európa genetikailag módosított organizmus-mentes (GMO-mentes) övezet legyen, hogy a mezőgazdasági termelés teljes egészében GMO-mentessé váljon - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a nagyköveteknek rendezett, GMO-mentesség témájú háttérbeszélgetésen az MTI-nek pénteken Budapesten.
2015. április 1. 16:00 “Hogyan maradjunk GMO-mentesek Európában?”
A konferencia helyszíne: Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, Kossuth tér 11. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
2015. február 18. 16:05 Legyen az unió GMO-mentes övezetMagyarország kezdeményezi a génmanipulált szervezetek (GMO) mezőgazdasági alkalmazását elutasító uniós tagországok összefogását, azzal a céllal, hogy az egész Európai Unió GMO-mentes övezet legyen - jelentette be Fazekas Sándor a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon.
2015. február 17. 8:00 Magyarországnak kiemelt partnere Szerbia a Nyugat-Balkánon
Magyarország számára Szerbia a nyugat-balkáni országok között kiemelt partner a mezőgazdasági kapcsolatok szempontjából - mondta a magyar földművelésügyi miniszter hétfőn Budapesten az MTI-nek nyilatkozva, miután tárgyalt szerb kollégájával, Snezana Bogosavljevic Boskovic mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszterrel.
2015. február 13. 9:00 Idén jöhet a GMO-mentes védjegyTöbb fronton veszi fel a harcot a génmódosított élelmiszerek ellen Magyarország. Az előkészítés előtt álló fehérjeprogram a többségében GM-szóját tartalmazó takarmányokat szorítaná ki a piacról. A GMO-mentes jelölés bevezetésével pedig a boltok polcain is egyre nagyobb hely juthat a „tiszta” élelmiszereknek.
2015. január 20. 9:44 Megőrizzük Magyarország GMO mentességétMúlt héten az Európai Parlament plenáris ülésén megszavazták a GMO-k termesztésének tagállami tiltását lehetővé tevő jogszabály módosítást, amely óriási lehetőség mezőgazdaságunk, Alaptörvényben is rögzített GMO-mentességének megőrzésében.
2015. január 13. 16:16A magyar érdekek érvényesültek GMO ügybenA mai napon az Európai Parlamentben a képviselők megszavazták a génmódosított organizmusok termesztésének tagállami tiltását lehetővé tevő jogszabály módosítását. Hazánk számára kiemelten fontos stratégiai érdek, az Alaptörvényben is megfogalmazott célkitűzés, hogy biztosítsuk a magyar mezőgazdaság GMO mentességét.
Előző Következő
HÍREK 2014. december 10. 17:00 Hajszálnyira a végső megállapodástól a GMO-k termesztésének tagállami tiltása ügyébenA mai napon Brüsszelben a tagállamok nagykövetei megszavazták azt a megállapodást, amely lehetővé teszi a tagországok számára, hogy gazdasági és társadalmi indokok alapján saját maguk dönthessenek arról, hogy akarnak-e genetikailag módosított növényeket termeszteni vagy sem.
Ezt követően már csak az Európai Parlament plenáris ülésének támogatására van szükség, az erről szóló szavazás január közepén várható.
2014. október 16. 16:19 Mindannyiunk feladata természeti értékeink megóvásaTóth Katalin a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Dél-Koreában képviseli hazánkat a Biodiverzitás Konferencián, a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciáján.
2014. október 14. 8:00 Szabadon akar dönteni MagyarországMagyarország olyan megállapodásban érdekelt, amely alapján az EU-tagállamok biztos jogi alapokon, hosszú távon gondolkodva, szabadon dönthetnek a genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) termesztésének tiltásáról – mondta Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti (EP-) képviselője hétfőn Brüsszelben. (MNO)
2014. május 9. 11:02 Környezetvédelmi együttműködésről írtak alá közös nyilatkozatot a V4-ek
Kétnapos tanácskozást követően környezetvédelmi együttműködésről írt alá közös nyilatkozatot Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, valamint három délkelet-európai uniós tagország csütörtökön Visegrádon.
2014. április 7. 16:30 Az együttműködés kulcsfontosságú a GMO-k szabályozásabanHárom napon keresztül a Vidékfejlesztési Minisztérium a házigazdája a GMO-k országhatárokon történő szállítását szabályozó Cartagena Jegyzőkönyv kapacitás-bővítési kérdéseivel foglalkozó munkacsoport 10. ülésének. A világ 13 országából érkezett szakértőket Tóth Katalin helyettes-államtitkár köszöntötte.
2014. március 5. 8:00 Megállapodás születhet a GMO-k termesztésének tiltásárólAz EU környezetvédelmi miniszterei tárgyaltak arról a javaslatról, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy megtilthassák a területükön a GMO-k termesztését. Magyarországot Kardeván Endre képviselte az ülésen.
2014. március 4. 9:42 Vélhetően engedélyezni fogják a Pioneer 1507-es GMO-kukoricátEurópában eddig egyetlen génmódosított növény, a MON810-es jelű kukorica termesztése terjedt el, most azonban küszöbön áll egy újabb GMO, a Pioneer 1507-es engedélyezése.
2014. február 26. 8:34 Magyarország fellép a génmódosított szója visszaszorításáértMagyarország fellép a génmódosított (GMO) szója visszaszorításáért, a szójapiacon tapasztalható importfüggőség csökkentéséért - jelentette ki Feldman Zsolt kedden Budapesten, egy, a GMO-mentes szójatermesztés lehetőségeivel foglalkozó szakmai tanácskozáson.
2014. február 20. 15:35 Telt ház az országgyűlési nyílt napon
2014. február 19.-én „Célkeresztben a GMO-k mezőgazdasági felhasználása” címmel az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága és a Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkársága nyílt napot szervezett a Parlamentben. A Magyarország számára stratégiai kérdésekről szóló, igen aktuális témát elemző rendezvény iránt óriási volt az érdeklődés.
2014. február 5. 10:52 Február 20-án: Célkeresztben a GMO-k mezőgazdasági felhasználása
Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága és a Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkársága országgyűlési nyílt napot szervez „Célkeresztben a GMO-k mezőgazdasági felhasználása” címmel, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.