http://www.verseskonyv.com/taacutenczos-katalin-versei.html
http://www.verseskonyv.com/mi-atyaacutenk.html
http://www.verseskonyv.com/mi-atyaacutenk.html
... a kérdés nem az,
hogy adjunk vagy ne adjunk a hajléktalannak,
hanem az,
hogy a létezésem megköveteli, vagyis kötelességem,
hogy adjak és segítsek a hajléktalannak ...
https://www.eletesegeszseg.com/hajleacutektalanok.html
hogy adjunk vagy ne adjunk a hajléktalannak,
hanem az,
hogy a létezésem megköveteli, vagyis kötelességem,
hogy adjak és segítsek a hajléktalannak ...
https://www.eletesegeszseg.com/hajleacutektalanok.html
Az Én Miatyánkom
Tánczos Katalin Verse
Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád soha senkise,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz eszükbe:
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba – reményteljesen,
S fohászkodj: MI ATYÁNK! KI VAGY A MENNYEKBEN…
Mikor a magányod ijesztően rád szakad,
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor körülvesz a durva szók özöne,
Átkozodik a rossz, erre van istene.
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:
Uram! SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!
Mikor mindenfelől forrong a „nagyvilág”
Mikor elnyomásban szenved az „igazság”
Mikor elszabadul a „Pokol” a Földre
Népek homlokára a „Káin” bélyege van sütve.
Óh „Lélek”, ne csüggedj! Ne törjél bele!
Nézz fel a magasba: hol örök fény ragyog,
S kérd: Uram! JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!
Mikor beléd sajdul a rideg valóság,
Mikor életednek nem látod a hasznát,
Mikor magad kínlódsz, láztól meggyötörve…
Hisz a bajban nincs barát, ki veled törődne,
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne keseredj bele!
Nézz fel a magasba – hajtsd meg a homlokod…
S mondd: Uram! LEGYEN MEG A TE AKARATOD!
Mikor a kisember fillérekben számol,
Mikor a drágaság az idegekben táncol,
Mikor a „gazdagság” milliót költ, hogy éljen,
És millió szegény a „nincstől” hal éhen,
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne roskadj bele!
Nézz fel a magasba, tedd össze két kezed,
S kérd: Uram! ADD MEG A NAPI KENYERÜNKET!
Mikor életedbe lassan belefáradsz,
Mikor hited gyöngül, sőt ellene támadsz,
Mikor, hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd,
Mikor lázad benned, hogy tagadd meg „Őt”…
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne egyezz bele!
Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet:
Uram! Segíts, - S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!
Mikor hittél abban, hogy téged megbecsülnek,
Munkád elismerik, lakást is szereznek,
Mikor verítékig hajszoltad magadat,
S később rádöbbentél, hogy kihasználtak!
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne ess kétségbe!
Nézz fel a magasba, sírd el Teremtődnek:
Uram! MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEM VÉTKEZŐKNEK!
Mikor a „nagyhatalmak” a békét megtárgyalják,
Mikor a BÉKE sehol – csak egymást gyilkolják!
Mikor a népeket vesztükbe hajtják
S kérded: Miért tűröd ezt?! MIATYÁNK!
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, s könyörögve szólj:
Lelkünket kikérte a „Rossz”, támad, tombol!
Uram! Ments meg a kísértéstől!
MENTS MEG A GONOSZTÓL!
UTÓHANG
S akkor szólt az Úr Jézus, kemény – szelíden:
Távozz Sátán! Szűnj vihar! BÉKE, SZERETET,
És csend legyen!
Miért féltek – ti kicsinyhitűek?
Bízzatok! Hiszen Én megígértem Nektek:
Pokoli hatalmak rajtatok erőt nem vesznek!
Hűséges kis nyájam, Én Pásztorotok vagyok,
És a végsőkig VELETEK MARADOK!
