A Virág
A virág is elhervad,
a könny is felszárad,
ami megmarad utána,
nem kerül senki tudtára...
Hallgat a Nap az égen,
siratja a távoli szeszességet,
"Jó Isten" is hallgat serényen,
álmába hanyatlik kevélyen...
2016 Május 17. Pierre, South Dakota
A virág is elhervad,
a könny is felszárad,
ami megmarad utána,
nem kerül senki tudtára...
Hallgat a Nap az égen,
siratja a távoli szeszességet,
"Jó Isten" is hallgat serényen,
álmába hanyatlik kevélyen...
2016 Május 17. Pierre, South Dakota
Kesergő
Túl az "Óperenciás" tengeren,
éltem én egykor, valamikor régen,
és most, vissza vágyom,
vissza...
Az életet a halál kiissza,
- ez tiszta víz, ez tiszta.
És most, vissza vágyom,
vissza...
Aki nem élt ott, - akár élt, -
az nem élt teljes életet!
És most, vissza vágyom,
vissza...
2016 Június 2. Pierre, South Dakota
Túl az "Óperenciás" tengeren,
éltem én egykor, valamikor régen,
és most, vissza vágyom,
vissza...
Az életet a halál kiissza,
- ez tiszta víz, ez tiszta.
És most, vissza vágyom,
vissza...
Aki nem élt ott, - akár élt, -
az nem élt teljes életet!
És most, vissza vágyom,
vissza...
2016 Június 2. Pierre, South Dakota
Túl az "Óperenciás" tengeren ...
Több forrás is említi, hogy a Honfoglalás során a magyarok
a Dunántúllal együtt megszállták az Alpokalját és az Alpok egy részét is.
A magyar területek határa ekkor a Lajtától mintegy 150 kilométerrel észak-nyugatra,
az Enns folyó vonalában húzódott.
A folyó nem csupán országhatár volt: kulturális válaszvonalat is képezett.
Az Enns folyón túl más szokások, hagyományok éltek, más világ fogadta az oda utazókat.
A nyugati határon kívül szolgáló magyar katonák gyakran meséltek ezekről a szokatlan tapasztalataikról, melyeket „Ober Enns” azaz németül az Enns folyón túl szereztek.
Ez az „Ober Enns” kifejezés magyarosodott Óperenciára.
„Túl az Óperencián” tehát az Enns folyótól nyugatra terjedt.
Az Óperenciás-tenger nagy valószínűséggel a Földközi-tenger megfelelője, hiszen az „Óperencián” jócskán túlhaladva a tengert is megpillanthatta az utazó.
Több forrás is említi, hogy a Honfoglalás során a magyarok
a Dunántúllal együtt megszállták az Alpokalját és az Alpok egy részét is.
A magyar területek határa ekkor a Lajtától mintegy 150 kilométerrel észak-nyugatra,
az Enns folyó vonalában húzódott.
A folyó nem csupán országhatár volt: kulturális válaszvonalat is képezett.
Az Enns folyón túl más szokások, hagyományok éltek, más világ fogadta az oda utazókat.
A nyugati határon kívül szolgáló magyar katonák gyakran meséltek ezekről a szokatlan tapasztalataikról, melyeket „Ober Enns” azaz németül az Enns folyón túl szereztek.
Ez az „Ober Enns” kifejezés magyarosodott Óperenciára.
„Túl az Óperencián” tehát az Enns folyótól nyugatra terjedt.
Az Óperenciás-tenger nagy valószínűséggel a Földközi-tenger megfelelője, hiszen az „Óperencián” jócskán túlhaladva a tengert is megpillanthatta az utazó.