Elkeseredés
Az egész élet az elkeseredéshez visz,
Az emberi lélek, kérdőn fogadja amit hisz.
Valahol tudja, mi az, mi épít, élőre visz,
többnyire magány, mi lélekben egy tövis.
Szinkronban van a halál a gyenge élettel,
ember hiszi erős, féle kapaszkodik a lélekbe.
Zavar ül a szemekben, kérne, a semmitől,
ott, ahol döntenek, nem félve Istentől...
Hol van a hazám? Sehol, így gondolom...
Hol van az otthonom? Föld alatt, úgy vagyok.
Hol van a vég? Ha akarom, elérem, s láthatom,
De hol vagyok én? Ez többé, már nem titok...
2017. Május 25. Pierre, South Dakota
Az egész élet az elkeseredéshez visz,
Az emberi lélek, kérdőn fogadja amit hisz.
Valahol tudja, mi az, mi épít, élőre visz,
többnyire magány, mi lélekben egy tövis.
Szinkronban van a halál a gyenge élettel,
ember hiszi erős, féle kapaszkodik a lélekbe.
Zavar ül a szemekben, kérne, a semmitől,
ott, ahol döntenek, nem félve Istentől...
Hol van a hazám? Sehol, így gondolom...
Hol van az otthonom? Föld alatt, úgy vagyok.
Hol van a vég? Ha akarom, elérem, s láthatom,
De hol vagyok én? Ez többé, már nem titok...
2017. Május 25. Pierre, South Dakota
Évezredek Alvó Álmát
Gyere. Sírd ide a vállamra véres könnyeidet.
Mindegyikünknek rimánkodástól száraz a testünk,
hörgés, a gyalázkodás, mégis minden megy tovább...
Évezredek alvó álmát, mit az emberek félve megálmodtak,
feltúrják a vadkanok, kik a tüzes pokolból szabadultak...
2017, Május 26. Pierre, South Dakota
Gyere. Sírd ide a vállamra véres könnyeidet.
Mindegyikünknek rimánkodástól száraz a testünk,
hörgés, a gyalázkodás, mégis minden megy tovább...
Évezredek alvó álmát, mit az emberek félve megálmodtak,
feltúrják a vadkanok, kik a tüzes pokolból szabadultak...
2017, Május 26. Pierre, South Dakota