Lejegyezte Dr. Eőry Ajándok
1999. november 18
Forrás: Tánczos Katalin:
Az én Miatyánkom, Kairosz kiadó, 2012
Tánczos Katalin Verse
Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád soha senkise,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz eszükbe:
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba – reményteljesen,
S fohászkodj: MI ATYÁNK! KI VAGY A MENNYEKBEN…
Mikor a magányod ijesztően rád szakad,
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor körülvesz a durva szók özöne,
Átkozodik a rossz, erre van istene.
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:
Uram! SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!
Mikor mindenfelől forrong a „nagyvilág”
Mikor elnyomásban szenved az „igazság”
Mikor elszabadul a „Pokol” a Földre
Népek homlokára a „Káin” bélyege van sütve.
Óh „Lélek”, ne csüggedj! Ne törjél bele!
Nézz fel a magasba: hol örök fény ragyog,
S kérd: Uram! JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!
Mikor beléd sajdul a rideg valóság,
Mikor életednek nem látod a hasznát,
Mikor magad kínlódsz, láztól meggyötörve…
Hisz a bajban nincs barát, ki veled törődne,
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne keseredj bele!
Nézz fel a magasba – hajtsd meg a homlokod…
S mondd: Uram! LEGYEN MEG A TE AKARATOD!
Mikor a kisember fillérekben számol,
Mikor a drágaság az idegekben táncol,
Mikor a „gazdagság” milliót költ, hogy éljen,
És millió szegény a „nincstől” hal éhen,
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne roskadj bele!
Nézz fel a magasba, tedd össze két kezed,
S kérd: Uram! ADD MEG A NAPI KENYERÜNKET!
Mikor életedbe lassan belefáradsz,
Mikor hited gyöngül, sőt ellene támadsz,
Mikor, hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd,
Mikor lázad benned, hogy tagadd meg „Őt”…
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne egyezz bele!
Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet:
Uram! Segíts, - S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!
Mikor hittél abban, hogy téged megbecsülnek,
Munkád elismerik, lakást is szereznek,
Mikor verítékig hajszoltad magadat,
S később rádöbbentél, hogy kihasználtak!
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne ess kétségbe!
Nézz fel a magasba, sírd el Teremtődnek:
Uram! MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEM VÉTKEZŐKNEK!
Mikor a „nagyhatalmak” a békét megtárgyalják,
Mikor a BÉKE sehol – csak egymást gyilkolják!
Mikor a népeket vesztükbe hajtják
S kérded: Miért tűröd ezt?! MIATYÁNK!
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, s könyörögve szólj:
Lelkünket kikérte a „Rossz”, támad, tombol!
Uram! Ments meg a kísértéstől!
MENTS MEG A GONOSZTÓL!
UTÓHANG
S akkor szólt az Úr Jézus, kemény – szelíden:
Távozz Sátán! Szűnj vihar! BÉKE, SZERETET,
És csend legyen!
Miért féltek – ti kicsinyhitűek?
Bízzatok! Hiszen Én megígértem Nektek:
Pokoli hatalmak rajtatok erőt nem vesznek!
Hűséges kis nyájam, Én Pásztorotok vagyok,
És a végsőkig VELETEK MARADOK!
Lejegyezte Dr. Eőry Ajándok
1999. november 18
Forrás: Tánczos Katalin:
Az én Miatyánkom, Kairosz kiadó, 2012
TÁNCZOS KATALIN
AZ ÉN MIATYÁNKOM - 3.
BŐVÍTETT KIADÁS
Tánczos Katalin, a hajléktalan költő „…őstehetsége révén
nyolc évszázad költői hagyományaival is sáfárkodik,
sokféle hatást olvasztott költészetébe.
Tagadhatatlan például meghatározó Ady-szeretete (jó ízlésre vall!),
és mások költői gyakorlatából is merített (ki nem?),
de az egyéni sors és az abból megszenvedett,
kín-kristályossá nemesedett gondolatvilág egyedivé avatja
ezt a pokolbugyrokból Istenhez fohászkodó lírát.”
írja szerzőnkről Döbrentei Kornél ...
http://www.numero7.com/konyvesbolt/9789636628239/
AZ ÉN MIATYÁNKOM - 3.
