Égető Dobok
Valamikor én is dobos voltam,
igaz, koránt sem olyan, mint a nagyok.
Bár, letudtam ütni a "kézrendeket",
de improvizációhoz, keveset konyítottam.
"Papír Gyárban" kezdtünk el zenélni,
- valamikor ott dolgoztam én, -
semmi fogalmam nem volt a dobhoz,
de láttam rögtön, ez kicsit kemény.
Laci, Ő ritmus gitározott,
- ki végül is a barátom lett, -
már ez előtt is játszott zenekarban,
ritmus gitározott, mint a kicsit nagyok.
Szegi, volt a basszus gitáros,
- Őt már a sír magába zárta, -
s Lacit is, az elmúlt évben,
kár, hogy többé nem állhatunk egy "csatába"...
Aztán különböző okok miatt,
megváltam ettől a zenekartól,
a dob, megmaradt lelkem vágya,
otthon ütöttem a párnát agyon...
Mást hozott az életem, ápoló lettem...
Szegi, Kultúrház Vezető lett egy faluban,
és István? Ő szóló gitározott...
Róla egyáltalán semmit nem tudok...
Egy napon, Szegivel össze hozott a sors,
kérte, egy hétvégén rá érek-e én,
- csak egy alkalomról van szó, - rebegte,
tetszett a hiúságomnak ezek a gondolatok...
Beatles-el kezdtünk, "Creedence" volt a következő,
és a "Byrd's"-töl is játszottunk néhány számot.
Egy órás műsor kellett produkálnunk,
s egy órát, rá kellett húzni még
Aztán évek teltek el ettől a "fellépésig",
feledni kényszerültem szinte mindenem.
És mivel igen nagyon magam alatt voltam,
neki kezdtem írni, ki "ábránditó" verseket.
Jött a drog és az alkohol, - magam alatt voltam, -
egy napon azt vettem észre, hogy újra doboltam.
"Punk"-rack-ot játszott a zenekarunk,
a neve, "Ellen-ellen, minden ellen" ez volt a neve...
Igy nézett ki, a doboló "rém-álomfutásom"...
69 éves leszek, ha Isten, is úgy akarja...
S amit megbántam ebből az életemből,
kizártam mindent, ami előrébb visz el...
Amiért írtam ezt a "kényszerű" versemet,
"Deep Purple" hallgattam felemelve én,
s elképzeltem magamat a dob mögött,
mint emel vállára a hírnév, s kényszerűség.
Persze, megbékéltem önmagam kudarcával,
nem kergetek semmi el-nem érhető álmokat,
azért, mikor utoljára, nyugovóra hajtam fejem,
jobb lenne, mint dobosra emlékeznek...
2017 Június. 11. Pierre, South Dakota
Valamikor én is dobos voltam,
igaz, koránt sem olyan, mint a nagyok.
Bár, letudtam ütni a "kézrendeket",
de improvizációhoz, keveset konyítottam.
"Papír Gyárban" kezdtünk el zenélni,
- valamikor ott dolgoztam én, -
semmi fogalmam nem volt a dobhoz,
de láttam rögtön, ez kicsit kemény.
Laci, Ő ritmus gitározott,
- ki végül is a barátom lett, -
már ez előtt is játszott zenekarban,
ritmus gitározott, mint a kicsit nagyok.
Szegi, volt a basszus gitáros,
- Őt már a sír magába zárta, -
s Lacit is, az elmúlt évben,
kár, hogy többé nem állhatunk egy "csatába"...
Aztán különböző okok miatt,
megváltam ettől a zenekartól,
a dob, megmaradt lelkem vágya,
otthon ütöttem a párnát agyon...
Mást hozott az életem, ápoló lettem...
Szegi, Kultúrház Vezető lett egy faluban,
és István? Ő szóló gitározott...
Róla egyáltalán semmit nem tudok...
Egy napon, Szegivel össze hozott a sors,
kérte, egy hétvégén rá érek-e én,
- csak egy alkalomról van szó, - rebegte,
tetszett a hiúságomnak ezek a gondolatok...
Beatles-el kezdtünk, "Creedence" volt a következő,
és a "Byrd's"-töl is játszottunk néhány számot.
Egy órás műsor kellett produkálnunk,
s egy órát, rá kellett húzni még
Aztán évek teltek el ettől a "fellépésig",
feledni kényszerültem szinte mindenem.
És mivel igen nagyon magam alatt voltam,
neki kezdtem írni, ki "ábránditó" verseket.
Jött a drog és az alkohol, - magam alatt voltam, -
egy napon azt vettem észre, hogy újra doboltam.
"Punk"-rack-ot játszott a zenekarunk,
a neve, "Ellen-ellen, minden ellen" ez volt a neve...
Igy nézett ki, a doboló "rém-álomfutásom"...
69 éves leszek, ha Isten, is úgy akarja...
S amit megbántam ebből az életemből,
kizártam mindent, ami előrébb visz el...
Amiért írtam ezt a "kényszerű" versemet,
"Deep Purple" hallgattam felemelve én,
s elképzeltem magamat a dob mögött,
mint emel vállára a hírnév, s kényszerűség.
Persze, megbékéltem önmagam kudarcával,
nem kergetek semmi el-nem érhető álmokat,
azért, mikor utoljára, nyugovóra hajtam fejem,
jobb lenne, mint dobosra emlékeznek...
2017 Június. 11. Pierre, South Dakota