Ez Többé Már Nem Vitás

Puha hóban, a te véred fröccsent szanaszét,
kérdőre vontam, meddig tart ez a messzeség.
- Nem látod, hogy vérzek? - feleltem síró hangon,
szégyelltem magam, ha tudtam volna, el ballagok.

A románc az életemben már jócskán tova szállt,
helyette idegenek nevetése, ami  inspirált...
Nem emlékszem mikor, véget ért az ifjú életem,
rosszul választottam, ezt már többé nem restellem.

Lehettem volna költő, a verseit szavalják mindenütt,
figyelve az álmomat, mi a valóságtól  jócskán elüt.
Hogy ki az aki vagyok, ez többé már nem vitás.
Jobbat is eltemettek tőlem, a gyászt, érjen valaki mást ...

2017 Február 24. Pierre, South Dakota