Égő Fáklya

Ébredés, mi ringat szüntelen,
ölel rimánkodva, éles végtelen.
Lihegve suttogja, téged akar,
megértve, nincs szó, sem akarat...

Lepedő suhanása legyint,
hideg szellő fúj, s el szenderít.
Égő fáklya, s tűz, törött tükör,
megmaradt sóhajokat takar...

Éltető látomást, mosolygó töretlen éj,
ha véres is vagyok, kérlek, ne félj,
Miattad vérzek, halok, ég a szemem,
talán, meg nyugszom nélküled...

Álom, és össze folyik a valóság,
ringató látomás, kérdő,  lágy ölelés,
hozzád simul, s hozzám ér,
vigasztól, cserepesedő a száj...

2015 Június 14. Pierre, South Dakota