🌸

🌸

​Alkonyat Száll

​ a Pusztára

Alkonyat száll a pusztára, kegyetlenül süvít a szél
Még az ebet is bent tartják, belül kerül, aki csak él
Vándorlegény jár egyedül, feje fölött varjú repül
Kísérgeti régóta már,
Csak egyre mondja, hogy:

Kár, kár, kár

Keresztfa áll az út szélén, rajta szentelt Mária kép
Szegény legény, vándorlegény roskadozva alája lép
Könyörögve hajlékot kér, esedezik igalomért
De a varjú jaj, mire vár
Csak egyre mondja, hogy:

Kár, kár, kár

Hajnalodik a pusztában, dereng már a hajnali fény
Szegény legény, vándorlegény nem kesereg többé szegény
Párnája a havas árok, feje fölött varjú károg
Reggelre meg mind rája száll
S csak egyre mondják, hogy:

Kár, kár, kár

Párnája a havas árok, feje fölött varjú károg
Reggelre meg mind rája száll
S csak egyre mondják, hogy:
​
Kár, kár, kár

🌸

🌸

🌸

🌸

🌸

Csók Ilona

Árnyékban ...

Mikor az árnyak egyre nőnek,
Nincs már értéke az időnek.
Egybefolyik nappal és éjjel,
Gondolat röpköd szerteszéjjel.

Kapkodsz utána félve, ijedten,
Jaj, mit akartam? Hova is tettem?
Tegnap még tudtad, ma már csak sejted,
Holnapra pedig elfelejted.
.
Régi emlékek, szép gyermekkor,
Mintha ma lenne, mondtad sokszor.
Kedves arcok, akik szerettek,
De a nevüket már elfeledted.

Aztán ha egy név fel fel révül
A múltnak zúgó tengeréből,
Úgy fáj, hogy bárhogyan próbálod
A vonásokat már nem találod.
.
Utunk végén másképp kell élni.
Őszi avarban csendben lépni.
Amit nem találsz emlékedben,
Keresd ott belül a szívedben.
​
Halk, rég hallott melódiákat,
És átélhetsz apró csodákat.
Ne kapaszkodj a múltba váltig,
Csak érzéseid őrizd halálig.
.
Ha szeretni tudsz még, az a lényeg
Mikor az árnyak égig érnek

🌸