BŐVÍTETT KIADÁS
Tánczos Katalin, a hajléktalan költő „…őstehetsége révén
nyolc évszázad költői hagyományaival is sáfárkodik,
sokféle hatást olvasztott költészetébe.
Tagadhatatlan például meghatározó Ady-szeretete (jó ízlésre vall!),
és mások költői gyakorlatából is merített (ki nem?),
de az egyéni sors és az abból megszenvedett,
kín-kristályossá nemesedett gondolatvilág egyedivé avatja
ezt a pokolbugyrokból Istenhez fohászkodó lírát.”
írja szerzőnkről Döbrentei Kornél ...
http://www.numero7.com/konyvesbolt/9789636628239/
„ AZ ÉN MIATYÁNKOM”
IGAZI SZERZŐJE TÁNCZOS KATALIN
Hajléktalan
Lejegyezte Dr. Eőry Ajándok
1999. november 18 – án.
Pár évvel ezelőtt a menyasszonyom hívta fel a figyelmemet erre a gyönyörűséges imára, amelyet szerzőként akkoriban a híradások Dr. Papp Lajos szívsebész professzornak tulajdonítottak.
Tömegével jelent meg az internet különféle honlapjain és előszeretettel mondták rendezvényeken, versenyeken egyaránt,
valamint rengeteg videó feldolgozás is született belőle.
Később a professzor úr a JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD című könyvében a 119. oldalon leírja, hogy egy Iregszemcsei nyugdíjas tanárnőtől kapta a verset, de nem tudta,
hogy ki írta mert azon nem volt feltüntetve.
Ekkor még nagyon kevés ember tudhatta azt, hogy akkor valójában ki is a szerzője a gyönyörű imának. Már kezdtük mi is feladni a reményt a Kedvesemmel, amikor megláttuk egyre több helyen feltűnni a kiváló költőnek,
Kányádi Sándornak tulajdonítva a legújabb szerzőséget.
Az internetre ekkor már mindkét ismert személyiség nevével kerültek fel mind a mai napig
„Az Én Miatyánkom”feldolgozások, vagy csak versként beírva, összeállításokban szerepelve.
2012. 05. 19 – én Zircen a Háromhegyen tartották meg 4. alkalommal a Szomszédolás egész napos rendezvényét, ahol fellépett a kitűnő Énekművésznő, Dévai Nagy Kamilla is.
Elmesélte, hogy valaki eljuttatta hozzá „Az Én Miatyánkom” című verset Dr. Papp Lajosnak tulajdonítva. Annyira megtetszett neki, hogy mivel jó barátságban van a professzor úrral, engedélyt kért tőle a megzenésítésre.
Ekkor tudta meg Ő is, hogy más lehet a szerzője, de hogy ki, azt nem.
Koncert végén odamentem hozzá és szóba hoztam Kányádi Sándort, mint lehetséges szerzőt, de mosolyogva mondta, hogy hallott róla és a kiváló költővel is baráti viszonyban van, de Ő is elhárította, mert nem tudja ki a szerző.
Felhatalmazott arra, hogy ha szóba kerül valahol, hivatkozhatom rá Kányádi Sándorral kapcsolatban. Megköszönve a hasznos információt, elbúcsúztam a művésznőtől továbbra is kételyekbe merülve. Ott voltunk, a menyasszonyommal, ahol eddig, igazából semmit nem tudva bizonyosan a szerzőről.
2012. 05. 20 – án Vasárnap azonban nem hagyott nyugodni a dolog és búvárkodni kezdtem újra az interneten és ott került elő egyre több helyen
Tánczos Katalin neve az „Én Miatyánkom” szerzőjéről és arról is, hogy kiadásra került egy verseskönyve ezzel a címmel.
Tegnapelőtt a Bookline könyvterjesztőnél megrendeltem egy napos határidős szállítással, amelyet ma reggel háromnegyed nyolckor már a kezemben is tarthattam a futárszolgálat jóvoltából.
