Élő Virág a Bodza Fa

Élő világ a bodza fa, egy látomás,
s semmi, az érdes, hideg halál,
virágba borúl a rét, véle a hányatás ...

Valamit adsz nekem, sírók, örülök,
ha meg kérdezed, mi van velem,
mosolygok, és önfeledten nevetek...

Ezt nem mondom el hiába kérdezed,
hogy mennyire, görcsösen szeretlek,
sétálok, várom, utamnak vége lesz...

Tallozom az érzelmeimben,
a múltamban, és vele a jövőben,
és döbbenéstől el akad a könnyem.

Kérdem, mivé lettünk mi Emberek?!
Senki nem figyel, így magamtól kérdezem,
ez lenne a híres, Emberi érzelem...?

Szemét lesütve a Világ, megy tovább...

2015 Augusztus 18. Pierre, South Dakota

Bodza Síp