FARAH, Kedvesem ...

Mindegy,  hogyan fogsz hívni,
nagyapó, öregember vagy nagyapa.
ősz hajamat, fújni fogja a tavasz,
szemembe szivárvány koszorút fon a szél...
Nevetésedtől félő virágok bújnak elő,
semmi nem lesz majd, mi terhelő!  
Unokám vagy, ez terheli a tudatom,
vigyázok Rád, amennyire csak hagyod...

Gyermeki tiszta tudatod őrködik Rád,
s minden ami a mi rossz és bántó,
majd a nagyapád kitalál igaz csodát.
Vigyázni Rád! Erre születtem meg,
s ha sírsz, vagy csengő hangon nevetsz,
Te nem tudod bennem, mekkora az élvezet...
Így arra kérem Istent, - ha netalán van, -
vigyázzon Rád ha már nem leszek, Farah,
                                                    Kedvesem...

2016 Június 10. Pierre, South Dakota.