Szerény személyemben magam is gyermekkorom óta írok verseket és tudom, hogy verseskötetet nem szokás úgy olvasni, mint egy regényt.
A 160 oldalas „Az én Miatyánkom” azonban annyira lenyűgöző volt, hogy nem tudtam letenni és végig olvastam egy kis szünet beiktatásával.
Belőle megismerhettem Tánczos Katalint, aki végigjárta a hajléktalanok keserves világát számkivetettként, de mégis megmaradt Szeretetben és Békességben Önmagával és embertársaival egyaránt igaz Hitben és Magyarságtudatban egyaránt.
Döbrentei Kornél költő a kötet ajánlásában „Olykor Isten is hajléktalan” címmel többek között ezt írja: „A nem kis számú „futtatott” értelmiségi példát vehetne a Tánczos Katalin képviselte erkölcsi magatartásról, kiállásról, identitásról, nemzet – és világlátásról.
Mindennek egyik legszebb, legtömörebb, megrendítőbb összefoglalása
Az én Miatyánkom című verse.
Ha elolvassuk, rájövünk: a miénk is.”
A kötet nyitó verseként a címadó gyönyörűséges ima végén pedig egyértelmű a mű keletkezésének feltételezett időpontja, hisz egyértelműen ott van:
Írta:
TÁNCZOS KATALIN
Hajléktalan
Lejegyezte Dr. Eőry Ajándok
1999. november 18 – án
Forrás: Tánczos Katalin: AZ ÉN MIATYÁNKOM
Kairosz Kiadó, 2012. Második, javított, bővített kiadás
Számunkra immár véglegesen bizonyságot nyert az eddigi rejtély,
ami most már többé nem az.
IGAZI SZERZŐJE TÁNCZOS KATALIN
Hajléktalan
Lejegyezte Dr. Eőry Ajándok
1999. november 18 – án.
Pár évvel ezelőtt a menyasszonyom hívta fel a figyelmemet erre a gyönyörűséges imára, amelyet szerzőként akkoriban a híradások Dr. Papp Lajos szívsebész professzornak tulajdonítottak.
Tömegével jelent meg az internet különféle honlapjain és előszeretettel mondták rendezvényeken, versenyeken egyaránt,
valamint rengeteg videó feldolgozás is született belőle.
Később a professzor úr a JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD című könyvében a 119. oldalon leírja, hogy egy Iregszemcsei nyugdíjas tanárnőtől kapta a verset, de nem tudta,
hogy ki írta mert azon nem volt feltüntetve.
Ekkor még nagyon kevés ember tudhatta azt, hogy akkor valójában ki is a szerzője a gyönyörű imának. Már kezdtük mi is feladni a reményt a Kedvesemmel, amikor megláttuk egyre több helyen feltűnni a kiváló költőnek,
Kányádi Sándornak tulajdonítva a legújabb szerzőséget.
Az internetre ekkor már mindkét ismert személyiség nevével kerültek fel mind a mai napig
„Az Én Miatyánkom”feldolgozások, vagy csak versként beírva, összeállításokban szerepelve.
2012. 05. 19 – én Zircen a Háromhegyen tartották meg 4. alkalommal a Szomszédolás egész napos rendezvényét, ahol fellépett a kitűnő Énekművésznő, Dévai Nagy Kamilla is.
Elmesélte, hogy valaki eljuttatta hozzá „Az Én Miatyánkom” című verset Dr. Papp Lajosnak tulajdonítva. Annyira megtetszett neki, hogy mivel jó barátságban van a professzor úrral, engedélyt kért tőle a megzenésítésre.
Ekkor tudta meg Ő is, hogy más lehet a szerzője, de hogy ki, azt nem.
Koncert végén odamentem hozzá és szóba hoztam Kányádi Sándort, mint lehetséges szerzőt, de mosolyogva mondta, hogy hallott róla és a kiváló költővel is baráti viszonyban van, de Ő is elhárította, mert nem tudja ki a szerző.
