Lassan Elvesztünk

Valamit kellett tenni ellene,
- zavart idegemet meg nyugtassam, -
félőrózsák voltak minden szögletben,
románc, halál, talány, a biblia soraiban.
megfagyott szeretők síkítottak a sarkon.
hitetlen gyerekek vinnyogását hallom,
látod mivé lettünk?! Szép lassan elvesztünk...
- Mi az, hogy öljelek meg, hogy szabad legyél?!
Hogy öljelek meg, hogy mindig legyél...
Tépedt idegemet lassan be pólyálom,
nézem az elbutított tömeget, mint egy álmot,
Amerika van, kivüle semmi csak üresség,
a pénzvilág maga az édes nélkülözés,
barmok tömörültek a vágóhíd felé,
amikor jött az éj, szilánkokra tőrt a merészség,
amiről senki nem beszélt, csak az éhezés...
Tudom már mi az, hogy mindenkit elveszítek,
tudom, ki meghal, többé már nem segíthet,
azt is tudom ha meghalok, a világnak számomra vége...
Törött koporsó, törött ez a vacak, elhasznált élet...!

Ennyi az enyém és a tiéd, míg élünk... 

2015 Október 19. Pierre, South Dakota.