Talpatlan Cipők
 
Talpatlan cipők sokasága,
úttalan utakon körbe vesz...
Mit láthattam ennyi mérföldön át,
mennyi csodát, s kiábrándulást.
Az enyémen kivűl, ez nem vitás...
Ordítva, remegve kiabál,
csendben, mint tóban a döglött halak,
merengek szótlanul, szomjasan...
Emlékszem a jobb időkre veled,
kinek nem volt értékes semmi sem.
Én voltam az, csak én tudtam mi az,
nélküled tova repülő, síró vigasz...
Most nevethetsz, ez így igaz...
Azt gondoltam, hogy itt maradsz...
 
2O15 Pierre, South Dakota.