Felhatalmazott arra, hogy ha szóba kerül valahol, hivatkozhatom rá Kányádi Sándorral kapcsolatban. Megköszönve a hasznos információt, elbúcsúztam a művésznőtől továbbra is kételyekbe merülve. Ott voltunk, a menyasszonyommal, ahol eddig, igazából semmit nem tudva bizonyosan a szerzőről.
2012. 05. 20 – án Vasárnap azonban nem hagyott nyugodni a dolog és búvárkodni kezdtem újra az interneten és ott került elő egyre több helyen
Tánczos Katalin neve az „Én Miatyánkom” szerzőjéről és arról is, hogy kiadásra került egy verseskönyve ezzel a címmel.
Tegnapelőtt a Bookline könyvterjesztőnél megrendeltem egy napos határidős szállítással, amelyet ma reggel háromnegyed nyolckor már a kezemben is tarthattam a futárszolgálat jóvoltából.
Szerény személyemben magam is gyermekkorom óta írok verseket és tudom, hogy verseskötetet nem szokás úgy olvasni, mint egy regényt.
A 160 oldalas „Az én Miatyánkom” azonban annyira lenyűgöző volt, hogy nem tudtam letenni és végig olvastam egy kis szünet beiktatásával.
Belőle megismerhettem Tánczos Katalint, aki végigjárta a hajléktalanok keserves világát számkivetettként, de mégis megmaradt Szeretetben és Békességben Önmagával és embertársaival egyaránt igaz Hitben és Magyarságtudatban egyaránt.
Döbrentei Kornél költő a kötet ajánlásában „Olykor Isten is hajléktalan” címmel többek között ezt írja: „A nem kis számú „futtatott” értelmiségi példát vehetne a Tánczos Katalin képviselte erkölcsi magatartásról, kiállásról, identitásról, nemzet – és világlátásról.
Mindennek egyik legszebb, legtömörebb, megrendítőbb összefoglalása
Az én Miatyánkom című verse.
Ha elolvassuk, rájövünk: a miénk is.”
A kötet nyitó verseként a címadó gyönyörűséges ima végén pedig egyértelmű a mű keletkezésének feltételezett időpontja, hisz egyértelműen ott van:
Írta:
TÁNCZOS KATALIN
Hajléktalan
Lejegyezte Dr. Eőry Ajándok
1999. november 18 – án
Forrás: Tánczos Katalin: AZ ÉN MIATYÁNKOM
Kairosz Kiadó, 2012. Második, javított, bővített kiadás
Számunkra immár véglegesen bizonyságot nyert az eddigi rejtély,
ami most már többé nem az.
Végezetül álljon itt még egy szép verse a jó tollú költőnőnek,
amellyel tiszta és őszinte szívvel ajánlom Mindenki számára
Tánczos Katalin versвinek elolvasását.
http://www.numero7.com/konyvesbolt/9789636628239/
amellyel tiszta és őszinte szívvel ajánlom Mindenki számára
Tánczos Katalin versвinek elolvasását.
http://www.numero7.com/konyvesbolt/9789636628239/
TÉLI ÉNEKEM
KARÁCSONYOMRÓL
Tánczos Katalin
Fehérre fagytak ablakok, folyók,
Jégrügyekkel borítva mind a fák.
Dühöng a szél, űzi a hógolyót,
És gyöngyfüzérnek ráz a ház nyakába
Zúzmarát.
Én a padon a hóban élem át a Karácsony éjszakát.
Sű… sí, süvít a téli szél,
Becsap kaput, bezörget ablakon,
Vadul kiált, vagy lágyan döngicsél,
Kinek hogyan, és én a tél beszédet
Hallgatom.
Élet – mezőn, vihar – vad áradatban
Dühöng a harc, süvölt a vérszirén,
Bent a szívemben meleg virradat van,
Csodálkozva pihen meg padomnál
A téli rém.
És rám mosolyog. Szívem remeg belé,
És belefázik félős agyvelőm.
Sóhajtozom az álmos föld felé,
Óh, ha nekem, meleg szívet dalolni
Volna erőm!
Megint mosolyog és szól: Legyen szíved dagálya
Csendbefordult szent orgonaszó,
És hangodnak szelídre vált apálya,
Belső tüzednek szunnyadása altató.
Tovább dalol: Eljön szelíd zenével
A harc után a nagy barátkozás,
Ha átsüvít a ház felett az éber!
Szél viharja, áldás mosolyra fordul
Az átkozás.
És akkor átmegy Isten meleg mosollyal,
Tavaszra váró fázós fák alatt.
Lehullt levél, fagyba fulladt patak,
Meredt folyók, egy élet lélegzetet
Magukba fojtanak.
E szent napon barlangba tér a medve,
Béke álom borítja két szemét,
Nem tér az őzike előtte el, remegve.
Az alvó vadat éden felé vezérlik az új zenék.
E szent napon csendet szitál az ég le,
Nem ordít az ordas, nem csörtet a vadkan,
Erdőn, havon, a jajj, amit sír az égre.
Bárányszívünk megül édes hangulatban.
Padomnál mosolyogva éjbe rebben
A téli rém. Merőn utána nézek.
Hárfa sem zeng ma szebben, szelídebben,
Mint a szél, amit az égre hangolt
A karácsonyi szent igézet.
KARÁCSONYOMRÓL
Tánczos Katalin
Fehérre fagytak ablakok, folyók,
Jégrügyekkel borítva mind a fák.
Dühöng a szél, űzi a hógolyót,
És gyöngyfüzérnek ráz a ház nyakába
Zúzmarát.
Én a padon a hóban élem át a Karácsony éjszakát.
Sű… sí, süvít a téli szél,
Becsap kaput, bezörget ablakon,
Vadul kiált, vagy lágyan döngicsél,
Kinek hogyan, és én a tél beszédet
Hallgatom.
Élet – mezőn, vihar – vad áradatban
Dühöng a harc, süvölt a vérszirén,
Bent a szívemben meleg virradat van,
Csodálkozva pihen meg padomnál
A téli rém.
És rám mosolyog. Szívem remeg belé,
És belefázik félős agyvelőm.
Sóhajtozom az álmos föld felé,
Óh, ha nekem, meleg szívet dalolni
Volna erőm!
Megint mosolyog és szól: Legyen szíved dagálya
Csendbefordult szent orgonaszó,
És hangodnak szelídre vált apálya,
Belső tüzednek szunnyadása altató.
Tovább dalol: Eljön szelíd zenével
A harc után a nagy barátkozás,
Ha átsüvít a ház felett az éber!
Szél viharja, áldás mosolyra fordul
Az átkozás.
És akkor átmegy Isten meleg mosollyal,
Tavaszra váró fázós fák alatt.
Lehullt levél, fagyba fulladt patak,
Meredt folyók, egy élet lélegzetet
Magukba fojtanak.
E szent napon barlangba tér a medve,
Béke álom borítja két szemét,
Nem tér az őzike előtte el, remegve.
Az alvó vadat éden felé vezérlik az új zenék.
E szent napon csendet szitál az ég le,
Nem ordít az ordas, nem csörtet a vadkan,
Erdőn, havon, a jajj, amit sír az égre.
Bárányszívünk megül édes hangulatban.
Padomnál mosolyogva éjbe rebben
A téli rém. Merőn utána nézek.
Hárfa sem zeng ma szebben, szelídebben,
Mint a szél, amit az égre hangolt
A karácsonyi szent igézet.
A gyönyörű vers is bizonyítja azt, hogy érdemes megvenni,
kikölcsönözni a könyvet és elolvasni ahhoz,
hogy megérthessük a hányatott sorsú költőnő
érzékeny lelkének ilyen irányú kiteljesedését.
http://dszilvia.blogspot.com/2017/04/tanczos-katalin-az-en-miatyankom_30.html
kikölcsönözni a könyvet és elolvasni ahhoz,
hogy megérthessük a hányatott sorsú költőnő
érzékeny lelkének ilyen irányú kiteljesedését.
http://dszilvia.blogspot.com/2017/04/tanczos-katalin-az-en-miatyankom_30.html
